Olvasnak-e egyáltalán a fiatalok, és ha igen, mit?

Gyakorló könyvtárosként munkám során számtalanszor merül fel bennem a kérdés, hogy milyen szerepe lehet az olvasásnak a mai fiatalok körében. Olvasnak-e klaszszikusokat, ismerik-e a mai magyar irodalmat? Olvasnak-e még egyáltalán, és ha igen, mit? Mivel töltik a szabadidejüket? Ezekre a kérdésekre keresve a választ azzal a szándékkal készült ez a felmérés, hogy az eredmények ismeretében az érintett iskolák pedagógusaival közösen keressünk megoldást egy olyan problémára, amely nem csak a mi régiónkat érinti.

A 12–18 éves gyerekek, fiatalok szabadidős, olvasási és könyvtárhasználati szokásairól kérdeztük meg járásunk három városában, Dunaszerdahelyen, Somorján és Nagymegyeren négy alapiskola és három gimnázium diákjait. A felmérés kérdései elsősorban a tanulók olvasási szokásaira, a könyvhöz és a könyvtárakhoz fűződő viszonyára, a szabadidős tevékenységre vonatkoztak, valamint arra, hogy az olvasási szokásaikat mennyire befolyásolja a vizuális kultúra és a számítástechnika gyorsan növekvő hatása.

A felmérés körülményei

A felmérés 2007. szeptember végén, október elején zajlott. A felmérésben részt vevő iskolák: a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnázium, a Szabó Gyula MTNY Alapiskola és a Kodály Zoltán MTNY Alapiskola; a Nagymegyeri MTNY Gimnázium és a Bartók Béla MTNY Alapiskola; valamint a somorjai Madách Imre Gimnázium és a Corvin Mátyás MTNY Alapiskola. A megkérdezettek száma 553 fő volt. A felmérésről a tanulók előre nem tudtak, és általában 25 perc alatt válaszoltak a kérdésekre. Az alapiskolákban a 6., 7., 8. és 9. osztály, a gimnáziumoknál az 1., 2., 3. osztály vett részt a felmérésben. A vizsgált célcsoport, a serdülőkorú gyerekek olvasási szokásait a nemi szerep is meghatározza. A kérdések feldolgozásánál különválasztottuk a lányok és a fiúk válaszait, mert már az elején megállapítható volt, hogy a lányok szívesebben válaszoltak azokra a kérdésekre is, amelyeknél beírni kellett a választ, nem csak kiválasztani. A fiúk ezzel szemben nem szívesen töltötték ki az ilyen típusú kérdéseket. A kérdőív 27 kérdést tartalmazott, az első négy kérdés a nemükre és a korukra vonatkozott, és hogy hányadik osztályba járnak, 15 kérdés az olvasási szokásokról, a könyvről, könyvtárról szól, 7 kérdés a szabadidő eltöltéséről, az utolsó mondatot pedig be kellett fejezniük.

Szeretsz olvasni?

Lényegesen többen válaszoltak igennel a gimnazisták (77,22%), mint az alapiskolások (56,46%). Az olvasás inkább lányos, mint fiús tevékenységnek minősül, hiszen míg a fiúk 49,79 százaléka felelt igennel, a lányok 79,22%-a szeret olvasni. A megkérdezett 553 fiatal közül 187-en azt válaszolták, hogy nem szeretnek olvasni.

Jelenleg milyen könyvet olvasol?

A választ beírni kellett, itt már látható, hogy a lányok jóval többen válaszoltak erre a kérdésre. Az alapiskolás lányok 65%-a olvas valamilyen könyvet, míg a fiúknak csak 41%-a, a 294 alapiskolásból 159-en olvasnak valamilyen könyvet, ez 54,08 %. A középiskolásoknál is hasonló az arány. Az 553 megkérdezett 55,87 százaléka jelölt meg legalább egy könyvet, amelyet éppen akkor olvasott.

A felsorolásban több mint 300 könyv szerepel. Ezek között a legkülönbözőbb tartalmú és műfajú irodalom található. A leggyakrabban előforduló könyv Rowling Harry Potter-kötetei és Thomas Brezina könyvei – ezeket a fiúk és a lányok egyaránt szívesen olvassák, a lányok körében rendkívül népszerűek Meg Cabot lányregényei, a fiúk még Stephen King és Tolkien nevét írták a leggyakrabban.

