Népszámlálás: egy évtized alatt eltűnt pár százezer hívő is

A népszámlálás eredményei szerint csökkent az egyes egyházak híveinek száma, ugyanakkor alig nőtt az ateisták száma Szlovákiában. A látszólagos ellentmondás magyarázata: majdnem minden kilencedik ember nem válaszolt a hitével kapcsolatos kérdésre.
Míg a 2001-es cenzus során csak a lakosság 3%-a nem vallotta meg vallási hovatartozását, addig a tavalyi népszámláláson már 10,6% titkolta el, hogy hívő-e. Hasonló tendencia figyelhető meg a másik személyes jellegű, érzékeny kérdésnél, a nemzetiségnél – ezt 2001-ben a lakosság 1%-a, tavaly már 7%-a nem adta meg a népszámlálássorán.
A tavalyi népszámlálás a sok hiányzó válasz ellenére nem írta át az egyházak sorrendjét és az erőviszonyokat sem. A legnagyobb egyház – a visszaesés ellenére is – a római katolikus, melynek 3,35 millió híve van (tíz éve 3,7 millió). A második legtöbb híve az evangélikus egyháznak van (316 ezer, egy évtizede 373 ezer), a harmadik pedig a görög katolikus egyház (207 ezer, 2001-ben 220 ezer). A főként magyar hívők alkotta református egyháznak 99 ezer tagja volt tavaly, ez 11 ezres csökkenés a tíz évvel korábbi állapothoz képest. Ateistának 725 ezren vallották magukat (2001-ben 697 ezren).
A magyar nemzetiségű állampolgárok vallási-felekezeti megoszlásával kapcsolatban még nincsenek adatok, ám feltételezhetően itt sem változtak számottevően az arányok a tíz évvel ezelőttiekhez képest. 2001-ben a magyarok 73%-a római katolikusnak vallotta magát, 15,5%-a pedig reformátusnak. Akkor felekezeten kívülinek csak a magyarok 6,3%-a mondta magát, és a szlovákiai átlagnál háromszor kisebb volt az adatot nem közlők aránya is.
A statisztikai hivatal munkatársai szerint a népszámlálás a kis felekezetek relatív előretörését mutatja. Az egyéb kategóriában levő kis egyházaknak 2001-ben 6200 hívük volt, tavaly már 23 340. Ez viszont még mindig csak a társadalom 0,5%-a. Konkrétabb adatokat – hogy mely egyházakról van szó – a következő hónapokra ígértek a hivatal vezetői.