Nőtt a szlovákiai orvosok száma, mégis az összeomlás szélén az egészségügy?

Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) nemrégiben közzétette a szlovák egészségügyről szóló éves jelentését, amelyben az egészségügyi dolgozókkal kapcsolatos adatokkal is foglalkoztak. Fontos kiemelni, hogy az elemzésben a 2022-es adatok vannak feltüntetve, hiszen az információs központ mindig az egy évvel korábbi számokat összegzi és dolgozza fel. Ezek tehát a legfrissebb információink arról, hogyan alakulnak a munkaerőhiányt érintő tendenciák a szlovák egészségügyben.

Enyhe növekedés

A jelentésből kiderült, hogy 2022-ben összesen 118 363 személy tevékenykedett valamilyen egészségüggyel kapcsolatos intézményben.

Az NCZI elemzői azonban hangsúlyozzák, közülük nem mindenki gondoskodik betegekről. Az alkalmazottak 74,2 százaléka, azaz mintegy háromnegyede minősül egészségügyi dolgozónak, vagyis orvosnak, nővérnek, mentősnek, szülésznőnek, gyógyszerésznek, gyógytornásznak és egyéb hasonló alkalmazottnak. A munkaerő-állomány 24,3 százalékát a nem egészségügyi dolgozók adják, tehát a pedagógiai, a tudományos, az elektrotechnikai, a műszaki és a fizikai munkát végző személyek, valamint a gyakornokok. Az NCZI továbbá ide sorolja az állami intézmények hivatalnokait is, vagyis az egészségügyi minisztérium, a közegészségügyi hivatalok, az Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (ŠÚKL) és egyéb hivatalok alkalmazottait, akik a teljes munkaerő-állomány 1,5 százalékát teszik ki.

Az összes dolgozó számát illetően a 2021-es évhez képest enyhe növekedés volt megfigyelhető: 1037-tel, vagyis 0,9 százalékkal emelkedett a mutató. 2022-ben már 1026 egészségügyi dolgozóval és 45 hivatalnokkal volt több a rendszerben, viszont kiesett 34 nem egészségügyi dolgozó. További érdekesség, hogy 2022-ben 3,5-szer annyi nő dolgozott a szlovák egészségügyben, mint férfi (92 629 nő és 25 734 férfi).

Magánszektor

A tulajdonosi hátteret figyelembe véve ki lehet jelenteni, hogy a dolgozók enyhe többsége (50,1 százalék) a magánszektorban vállalt állást. Az egészségügyi minisztérium irányítása alá tartozó intézményekben a 37,6 százalékuk dolgozik, a megyei önkormányzatok által irányított létesítményekben pedig a 6,3 százalékuk. A fennmaradó 6 százalék más, a törvény által szabályozott intézményben, vagy pedig egy másik tárcához tartozó egészségügyi létesítményben tevékenykedik (példának okáért a Rózsahegyi Központi Katonai Kórházat a védelmi, a Pozsonyi Szent Mihály Kórházat pedig a belügyi tárca üzemelteti).

Ami az egészségügyi dolgozók egyes szakirányait illeti, a legnagyobb csoportot a nővérek alkotják 35,2 százalékkal, utánuk következnek az orvosok 23 százalékkal. Konkrét számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy 2022-ben 30 910 nővér és 20 234 orvos tevékenykedett a szlovák egészségügyben (a további szakirányokra vonatkozó adatokat a táblázatban találják – szerk. megj.). Érdemes még kiemelni, hogy a két leggyakoribb szakirány tekintetében eltérő hosszú távú tendenciák figyelhetők meg: míg az orvosok száma az utóbbi 15 évben fokozatosan növekedett, addig a nővérek esetében enyhe csökkenés volt megfigyelhető.

Egyre több orvos, de...

Az elemzők rámutattak, hogy 2009 óta 13,7 százalékkal nőtt az orvosok száma. A növekvő tendencia szinte folyamatosnak mondható, egy-két év kivételével mindig több és több orvost jegyeztek a rendszerben. Még az utóbbi három évben is – amikor a koronavírus komoly hatást gyakorolt a szlovák egészségügy működésére – folyamatosan bővült a hazai orvostársadalom, még ha nem is kiugróan: 2020-ban 20 026, 2021-ben 20 047, 2022-ben pedig 20 234 orvos dolgozott az országban.