Hiányzik a klasszikus magyar gyermekirodalom, Janikovszky Éva, Lázár Ervin, Csukás István, Bálint Ágnes stb. művei egyáltalán nem szerepelnek az alapiskolásoknál, egyedül Fekete István Tüskevár és a Téli berek című könyveit írták be, sokuknál kedvenc íróként és művei kedvenc könyvként is szerepelnek. Akik éppen a kötelező vagy az ajánlott irodalmat olvasták, értelemszerűen ezeket a műveket tüntették fel – Jókai, Shakespeare, Móra, Mikszáth, Móricz, Gárdonyi stb. művei gyakran szerepelnek.

Kik a kedvenc íróid?

Eredetileg a 396 értékelhető válaszból szerettem volna összeállítani egy top tízes listát a kedvenc írókból. A felmérés szerint Jókai, Petőfi, Arany, Ady, Móra, Mikszáth szerepeltek az előkelő első hat helyen, de a következő kérdésnél, amely a kedvenc könyvekről szólt, már nem jelentek meg az említett szerzők művei. Jó páran azok közül, akik azt jelölték meg, hogy nem szeretnek olvasni, egy-egy magyar klasszikus író nevét azért előbányászták az emlékeik közül, és azt ehhez a kérdéshez beírták. A címekkel viszont már gondban voltak, egyetlen Petőfi- vagy Ady-kötet címe sem jutott az eszükbe, ez esetben egyedül Arany János Toldija szerepelt a kedvenc könyvek között. Sokan a kötelező olvasmány szerzőjét írták kedvenc írónak, a művét kedvenc könyvnek, ugyanakkor a 10. kérdésnél a C pontot keretezték – tehát a kötelező olvasmányoknak csak a rövidített változatát olvassák el. Ezek után eltekintettem a lista összeállításától.

A gimnazisták közül többen beírták, hogy kortárs magyar irodalmat olvasnak – Lőrincz L. László, Böszörményi Gyula, Gyimesi György nevét említik, megjelenik Orwell, Camus, Csáth Géza, Rejtő Jenő, Örkény István, Kurt Vonnegut, Jack London, J. Verne, Dan Brown, Agatha Christie, Mark Twain és Tamási Áron neve is. Gyakran szerepel az alapiskolásoknál Mikszáth, Arany, Petőfi, Ady, Karinthy, Móra, Gárdonyi és Móricz Zsigmond neve. A klasszikus gyermek- és ifjúsági irodalom képviselőit – a már említett magyar írókon kívül – Verne, May, Cooper, Defoe, Dickens, Kästner stb. csak egy-egy tanuló tüntette fel. Nem jelennek meg olyan nevek sem, ez esetben a gimnazistákra gondolok, mint Esterházy Péter, Faludy György, Jókai Anna, Závada Pál vagy Nádas Péter, egy-egy említést kap Kertész Imre, Karinthy Frigyes, Szabó Magda és Grendel Lajos.

Kedvenc könyveid?

Erre a kérdésre az alapiskolás fiúk közül 37-en nem válaszoltak, a lányok 10-en. A gimnazisták valamivel jobbak, csak 29 fiú és 9 lány nem adott választ.

Általában 1 könyvet írtak azok, akik ritkán olvasnak (vagy csak a kötelezőket), de voltak olyanok is, akik 2-3-4 könyvet is felsoroltak. Kiderült, hogy a fiúk kritikusabb, racionálisabb olvasók, mint a lányok, jobban kedvelik a humoros, kalandos és erősen cselekményes történeteket. Ezzel szemben a lányok az érzelmes, romantikus könyveket és általában a női írókat részesítik előnyben. Az alapiskolás fiúknál a már említett Tüskevár, a Téli berek, a Harry Potter-könyvek és A Gyűrűk Ura mellett megjelennek a szakkönyvek, elektrotechnikai könyvek, a Tudod-e sorozat darabjai, az állatokról szóló enciklopédiák, szeretik a halászatról, vadászatról és a sportról szóló könyveket is. Jellemző, hogy a lányok az ismeretközlő irodalmat nem nagyon kedvelik, ezzel szemben nagyon sokan olvassák Meg Cabot lányregényeit – sláger a több kötetből álló A neveletlen hercegnő naplója, valamint Thomas Brezina ifjúsági könyvei, ezek közül legtöbben A fiúk kizárva sorozatot említik. Mindkét nem közül sokan a kedvenc olvasmányaik közé sorolták A Pál utcai fiúk, az Egri csillagok, a Légy jó mindhalálig és az Árvácska című könyveket.

