Orbánék a szlovákiai választásokba is beavatkoznak

Ahogy arról beszámoltunk, a magyar kormány, illetve az általa irányított média rendszeresen beavatkozik a más országokban tartott választási kampányokba. Ezt láthattuk a tavaly szeptemberi szlovákiai parlamenti választás előtt is, amikor a magyar állami televízió Szlovákiában is elérhető csatornája már a kampánycsend alatt sugárzott egy Robert Ficóval, a Smer vezetőjével készült, kritikus kérdéseket mellőző interjút. A magyar kormánymédia ezt követően is közvetített hasonló beszélgetést egy választáson induló jelölttel, amit szintén a szlovákiai kampánycsend alatt sugároztak. 

Habonyt is bevetették 

Zgut-Przybylska Edit a Lengyel Tudományos Akadémia Filozófiai és Szociológia Intézetének kutatója, V4-es szakértő, lapunknak beszélt arról, hogy a különböző országok választási kampányaiba való beavatkozás az orbáni befolyásépítés része Európában. „Orbán Viktor olyan euroszkeptikus populista jelöltek győzelmében érdekelt, akik egyrészt a migráció, a gender és hasonló témák terén osztják a kultúrharcát Brüsszellel szemben, illetve akik potenciálisan ellenzik az EU-nak azon intézkedéseit, amelyekkel a magyar kormány demokrácia-rombolása ellen lép fel” – mondta a szakértő. Zgut-Przybylska rámutat, a magyar kormány elszigetelte magát az EU-ban, ezért minden eddiginél többet fektet abba, hogy hozzá hasonló jelöltek kerüljenek hatalomra Európában. „Ez túlmutat a nyilvános kiállásokon. Az Orbán-rezsim masszív adófizetői pénzeket költ a célállamok választásaiba történő beavatkozásra. Ez történt Szlovákiában és Lengyelországban is” – mutatott rá a szakértő azzal, hogy az utóbbi államban a magyar kormány egy ismert kommunikációs szakembere, Orbán Viktor tanácsadója, Habony Árpád is megjelent. 

Pártdiplomácia 

Végh Zsuzsanna, a berlini székhelyű German Marshall Fund szakértője, a Magyarországi Európa Társaság tagja lapunknak elmondta, a Fidesz-kabinetek idején Magyarország külpolitikája mindinkább a kormányzó párt külpolitikájává alakult át. „A klasszikus kormányközi diplomácia, ami igyekszik távolságot tartani más országok belpolitikai folyamataitól, elkezdett kikopni és ennek a helyét átvette egy párt, valamint ideológiai alapú diplomácia. Ez kifejezetten arra törekszik, hogy hasonló ideológiájú, hasonló álláspontokat valló pártokkal, politikai szereplőkkel építsen ki szoros kapcsolatokat. Legyen ez akár a környező országokban, vagy akár távolabb, például az Amerikai Egyesült Államokban” – mondta a szakértő. Mindez az adott országban működő másik politikai szereplőkhöz fűződő kapcsolatának kárára megy. Végh a Magyarországgal szomszédos államok közül Szlovákia mellett Szerbiát és Szlovéniát említette, ahol az Orbán-kormány ilyen tevékenységet folytat. „Mindez politikai támogatás, a kormányzati médiában való kedvező megjelenítés formájában történhet, de az adott országok területén is megjelentek már a magyar kormányhoz kötődő médiaszereplők, amelyek a magyar kabinet ottani partnereit támogatják” – magyarázta Végh. Hozzátette, az egyes országokban zajló választási vagy egyéb kampányok során a magyar kormány aktívan népszerűsített bizonyos üzeneteket. „A 2016-os brexit kampány során a magyar kormány a szigetországban olyan hirdetéseket tett közzé, amelyek a britek unióban maradását népszerűsítették” – hozott egy korábbi példát a szakértő. 

Ez nem szokás 

Végh azt is elmondta, a magyar kormány e tevékenysége szembe megy az európai és nemzetközi színtéren megszokott viselkedéssel. „Illetve azzal is, amit a magyar kormány retorikailag képvisel, amikor a szuverenitás védelme mellett érvel” – mutatott rá a szakértő azzal, hogy Budapest kettős mércét alkalmaz, hiszen ha egy másik állam Magyarország belügyeire gyakorolna ilyen hatást, azt az Orbán-kormány sem nézné jó szemmel. Végh szerint azért is problémás, hogy a magyar kabinet más országokban csak az egyik vagy másik oldallal épít ki szoros kapcsolatot, mert az egyes államokban tartott választások nyomán az ottani kormányok viszonylag gyakran cserélődhetnek. „Az lenne tehát az érdek, hogy különböző oldalakkal is szót értsenek, de a magyar kormány ezt a gyakorlatot teljesen maga mögött hagyta és nyíltan kiáll egy-egy politikai oldal mellett” – magyarázta a szakértő. 

Végh rámutat, a magyar kormány az általa segített külföldi partnerek kiválasztásánál nem okvetlenül a klasszikus jobb- és baloldali megoszlás mentén dönt, hiszen a Smer és a Hlas is baloldali, szociáldemokrata pártnak tartja magát, míg a Fidesz azt kommunikálja magáról, hogy jobboldali szereplő. „A magyar kormány partnerei a nem progresszív oldalról kerülnek ki” – teszi hozzá azzal, a magyar kabinet inkább a szociokulturálisan konzervatív, autoriterebb és a nemzeti szuverenitást hangsúlyozó szereplők között keresi a partnereit. „Ehhez kapcsolódik még a migrációellenesség, az Európai Unió kritikája, illetve a partnerek között vannak még olyan pártok, amelyek, a kritikusaik szerint, lazábban állnak a demokratikus értékek fenntartásához” – tette hozzá Végh. Majd arra emlékeztetett, az ilyen szereplők hasznos partnerei lehetnek a magyar kormánynak akkor, ha Budapest az Európai Unió intézményeivel kerül szembe, mert azok kritikát fogalmaznak meg a demokratikus intézmények korlátozása, felszámolása miatt. Az ilyen partnerek gátolhatják az uniós intézmények Magyarországgal szembeni fellépését. 

Trump és Bolsonaro 

A szakértő rámutat, a magyar kormányzópárt egyik legfontosabb ilyen szövetségese a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt. Ugyan a két párt kapcsolata Oroszország ukrajnai agressziójával kapcsolatos álláspontjuk különbözősége miatt megromlott, a Fidesz érdekelt lenne azok mielőbbi rendezésében. Továbbá Csehországban Andrej Babiš és az általa vezetett ANO, illetve az olasz Giorgia Meloni és pártja, a Fratelli d'Italia (Olaszország Fivérei), valamint a szerb Aleksandar Vučić még ilyen partnere az Orbán-kormánynak. A szakértő azonban kiemeli, a magyar kabinet távolabb is épít hasonló kapcsolatokat, az USA-ban Donald Trump, valamint a korábbi brazil elnök, Jair Bolsonaro is ilyen szereplő.