Népszámlálás: az utolsó pillanatig bizonytalanság

Továbbra sem világos, hogy a február 15-én induló népszámlálásban egy vagy két kérdésnél vallhatjuk-e be a nemzetiségünket. A népszámlálási online kérdőívben először a „Mi az ön nemzetisége?”, majd az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés következne. A népszámlálás lebonyolításáért felelős Szlovák Statisztikai Hivatal azonban, Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő felvetésére, a második kérdés törlését indítványozta.

Kérik, hogy maradjon a második kérdés

Az SaS kormánypárt parlamenti frakciójának tagja, Ondrej Dostál (OKS) tette közzé azt a nyílt levelet, amelyet a Statisztikai Hivatal vezetőjének, Alexander Balleknek címeztek. A levélben azt írják, nem értenek egyet a hivatal indítványával, amellyel törölné a népszámlálás kérdőívéből a nemzetiségre vonatkozó második kérdést. A képviselők szerint amellett, hogy a kérdés törlését nem előzte meg a megfelelő konzultáció, az eljárás is jogszabályellenes, hiszen a hivatal gyorsított tárcaközi egyeztetésre utalta azt. A levél aláírói, akik főleg SaS és a Za ľudí parlamenti képviselői, de öt OĽaNO-s is akad köztük, arra mutatnak rá, hogy a gyorsított eljáráshoz nincsenek meg a törvényes feltételek, így például a polgárok biztonságát nem érinti a kérdés. Ezért arra szólítják fel a hivatalt, vonja vissza az indítványt. A képviselők szerint az indítványt csak rendes idejű tárcaközi egyeztetésre lehet bocsátani, ami azonban február 18-án, már a népszámlálás kezdete utáni időpontban érne véget. Dostál álláspontjával azonosul a kormányzó SaS párt is, a téma pedig terítékre került a hétfő esti koalíciós tanácson. Úgy tudjuk, ott nem született döntés a nemzetiségre vonatkozó második kérdés ügyében. A nemzetiségre vonatkozó második kérdés megtartása mellett foglalt állást Zuzana Kumanová (Za ľudí) kulturális államtitkár is.

Több mint 1400 tiltakozás

A Statisztikai Hivatal indítványának tárcaközi egyeztetése keretében közszereplők egy csoportja, köztük a nemzetiségre vonatkozó második kérdés egyik átültetője, Ravasz Ábel (Híd) korábbi romaügyi kormánybiztos egy ún. tömeges véleményezési kezdeményezést indított. Ennek lényege, hogy ha legalább 500 polgár az aláírásával támogatja a szóban forgó jogszabályt érintő véleményt, akkor azzal az illetékes szervnek, ez esetben a Statisztikai Hivatalnak foglalkoznia kell. A kezdeményezésben azt írják, a nemzetiségre vonatkozó második kérdés hosszú szakmai folyamat révén került a népszámlálási kérdőívbe, ezért tiltakoznak az ellen, hogy  röviddel a felmérés előtt a hivatal törölje azt. A tömeges kezdeményezést Mészáros András filozófus professzor és Marosz Diána közíró mellett aláírta több magyar közszereplő, de Iveta Radičová korábbi miniszterelnök is. Lapzártánkkor több mint 1400 aláírás gyűlt össze.
 

Gyimesi: Nem róluk szól

Gyimesi György, parlamenti képviselő (OĽaNO), aki a nemzetiségre vonatkozó második kérdés törlését indítványozta, lapunknak elmondta, a kérdés körül kialakult vita szerinte már kimerült. “Megírták a véleményüket azok, akik a kettős nemzetiséget támogatják, és megírtuk mi is, akik elutasítjuk” – mondta. Gyimesi kiemelte, a fent említett tömeges véleményezési kezdeményezést többnyire szlovákok írták alá. “Nagyon szépen köszönjük a véleményüket, de nem kérünk belőle. Hadd döntsük már el mi, hogy mi a jó számunkra” – tette hozzá.