A gimnazista fiúk ugyan jóval kevesebbet olvasnak, mint a lányok, viszont akik igazán olvasnak, sokkal színvonalasabb műveket soroltak fel, mint a lányok. Megjelenik Máraitól a Füves könyv, Vonneguttól a Macskabölcső, Orwelltől az 1984, Tolkientől A Gyűrűk Ura, Ottliktól az Iskola a határon, Heinrich Harrer sikerkönyve, a Hét év Tibetben, Agatha Christie immár klasszikus krimijei, Rejtő Jenő és Jack London könyvei. A lányoknál Emily Bronte Üvöltő szelek, Kaffka Margit Színek és évek, Rácz Zsuzsa Állítsátok meg Terézanyut! című könyve, Anna Frank naplója, Salinger Zabhegyezője, Szabó Magdától az Abigél, Coelhotól a Veronika meg akar halni és Az alkimista, Danielle Steel és Nora Roberts romantikus-szerelmes történetei. De hogy ne legyek teljesen igazságtalan a lányokkal szemben, egy 17 éves gimnazista lány által kitöltött kérdőív adatait szívesen felsorolom. Jelenleg Bulgakov Mester és Margarita című könyvét olvassa, kedvenc írója Hajnóczy Péter, Oravecz Imre, Jack Kerouac és Gabriel García Márquez. Kedvenc könyve Kerouactól az Úton, Lázár Ervintől a Berzsián és Dideki, valamint Franz Kafkától az Innen el. Kedvenc hőse Dean az Úton című könyvből. A kötelező olvasmányokat viszont nem nagyon szeretheti, mert a 10. kérdésben a C pontot jelölte meg – a kötelezőknek csak a rövidített változatát olvassa el. Televíziót ritkán néz, a számítógépet szinte csak internetezésre használja.

Kedvenc hősöd, mesealakod vagy példaképed?

A válaszokat olvasva feltűnt, hogy egyáltalán nem gondolkoztak azon, miért és miben akarnak hasonlítani a választott személyre. A fiúk válaszaiból a sikerorientáltságot (popsztár, autóversenyző, futballista) és a fizikai erőt, a lányoknál a mesefigurák és lányregények szereplőit véltem felfedezni. A megkérdezettek 54,24 százaléka – feltehetően élmények hiányában – semmit sem válaszolt.

Elolvasod a kötelező olvasmányokat?

Már a kérdésfeltevésnél is bajban voltam. Házi olvasmány, ajánlott olvasmány vagy kötelező olvasmány? Azt hiszem, a kifejezések között csak emocionális különbség van, a lényeg ugyanaz. Maradtam a kötelező jelző mellett. Nincs nagy különbség az alapiskolás fiúk és lányok között, 45,62% igen a lányoknál, 44,02 % a fiúknál, a rövidített változat 38,05 % a fiúknál, 41,85 % a lányoknál, nemleges választ a fiúk 17,91%-a, lányok 12,5%-a adott. Hasonló a helyzet a gimnazistáknál is. Ha a kötelező olvasmányok listáját szemügyre vesszük, nagyrészt a romantika és a realizmus műveivel találkozunk.

A szülőnek, pedagógusnak és a könyvtárosnak közösen kellene megtalálniuk a módját, hogyan ültessék le könyv mellé ennek a korosztálynak a képviselőit. A pedagógusnak (talán) megvan a lehetősége/eszköze, hogy a kötelező/ajánlott olvasmány elolvasására rábírja a diákjait. Viszont a magyartanároknak is radikális szemléletváltásra van szükségük, értő, elemző olvasásra kell megtanítaniuk a gyerekeket. Célszerű lenne átgondolni a kötelező olvasmányok listáját. Véleményem szerint olyan értékes, a kornak megfelelő, modern olvasmányokat kellene kötelezővé tenni, amelyek közelebb állnak a mai fiatalok érzelem- és gondolatvilágához. Ne ragaszkodjunk csak azokhoz a klasszikus művekhez, melyeket már a diákok szülei, nagyszülei is „kötelezőként” olvastak. A föntebb említett szerzők kitűnő elbeszéléseket, novellákat is írtak. A terjedelmes, több száz oldalas regények helyett az adott kor szellemével, az író stílusával, látásmódjával a rövidebb írásokból is megismerkedhetnek. Lehet, hogy az olvasási kedv kialakításához a kevesebb több elv követése célravezetőbb lenne. Válasszák ki a diákok saját maguk, természetesen a tananyaghoz igazodva, hogy mely szerzőtől mit szeretnének elolvasni. Esetleg megpróbálhatná a pedagógus egy-egy kortárs író művét a tanulók figyelmébe ajánlani; színvonalas és gazdag a mai magyar gyermekirodalom-kínálat is, csak sajnos nagyon kevesen olvassák.

