Orbán bonthatja meg az EU egységét

Elsősorban Orbán Viktor magyar miniszterelnök akadályozhatja a tárgyalást, aki a társaság fekete báranyaként továbbra sem egyezik bele, hogy az Európai Unió megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, valamint a további 50 milliárd eurós segélycsomag nyújtásához szükséges többéves uniós költségvetés módosítását is ellenzi. A magyar miniszterelnök a tárgyalásra érkezve megismételte álláspontját: esélytelen, hogy az EU megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. „Sok tárgyalás volt, de olyan javaslat nem” – válaszolta az újságírói kérdésre, melyben afelől érdeklődtek, felmerült-e olyan javaslat, amely jóváhagyását megfontolná. „Ha a tagságról beszélünk, a magyar álláspont szerint az érdemalapú, szofisztikált jogi eljárás konkrét feltételekkel, nem teljesült” – mondta azzal, hogy az Európai Tanács nincs döntéshozó helyzetben, ezért későbbre kell halasztani az ügy megvitatását. Álláspontját azzal indokolta, az Európai Bizottság által meghatározott 7 előfeltételből Ukrajna a brüsszeli testület értékelése szerint is csak négyet teljesített, így nem áll készen arra, hogy megnyissák vele a csatlakozási tárgyalásokat.

Puhítás

Orbán vétóját már napok óta próbálják elkerülni az uniós vezetők, a 27 tagország képviselőinek találkozójának első napján azonban több politikus jelezte, kemény tárgyalásokra számít, és a közös álláspont megteremtéséhez a megszokottnál több időre lehet szükség, így akár hétvégébe nyúló, maratoni ülésre is sor kerülhet.

Magyarország a befagyasztott európai uniós források egy részét szerdán megkapta, Orbán a Bizottság döntését mindössze azzal kommentálta: „jobb később, mint soha”. A magyar kormányfő kitartott amellett, hogy nincs összefüggés a pénzeszközök befagyasztásának feloldása és Ukrajna védelmének finanszírozása vagy az uniós csatlakozási tárgyalások között. „Magyarország semmilyen magyarkérdést nem kapcsol össze az ukránkérdéssel” – szögezte le Orbán . Míg Robert Fico (Smer) szlovák kormányfőt reggel Jens Stoltenberg NATO-főtitkár fogadta, addig Orbán az EU-csúcs elrajtolása előtt egyeztetést folytatott az uniós intézmények és több tagállam vezetőjével. A munkareggelin Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, Olaf Scholz német kancellár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel az Európai Tanács elnöke egyaránt részt vett.

Megkerülni Orbánt

A napirend fő pontjai között szerepel az EU 2021–2027 közötti költségvetésének módosítása, Ukrajna támogatása és az EU-csatlakozási folyamata. A költségvetés megnyitására a testületnek egyhangúlag kell rábólintania, ami azt jelenti, Orbán megakaszthatja az egész csomagot. A Reuters szerint, ha a testület eredeti terve meghiúsul a magyar vétó miatt, a 26 tagállam a költségvetésen kívüli finanszírozást is létrehozhat Ukrajna számára, ez azonban bonyolultabb és költségesebb lenne.

Az Európai Bizottság korábbi javaslata helyett – mely tagállami befizetésekből 66 milliárd euróval növelte volna az EU költségvetését 2027-ig – végül Michel új verziójáról tárgyaltak a vezetők. A Tanács elnöke 22,5 milliárdra faragta le az összeget, erről azonban egyelőre nem született megállapodás. A vezetők pár órás tanácskozás után tovább is léptek, s megkezdték az Ukrajna csatlakozásáról szóló egyeztetést, miközben a diplomaták arra próbálnak technikai megoldást találni, hogyan lehet a 22,5 milliárdot 17 milliárd euróra csökkenteni. Erre azért lenne szükség, hogy csak az Ukrajnának szánt 17 milliárdos támogatás fedezésére kelljen „friss pénzzel” feltölteni az uniós kasszát.  A politikai megállapodás továbbra is kérdéses, hiszen Magyarország elutasítja, hogy az Ukrajnának nyújtott további támogatás az uniós költségvetésből származzon.

Petteri Orpo finn miniszterelnök a tanácskozásra érkezve kijelentette: „Amiről döntünk, vagy amiről nem döntünk, az egyértelmű jelzés Moszkvának, Washingtonnak és Pekingnek. És ezért kell úgy döntenünk, hogy támogatjuk Ukrajnát” – mondta. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetében arra kérte a tagállamok vezetőit, „ne árulják el az embereket, és az Európába vetett hitüket”. Beszédét azzal kezdte, különleges nap a mai, s így vagy úgy, de bekerül a történelembe. „Akár jó, akár rossz lesz számunkra, a történelem mindent meg fog örökíteni. Minden szót, minden lépést, minden cselekedetet és tétlenséget. Ki, miért harcolt” – mondta.

A Financial Times Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki bejelentését idézve rámutatott, Moszkva készen áll folytatni Ukrajna megszállását, s arra alapoz, hogy a Nyugat Kijevnek nyújtott támogatása meginog.