Növekvő adó- és járulékterhek

 

A kabinet megváltoztatta a nyugdíjrendszer finanszírozását, visszaállította a szigorú, a szakszervezeteknek kedvező munkatörvénykönyvet és a rendes alkalmazotti jogviszonyban dolgozók kivételével növelte minden más munkavállalási forma adó- és járulékterheit. Az első megszorítócsomagra nem kellett sokáig várni, a parlament augusztus 10-én gyorsított eljárásban elfogadta a szociális biztosításról szóló törvény módosítását. Támadás a II. pillér ellenA törvény leggyorsabban életbe lépő változása a II. pillért érintette: szeptembertől újra megnyílt a második pillér, és egyben csökkent a második pillérbe jutó járulék aránya. A kormány nem titkolta, hogy pénzhez akar jutni, ennek egyik formája, hogy az első Fico-kormány gyakorlatához hasonlóan a nyugdíjpénztárak tagjait igyekezett visszacsábítani az egypilléres állami rendszerbe.Ez rövid távon segíti az állami költségvetés kiadásainak lefaragását, hiszen az egypilléres rendszerbe visszatérők hozzák magukkal addigi megtakarításaikat, és a jövőben a teljes nyugdíjjárulékukat az egypilléres rendszerbe fizetik. Ezzel közel 280 millió eurós egyszeri bevételhez juttatta a Szociális Biztosítót, ennyit tett ki ugyanis a közel 90 ezer visszatérő pénztártag megtakarítása, amit magukkal vittek az állami rendszerbe.Emellett már szeptembertől a korábbi 9-ről 4 százalékra csökkent a II. pillérbe fizetett nyugdíjjárulék mértéke, ami további folyamatos bevételt jelent a Szociális Biztosítónak, így ugyanis havonta több mint 50 százalékkal nő a pénztártagok befizetése az állami rendszerbe.Ez ugyan javítja a biztosító aktuális bevételeit, de hosszú távon sokkal jobban megterheli az állami nyugdíjrendszert, amely így a nyugdíjpénztártagoknak is magasabb nyugdíjat lesz kénytelen fizetni. A hatás azonban csak 10–20 év múlva jelentkezik majd. A vállalkozók kizsigereléseNem kerülték el a megszorítások az egyéni vállalkozókat sem. A változást az augusztusban elfogadott törvény tartalmazta, de a rendelkezés csak januárban lépett életbe. A minimális kivetési alap 5,8 százalékponttal emelkedett, ennek következtében januártól a havi egészségbiztosítási és a társadalombiztosítási járulék 160,24 euróról 185,30 euróra emelkedett. Az alacsonyabb költséggel dolgozó, a 40%-os átalányköltség beszámításával adózó vállalkozókat sújtja az átalányköltség felső határának meghatározása is. Megbízási szerződésA legnagyobb teher a megbízási szerződés alapján dolgozókat sújtotta. Januártól az alkalmazottakkal azonos járulékfizetést írt nekik elő a Fico-kormány. Korábban a munkaadó mindössze 1,05 százalékot vezetett el a Szociális Biztosító kasszájába, az új törvény értelmében viszont idén már 13,4%-ot köteles, s összességében a munkaadó a bér 35,2%-át fizeti be járulék formájában a szerződéses alkalmazottai után.Az intézkedés hatására idén mintegy felére esett vissza a megbízási szerződés alapján dolgozók száma: a tavalyi mintegy 600 ezer helyett csak 300 ezren dolgoznak ilyen szerződés alapján. Növekvő munkanélküliségA gazdasági elemzők többsége a munkatörvénykönyv októberi módosításának számlájára írja, hogy decemberben rekordszintre, 14,44 százalékra emelkedett a munkanélküliek aránya.A törvénykönyv ugyanis megdrágította az elbocsátásokat, a kötelező végkielégítés mellett kötelezővé tette a felmondási időt is, ami gyakorlatilag megkétszerezte a munkaadó költségeit. Emellett szigorodtak a meghatározott időre köthető munkaszerződések feltételei is. A korábban bejelentett szociális programok ellenére a munkanélküliséget nem sikerült érdemben csökkenteni az év első hónapjaiban sem. A törvénykönyv változásának csak a szakszervezetek örültek, mert jelentősen nőtt jogkörük. Politológusok szerint a munkanélkülésig lehet a kormány legnagyobb problémája: ha nem kezd csökkeni, a Smer támogattsága fog zuhanni.