Hány könyved van?

Azt, hogy ki mekkora könyvtárral rendelkezik, a szociális háttér is befolyásolja. Nyilván a jól szituált családokban több pénz jut könyvre. De döntő lehet az a tény is, hogy szeret-e a családban valaki olvasni, mekkora a családi könyvtár, milyen mintát lát a fiatal otthon. A táblázatban az alapiskolásoknál a legkevesebb 0 és a legtöbb 400 könyv, a középiskolások esetében 5 a legkevesebb és 1200 a legtöbb, amit saját könyvként feltüntettek.

A legutóbbi könyvedet honnan szerezted?

Ennél a kérdésnél azt szerettük volna kideríteni, hogy hogyan jutnak könyvhöz a fiatalok. Van-e már valamilyen kialakult szokásuk a könyvek beszerzésére. Vásárolnak-e könyvet, vagy inkább ajándékba kapják, vagy kikölcsönzik, amit nagyon el szeretnének olvasni? A vásárlási szokásaik (és ez esetben nem hiszem, hogy zsebpénz hiányában) még nem alakultak ki sem az alapiskolások, sem a gimnazisták körében. Az alapiskolások 25,51%-a, a gimnazisták valamivel több, 28,57%-a vásárol könyvet. Ha a fiú–lány arányt nézzük, a lányoké a jobb eredmény, az alapiskolás fiúk 20,89%-a, lányok 29,37%-a, a gimnazista fiúknak 23,42%-a, lányok 32,43%-a vásárol könyvet. Ajándékba jóval többen kapnak könyvet, az alapiskolás fiúk 63,43%-a, a lányok 48,12%-a, a középiskolás fiúk 58,55%-a, a lányok 46,62%-a kap könyvet; itt az arány láthatóan megfordult a fiúk javára. A harmadik lehetséges válasz a kölcsönzés, ez esetben nem csak a könyvtári kölcsönzésre gondoltunk, családtag, rokon, barát, bárki szóba jöhetett. Könyvet nagyon kevesen kölcsönöznek, az alapiskolás fiúk 15,67%-a, a lányok 22,5%-a, a gimnazisták eredményei sem jobbak: fiúk 18,01%, lányok 14,18%.

Van az iskolátokban könyvtár?

Ellenőrző kérdésnek szántuk, nem száz százalékos a pozitív válasz, 10 gimnazista fele-fele arányban, 5 lány és 5 fiú úgy tudja, hogy nincs az iskolájukban könyvtár.

Olvasója vagy?

A könyvtárhasználatra vonatkozó második kérdés meglepő eredményt hozott. Az alapiskolásoknál jobb az eredmény: 26,19% (ebből a fiúk 21,64%-a, a lányok 30%-a látogatja az iskolai könyvtárat). A gimnazistáknál viszont csak 1,93%; a fiúk 1,8%-a, a lányoknak pedig mindössze 0,2%-a látogatója az intézményükben működő (de akkor milyen eredménnyel működő?) iskolai könyvtárnak. Elgondolkodtató, vajon az alapiskolások 26,19 százaléka (ami szintén nem kedvező arány) hogy csökkenhet két százalék alá a gimnazisták esetében. Helyben van a könyvtár, a megkérdezett intézményekben általában 5000 fölötti a könyvállomány, rendszeres a nyitva tartás, a kötelező olvasmányok több példányban fellelhetők. Vajon miért nem jár a 13–14 év fölötti korosztály a könyvtárakba?

Szoktál újságot olvasni?

Sokkal többen olvasnak újságot, mint könyvet. Ez állapítható meg a következő kérdésre adott válaszokból. Az alapiskolások 90,81%-a (a fiúk 83,58%-a, a lányok 96,87%-a) válaszolt igennel erre a kérdésre. Még többen a gimnáziumokban, itt 96,52%-uk olvas újságot, a fiúk 94,59%-a, a lányok 97,97%-a olvas valamilyen sajtóterméket.

Ha igen, sorold fel, melyek ezek!