Bár a felsorolt adatok első ránézésre bizakodásra adhatnak okot, érdemes egy pillantást vetni a korcsoportokra vonatkozó statisztikára is. 2022-ben a legtöbb orvos (25 százalék) a 60 év feletti korosztályól került ki, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy a még praktizáló szakemberek egynegyede a közeljövőben bármikor nyugdíjba vonulhat.

A Szlovák Orvosi Kamara (SLK) lapunk megkeresésére elmondta, a növekvő számok ellenére sincs elég orvos a rendszerben.

„Az utóbbi hetekben azt lehetett hallani a médiában, hogy körülbelül 3400 orvos hiányzik. Ha figyelembe vesszük, hogy csak a járóbeteg-ellátásban az orvosok 20–25 százaléka már 60 év felett van, akkor azt láthatjuk, hogy 5–10 éven belül a rendelőkben több mint 3 ezer orvossal többre lesz szükség. Emellett azonban a fekvőbeteg-ellátásban is gondot okoz az orvoshiány, ami meg is látszik a túlterheltségükben és az elégedetlenségükben, hiszen minden hónapban magas a túl-óraszámuk. Tehát a valós orvoshiány magasabb is lehet, mint az említett 3400 fő"

– áll a kamara állásfoglalásában.

Továbbá arra is rákérdeztünk, mit javasolnának az egészségügyi minisztériumnak a munkaerőhiány csökkentésére. Az SLK szerint az egyik legfontosabb szempont az orvosok tehermentesítése, tehát a túl-óraszámok csökkentése, illetve a munkakörülmények vonzóbbá tétele, például a kórházak technikai felszereltségét illetően, hogy a legmodernebb eszközökkel tudják kezelni a pácienseket. Emellett hangsúlyozták még a nővérhiánnyal kapcsolatos problémák megoldását is.

„Ha annyian fognak hiányozni, mint jelenleg, akkor még az elegendő számú orvos sem oldhatja meg az egészségügy nehézségeit”

– üzente a kamara.

Hiányszakma

Érdekes megfigyelni, hogy a nővérek messze a legnagyobb csoportot alkotják az egészségügyi dolgozók körében (mint már említettük, 2022-ben 30 910-en dolgoztak Szlovákiában), mégis ez számít az egyik legnagyobb hiányszakmának. Ráadásul a hosszú távú trendek még annyira sem biztatóak, mint az orvosok esetében. Az utóbbi néhány évben stagnáló tendencia volt megfigyelhető (a számuk az egyik évben nőtt, a másikban csökkent), de ha visszamegyünk 2009-ig, azt láthatjuk, hogy a számuk 2022-re 1798-cal visszaesett.

A nővérasszisztensek esetében sokkal jobb a helyzet, a számuk az utóbbi 15 évben gyakorlatilag az ötszörösére emelkedett, 2022-ben 5118 ilyen dolgozót jegyeztek. Ők azonban jelentősen kisebb arányban képviseltetik magukat az egészségügyben, mint a nővérek, erre figyelmeztetett a Szlovák Nővérkamara (SKSaPA) is. Elmondásuk szerint az Európai Unióban 1000 lakosra átlagosan 8,4 nővér jut, Szlovákiában viszont csak 5,7. Ha utol szeretnénk érni az uniós átlagot, legalább 46 ezer nővérre lenne szükség a rendszerben, vagyis mintegy 15 ezer hiányzik.

A probléma gyökere

A kamara továbbá arra is figyelmeztetett, hogy nem csak a praktizáló orvosok életkora aggasztó.

„A nővérek átlagéletkora Szlovákiában eléri az 52 évet. Az SKSaPa még mindig több mint 5000 olyan nővér tart számon, aki 60 évnél idősebb. Olyan dolgozókról van szó, akik akár már most is élhetnének a korkedvezményes nyugdíj lehetőségével”

– közölte lapunkkal Lukáš Kober, a kamara alelnöke.