A kisebbségi bizottság

A népszámlálás nemzetiségre vonatkozó második kérdése a kabinet tanácsadó szervénél, a kormány kisebbségi bizottságában is téma volt. A még az előző kabinet idején a Híd által jelölt Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos vezette testület levélszavazáson fogadta el azt a határozatot, amelyben kiáll a nemzetiségre vonatkozó második kérdés mellett. Sérelmezik, hogy a Statisztikai Hivatal a második kérdés törlésének indítványozásakor nem kérdezte meg őket. A 32 tagú kisebbségi bizottság határozatát 23-an szavazták meg, 9-en pedig tartózkodtak. Ez egyben azt jelenti, hogy az ország 13 hivatalosan elismert kisebbségéből 10 támogatta a nemzetiségre vonatkozó második kérdés megtartását. A testület egyik magyar tagja, Bárdos Gyula, a CSEMADOK országos elnöke lapunknak elmondta, más magyar tagokhoz hasonlóan ő sem vett részt a szavazáson, úgy tudja, a ruszinok jelöltjei is így tettek. Ezt a bizottság tartózkodásnak értékelte. „Azért nem vettünk részt, mert feleslegesnek tartjuk a szavazást” – mondta Bárdos azzal, hogy a kérdésben a kisebbségi bizottság már egyszer döntött. Akkor is megszavazták, hogy a nemzetiségre a népszámlálásban két kérdés vonatkozzon. Bárdos hozzátette, ő akkor ez ellen voksolt, hiszen szerinte nem ismertek a két kérdésből kapott adatok törvényi értelmezései. A magyar és a ruszin nagy létszámú nemzetiségnek számítanak, ahogy a roma is.

A nemzetiségre vonatkozó második kérdés megtartása mellett ugyanakkor kiállt a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége (ÚZŽNO) is. A szövetség elnöke, Richard Duda kiemelte, a nemzetiségre vonatkozó két kérdés által a zsidó származású szlovákok mindkét kötődésüket bevallhatják. Rámutatott, Magyarországon a több nemzetiség bejelölhetőségének lehetősége azt eredményezte, hogy az országban a szlovák identitásukat bevallók száma jelentősen megnövekedett.

A Statisztikai Hivatal csak eszmecserét akart

A Statisztikai Hivatal, amely pénteken este váratlanul indítványozta a nemzetiségre vonatkozó második kérdés törlését, hétfőn hasonló meglepetést okozott a közleményével, amely szerint ők csak teret akarnak engedni a kérdés ellen és mellett állást foglalóknak az eszmecserére. A hivatal hangsúlyozza, azzal, hogy pénteken tárcaközi egyeztetésre bocsátották a kérdés törlését, még semmi sem dőlt el.

A hivatal szóvivője, Jasmína Stauder lapunknak elmondta, korábban arra hivatkoztak, hogy a kisebbségek képviselői kérték a kérdés megnyitását, ez alatt ők Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselőt értették. „Valamint az őt támogató parlamenten kívüli magyar pártokat” – tette hozzá, de nem pontosította, melyik pártra gondol. Korábban az Összefogás nyílt levélben kérte a második kérdés törlését, az MKP vezetői pedig csatlakoztak a levélhez.

Stauder szerint a tárcaközi egyeztetés beindításával az volt a céljuk, hogy a vitát a sajtóból az érintett államigazgatási szervek körébe utalják. Mindezt azért, mert attól tartanak, hogy elbizonytalaníthatja a polgárokat a jelenlegi vita, és végül nem töltenék ki a nemzetiségre vonatkozó kérdéseket. Stauder arról is beszélt, a hivatal számára a népszámlálás lehető legalaposabb végrehajtása a fontos, hiszen valószínű, hogy ez lesz az utolsó ilyen felmérés. A szóvivő szerint ugyanis az ilyen kutatások fejlődése abba az irányba mutat, hogy a következő, 2031-es alkalommal már nem kell semmilyen ívet kitölteni, a polgárok adatait teljes mértékben az adminisztratív adatbázisokból hívnák le. A nemzetiség azonban önbevalláson alapul, így az adatbázisokra épülő kutatás nem fogja tudni kimutatni.

Ördögi kör

A Statisztikai Hivatal szóvivőjénél aziránt is érdeklődtünk, miként zajlik majd a tárcaközi egyeztetés. Stauder ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy a kormány jogszabály-előkészítéssel foglalkozó osztálya jövő héten hétfőre hívja össze a véleményt nyilvánító feleket. Azzal a kérdésünkkel, hogy végül miként születik meg a döntés, a kormányhivatalhoz irányított minket. A kormányhivatal kommunikációs osztálya szerint azonban erről a Statisztikai Hivatalnak kell felvilágosítást adnia