A lányok vonzalma leginkább a női magazinok, a zene és az ifjúsági lapok, valamint a bulvár irányába mutat, a fiúkat a számítógépes és a sporttal kapcsolatos folyóiratok kötik le leginkább. Előszeretettel olvasnak felnőtteknek szóló lapokat is. Mindkét nem olvassa a napi sajtót, általában a fiúk jelölik első helyen az Új Szót, sokan írták regionális hetilapunkat, a Csallóközt, a somorjaiak természetesen megemlítik a Somorja és Vidékét, olvassák a Vasárnapot, az Ifjúsági Magazint, és megjelentek a felsorolásokban a szlovák nyelvű napi- és hetilapok is. A lányok általában a női magazinokat említik: Nők Lapja, Emma, Elle, Új Nő, 100xSzép, JOY, Cosmopolitan, Glamour, Bridge, Bravo Girl, szeretik a pletykalapokat (Kiskegyed, Best, Story). Szerepel továbbá a Blikk, a Bravo, Popcorn, a fiúknál a Sport, a Képes Sport, a Nemzeti Sport, a Focitipp (az Új Szó melléklete), a Sztársport, az Auto-motor, az Autotuning, a Formula, az FHM, a különböző számítástechnikai magazinok, valamint a Magyar Horgász, Sporthorgász, a Nimród és még sorolhatnám. Szinte semmi eltérés sincs az alapiskolások és a gimnazisták által felsorolt folyóiratok és magazinok között, talán csak az, hogy egy-két alapiskolás beírta az ő korosztályának szánt Tábortűz, Fifík és a Kamarát című lapokat is. Összesen 517-en válaszoltak igennel erre a kérdésre, és általában 2-3 fajta folyóiratot mindenki megnevezett. Irodalmi folyóiratot, sem hazait, sem magyarországit egyetlen megkérdezett sem említ.

Szoktál televíziót nézni? Ha igen, naponta hány órát?

A következő kérdések a televíziózással kapcsolatosak. Közismert tény, hogy egyre több időt töltünk a televízió előtt, és sajnos az olvasásra fordított percek száma ezáltal is egyre kevesebb lesz. A tévénézés tehát megszokott, teljesen természetes, a napi programhoz kapcsolódó szerves tevékenység lett. Szinte mindenki igennel válaszolt erre a kérdésre, lányok, fiúk egyaránt naponta néznek tévét. Nincs különbség az alapiskolások és gimnazisták tévénézési szokásai között sem. Átlagban több mint 3 órát ülnek naponta a televízió előtt. Nagyon sokan napi 5-6 órát tévéznek, de voltak olyanok is, akik megjelölték, hogy hétvégén 7–8, de akár 10 órát is eltöltenek a tévé képernyője előtt.

Mit nézel a legszívesebben? Van kedvenc műsorod?

A fiúk legszívesebben kalandfilmeket, krimit, horrort, akciófilmeket, háborús és fantasztikus filmeket, híradót, sportközvetítéseket, természetfilmeket és rajzfilmeket néznek. A lányoknál az első helyen a sorozatok állnak, bizonyos sorozatokat mindkét nem nézi. Nem tudtam külön csoportra osztani a közép- és alapiskolások kedvenc tv-műsorait, szinte mindenki mindent néz, kb. délután négytől legtöbbször nagyon késő estig. Sajnos a legtöbben nagyon sok színvonal alatti műsort néznek, leginkább a kereskedelmi csatornák adásait sorolták fel a válaszokban.

A válogatott és az ésszerű időtartamú tévézés nyilván pozitívan befolyásolja a személyiség alakulását, gazdagítja ismereteit, segítséget nyújthat a hétköznapi gondok megoldásához, és egy-egy jó film megtekintése talán még kíváncsiságot is ébreszthet a nyomtatott betű iránt. Sajnos, fiataljaink válogatás nélkül, rengeteg időt töltenek a tévé előtt, ami nemcsak az olvasás, hanem egyéb más hasznos intellektuális jellegű tevékenység rovására megy.

Mivel töltöd legszívesebben a szabadidődet?

A kedvtelések, hobbik széles skáláját sorolták fel a fiatalok. A tévé, a számítógép és az olvasás mellett nagyon sokan sportolnak – foci, kézilabda, asztalitenisz, kajakozás, lovaglás, motorozás, korcsolyázás, gimnasztika, atlétika, sakk. Vannak, akik szívesen csavarognak a barátokkal vagy sétálnak a szabadban, sokan írták a zenehallgatást, de akad, aki füvet nyír, sőt olyan is, aki dolgozni szeret, barkácsolni, állatokkal törődni. Van, aki naplót vezet, verset és prózát ír, színjátszó körbe jár és táncol, de olyan is, aki szabadidejében leginkább alszik vagy unatkozik.