Hozzátette, nemcsak a nyugdíjba vonulás okoz problémákat, hanem az is, hogy sokan idő előtt elhagyják a pályát. Mint mondta, több ezer nővér keres más szakmát a rossz munkakörülmények, az alacsony fizetés, valamint az intézmények nem megfelelő irányítása miatt. Ezek a feltételek természetesen nem egyik napról a másikra alakultak ki, a kamara már hosszú évek óta próbálja felhívni a figyelmet a munkaerőhiány okaira. A koronavírus-járvány ráadásul csak rontott a helyzeten.

„Most, amikor különösen nagy szükség lenne a magasan képzett munkaerőre, a rendszerben kimerült nővérek maradtak, akik inkább elhagyják a szakmát. Másrészt a nővérképző egyetemek nem rendelkeznek elegendő kapacitással arra, hogy kiegyensúlyozzák a munkaerő óriási mértékű kiáramlását”

– közölte Kober.

Arra a kérdésünkre, hogy vannak-e javaslataik a helyzet javítására, a kamara alelnöke elmondta, már évek óta minden egyes minisztériumi vezetésnek elküldik a javaslataikat, amelyek között szerepel a nővérek igazságos béremelése (a kórházak mellett a rendelőkben dolgozó alkalmazottakat is érintve), a munkakörülmények javítása, valamint a nővéri tanulmányokhoz kapcsolódó megfelelő ösztönzés is.

Dolinková: Dolgozunk!

A munkaerőhiány megoldásával kapcsolatban felkerestük az egészségügyi minisztériumot, amely közölte, a kormányprogramban is elkötelezték magukat a személyzeti problémák rendezésére, különösen az orvosok és nővérek esetében. Ennek érdekében például a nemzetközi trendekkel összhangban tervezik átértékelni az egyes szakirányok hatáskörét, szükség esetén változtatnák is rajtuk. Továbbá olyan munkakörülményeket szeretnének teremteni, amelyek vonzóvá teszik az egészségügyet a fiatal dolgozók számára, egyidejűleg pedig megállítják a tapasztalt munkaerő elvándorlását.

A tárca továbbá leszögezte, néhány lépést már meg is tettek annak érdekében, hogy stabilizálódjon az egészségügy helyzete. Ilyen volt például Peter Pellegrini házelnök, valamint Zuzana Dolinková egészségügyi és Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter (mindhárman Hlas) bejelentése arról, hogy a szlovák orvosi egyetemek a következő felvételi vizsgán összesen 150 hallgatóval többet vehetnek fel.

Dolinková emellett a nővérek és nővérasszisztensek oktatásába is belenyúlna.

„A 2025/2026-os tanévben mindent megteszünk azért, hogy az ápolói szakirány oktatását és kompetenciáit megváltoztassuk, mégpedig úgy, hogy a nővérek minél gyorsabban bekerülhessenek a gyakorlatba, tehát a kórházi ágyak mellé és a rendelőkbe. Igyekszünk megtalálni a módját, hogy a nővérasszisztensek a középiskola elvégzése után, de még az egyetem megkezdése előtt a betegek közelébe kerüljenek”

– magyarázta a tárcavezető.

A két tárca egyébként közös munkacsoportokat is létrehozott, az egyik az egészségügyi felsőoktatási intézményekkel, a másik pedig a nővérképző szakközépiskolákkal foglalkozik majd. Dolinková megjegyezte, tudatosítják, hogy az egészségügy vonzóbbá tételéhez szükség lesz a nővérbérek megemelésére, valamint a munkakörülmények fejlesztésére.

A tárca a közleményében arra is rámutatott, hogy 2023-ban 25 egészségügyi szakirány alapbérét emelték – bár hozzá kell tenni, hogy ezt még az előző kormánykoalíció hagyta jóvá. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták, a munkaerőhiány stabilizálása érdekében szükség van a már megkezdett reformok folytatására is, legyen szó akár az Európai Unió helyreállítási alapjának a felhasználásáról a kórházak fejlesztésére, a kórházreformról, vagy az általános orvosok kompetenciáinak a bővítéséről.