Nincs népszavazási láz a határon túl

A 800 ezer határon túli magyar állampolgár közül 550–600 ezer választhatna Magyarországon, ám csak kevesebb, mint felük szavazhat majd ténylegesen. A határidőig, szeptember 17-ig valamivel kevesebb, mint 275 ezer regisztrált határon túli magyar szavazót tartott számon a Nemzeti Választási Iroda (NVI) választási névjegyzéke. Ez a 2014-es adatokhoz képest 80 ezerrel több határon túli választót jelent, a parlamenti választásokon 194 ezer volt a regisztráltak száma. Akkor azonban még jóval kevesebb volt a határon túli magyar állampolgárok száma, körülbelül 550 ezer, és közülük nagyjából 350 ezernek volt regisztrációs kötelezettsége, ha választani akart – jóval több, mint felük pedig regisztrált is. A regisztrációs kedv az elmúlt két évben csökkent: az adatokból kiderül, az azóta magyar állampolgárrá lett határon túliaknak csak nagyjából harmada kíván élni magyarországi választójogával.  A határon túli szavazók regisztrálásukat követően 10 évig maradnak a jegyzékben, így a 274 ezres szám sem mutat pontos képet arról, valójában hányan szavaznak majd. A jegyzék ugyanis nem frissül automatikusan, így sok elhunyt is szerepelhet rajta, emellett a legutóbbi magyar parlamenti választáskor sem küldte el levélszavazatát minden választó. Mintegy 20% körüli volt az érvénytelen voksok aránya is.  A népszavazás akkor lesz érvényes, ha a választók 50%-a érvényesen szavaz – a több mint 8 millió magyarországi választó számát a határon túliak nem 800 ezerrel, hanem csak a regisztrált 275 ezerrel emelik. Az érvényességhez így 4 137 579 voks kell. A levélszavazatok beérkezési határideje október 1-je, az NVI adatai szerint szeptember 23-ig kevesebb, mint 32 ezren szavaztak a határon túlról.  Népszavazási kampány a határon túl is A határon túli magyarok közül a legtöbben, 139 031-en Romániából regisztráltak, Szerbiából 37 821 regisztrációs kérelem érkezett. A kettős állampolgárságot tiltó országokból érkező kérelmeket külön tartják nyilván – ezekből az államokból 17 065-en regisztráltak eddig, nagy részük minden bizonnyal Ukrajnából és Szlovákiából. Lapunk májusban közölt legutóbb adatokat a regisztrációról, azóta Romániából mintegy 28 ezer, Szerbiában 9 ezer, a kettős állampolgárságot tiltó országokból pedig nagyjából 6 ezer új regisztráció érkezett.  A Magyarországon teljes erővel zajló kampány szele a határon túliakat is meglegyintette. A Fidesz pécsi országgyűlési képviselője, Csizi Péter pénteken úgy nyilatkozott, mintegy 200 határon túli aktivista segíti a kampányt. Az erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai aktivisták elmondása szerint a kvótareferendumon való részvételre és a nem szavazat leadására buzdítanak.  A külhoni kampány célja azonban láthatóan most nem az volt, hogy minél több új választó regisztráljon, hanem az, hogy a már regisztráltakat mozgósítsák a Fidesszel jó viszonyt ápoló helyi pártok. Erdélyben Tőkés László, a Fidesz EP-képviselője, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt biztatta az erdélyieket a szavazáson való részvételre, de Kövér László házelnök és több kormánypárti politikus is kampányolt arrafelé. A Vajdaságban a Pásztor István vezette VMSZ tartott több tájékoztatási fórumot az ottani településeken, és buzdította a magyar állampolgársággal is rendelkezőket, hogy vegyenek részt a referendumon, és szavazznak nemmel.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"248123","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"344"}}]] Szlovákiában nem volt erősnek nevezhető kampányolás az utóbbi hónapokban, az MKP azonban többször nyilvánvalóvá tette, hogy egyértelműen a népszavazás mellett áll. Bárdos Gyula Csemadok-elnök, az MKP elnökségi tagja augusztus végén úgy nyilatkozott a Kossuth Rádiónak, hogy „a felvidéki magyarok részt vesznek a népszavazáson”. Az MKP Országos Tanácsának szombati ülése zárónyilatkozatába is bekerült, hogy a párt kiáll a kötelező kvóták elutasítása mellett. Menyhárt József, az MKP elnöke lapunknak azt mondta, őt pártelnökként hivatalosan nem kereste senki azzal, hogy segítse a magyar kormány kampányát. Az MKP elmondása szerint ugyanakkor már állást foglalt a kérdésben petíciójával a kötelező kvóták ellen, melyet ősztől tavaszig csaknem 80 ezren írtak alá. Az óvatosabb szlovákiai hozzáállást a magyar kormányzat kampánya kapcsán azzal magyarázta, hogy a felvidéki magyarság a kettős állampolgárságot tiltó szlovák törvény miatt más helyzetben van, mint a többi határon túli közösség.  Erdélyi bojkottkampány  A határon túl azonban nem csak kampány folyik, vannak, akik az október 2-i népszavazás bojkottjára buzdítanak. A Ne népszavazz! elnevezésű ellenkampány Erdélyben indult be, a magukat magánemberként bemutató kezdeményezők a Transindex.ro erdélyi magyar hírportálon hoztak nyilvánosságra egy nyílt levelet. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a menekültválság a legnagyobb kihívások egyike, amellyel szembe kell néznünk napjainkban. Egy olyan kihívás, amelyre nincsenek egyszerű válaszok, és amelynek hatékony kezelésével egyelőre egész Európa adós” – írják levelükben, melyben kijelentik, a népszavazás azonban rossz és felesleges. Leszögezik, a szíriai háborúból elmenekültek nagy része anya és gyermek, és nem volt más választásuk, mert az életük volt a tét. „Aki őket terroristaként kezeli, téved. Aki őket terroristaként állítja be, tudatosan manipulál” – vélekednek. 

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"248124","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"320"}}]]

  „Úgy döntöttünk, nem fogjuk ölbe tett kézzel nézni és hallgatni azt a gyalázatot, ami Magyarországról ömlik felénk” – jelentik ki. Szerintük Erdély „évszázadok óta a tolerancia büszke hazájának vallja magát“, és „nem lehet gyűlölettel válaszolni a háborús propagandára, folyamatos ijesztgetésre és félelemkeltésre”. Az ellenkampányolók közt saját bevallásuk szerint vannak jobboldaliak, baloldaliak, liberálisok és konzervatívok is. A HVG információi szerint néhányan közülük RMDSZ-es fiatalok, ám jobbnak látják, ha ez nem derül ki, ugyanis az RMDSZ több politikusa, és egyházi vezetők is a népszavazáson való részvételre buzdítottak. (fm)