Szoktál számítógépet használni?

A következő kérdéscsoportból a számítógép használatáról, gyakoriságáról és a használat céljáról kapunk képet. Számítottunk rá, hogy nagyon sokan válaszolnak majd igennel erre a kérdésre, mégis meglepetés volt a 98,01%. A 294 alapiskolás közül 8-an, a 259 gimnazista közül pedig mindössze hárman válaszolták azt, hogy nem használnak számítógépet. Tehát a megkérdezett 553 diák közül mindössze 11-en nem számítógép-használók.

A kilencvenes évek elején igen erős konkurense jelent meg a televíziózásnak és az olvasásnak: a számítógép. Mint azt az előző kérdéscsoport válaszai is igazolják, a számítógép a televíziózást nem befolyásolta negatívan. A kilencvenes évek végén különböző publikációkban és felmérésekben még abszolút pozitív változásként említik a számítógép népszerűségét, viszont az utóbbi két-három évben ennek megítélése már korántsem olyan egyértelmű. A könyvtárunkba betérő fiatalok többsége nem információkeresés céljából vagy a tanuláshoz szükséges adatok letöltése végett használja a számítógépet, hanem a gondolkodást nem igénylő és kreativitást egyáltalán nem fejlesztő, sőt inkább káros hatású játékok miatt ül le a gépek elé.

Ha igen, milyen gyakran?

A kérdezett alapiskolások nagy része, 61,53 százaléka (a fiúk 68,70%-a, a lányok 55,48%-a) naponta ül számítógéphez. A gimnazistáknál hasonló a helyzet, a legtöbben naponta számítógépeznek 74,60% (a fiúk 89,90%-a, a lányok 63,26%-a).

Fejezd be az általad kiválasztott mondatot!

Legvégül egy megkezdett mondat befejezésére kértük a tanulókat. Az egyik mondat Én azért szeretek olvasni, mert…, a másik Én azért nem szeretek olvasni, mert… (Az 553 megkérdezett tanuló közül 366-an szeretnek olvasni, ők az első megkezdett mondatot fejezték be, míg 187-en, akik nem szeretnek olvasni, a másodikat.) A válaszok általában egy-két szavasak voltak. Az Én azért szeretek olvasni, mert … mondatot leggyakrabban azzal fejezték be, hogy: bővül a szókincsem, a könyv szórakoztat, izgalmas, jó időtöltés, kellemes kikapcsolódás, új információkhoz jutok a könyvek által, a jó könyv jobban érdekel, mint a tévé, kinyílik előttem a világ, műveltebb leszek, vagy azért, mert egyszerűen olvasni jó.

Aki azt a mondatot fejezte be, hogy Én azért nem szeretek olvasni, mert…, általában ezt írta: mert a könyvek unalmasak, mert nincs rá időm, mert nincs kedvem, nincs türelmem, mert nem érdekel. Jellemző volt az egész felmérésre, hogy az írásos válaszadás egyaránt gondot okozott az alapiskolásoknak és a gimnazistáknak is. Itt, az utolsó kérdésnél az is kiderült, hogy milyen fejletlen az íráskészségük, a helyesírásuk pedig kétségbeejtően rossz.

A felmérés eredményeiből azt a végkövetkeztetést vonhatjuk le, hogy napjainkban bizony egyre kevesebb időt töltenek el a fiatalok könyvek között. Az információs társadalom tálcán kínálja a különböző csatornákon keresztül a mai kultúra szinte összes termékét, s gyermekeink válogatás és a legtöbb esetben sajnos igényesség nélkül válnak e termékek fogyasztóivá. A fiatalok inkább nézik a televíziót, játszanak a számítógépen, minthogy könyvet olvassanak vagy könyvtárba járjanak. Az olvasó fiatalok is két csoportba sorolhatók. Egy részük nagyon színvonalas könyveket olvas, s van a másik csoport, amely csak a könnyed, kommersz, s bizony, a legtöbb esetben színvonal alatti irodalmat olvassa. A szülőn kívül a könyvtáros és a pedagógus feladata, hogy felkeltse a gyermek érdeklődését a szépirodalom iránt, s hogy rávezesse őt az olvasás varázsára és a helyes értékrend kialakítására.

(A felmérés rövidített, szerkesztett változata)