Nem vonzó a rendőri pálya

Egyes járási kapitányságokon a helyzet kezd kritikussá válni, s ha a következő években nem sikerül növelni az érdeklődést, komoly gondok lesznek, például a közlekedésrendészeteken. A belügyminisztérium tavaly 1120-szal bővítette a rendőri állások számát, ám a posztoknak csupán a töredékét sikerült betölteni. Tavaly év végén az országban 24 167 rend- őrnek kellett volna állományban lennie, ám ezt csak 92 százalékra sikerült teljesíteni, és a helyzet azóta sem változott. Például a Komáromi járásban 92,5 százalék ez az adat.

Egyre több járási kapitányság van, ahol a rendőrök száma jelentősen csökkent. Az Országos Rendőrfőkapitányság adatai szerint a fővárosban csupán a rendőri állások 82 százaléka van betöltve, a Galántai járásban a 81 százalékuk. A Dunaszerdahelyi járás a legkritikusabbak közé tartozik, csak a posztok 77 százaléka van betöltve. Both Péter járási rendőrkapitány szerint reálisan a teljes állomány 27 százaléka hiányzik. „A hivatalos statisztikához ugyanis még hozzá kell számolni például azokat a rendőrnőket, akik anyaságin vannak, és azokat, akik más okból nem tudnak jelenleg szolgálatot teljesíteni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az utóbbi években jelentősen visszaesett a rendőri pálya iránt érdeklődő fiatalok száma, akkor nagyon kritikus a helyzet” – mondta lapunknak Both.

A belügyminisztérium sem tagadja, hogy például Dunaszerdahelyen a konkurencia miatt nehéz gyarapítani a rendőrök számát. „Dunaszerdahely ráadásul specifikus régió, a foglalkoztatottságot több minden befolyásolja. Emellett Pozsony, Magyarország és Ausztria is közel van. Az ilyen régiókban nehéz valami motivációt találni a fiatalok számára, hogy rendőrök legyenek” – közölte lapunkkal a belügyminisztérium sajtóosztálya. A tárca elismeri, hogy a bérezés sem motiváló a fiatalok számára az alacsony kezdő fizetések miatt. Az utóbbi években a rendőrök 520 eurós kezdő fizetését bruttó 120 euróval megemelték, de így sem tudnak konkurálni például az autógyárakkal.
Lucia Kurilovská, a Rendőrakadémia rektora is egyetért abban,hogy a bérezés terén a rendőrség nincs a legjobb helyzetben. „Másrészt ne feledkezzünk el a rendőröknek járó számos szociális juttatásokról, és gyakran hangsúlyozom a diákjaimnak, hogy például a jogi egyetemet elvégzők egy ügyvédi irodánál még alacsonyabb kezdő fizetést kapnak, mint a Rendőrakadémia hallgatói, akik például nyomozóként kezdik a munkát” – mondta lapunknak Kurilovská.

A rendőrségnek komoly konkurenciát jelent a magánszektor, azon belül is főként az autógyárak, ahol a fiatalok jóval magasabb fizetésre számíthatnak. A fizetéseken kívül az a másik komoly probléma, hogy tavaly 18-ról 21 évre emelték a rendőri pálya betöltéséhez szükséges minimális korhatárt. Ezzel elveszítették a középiskolai végzősök generációját, s azok, akik nem jelentkeznek egyetemre, 21 éves korukra általában már elhelyezkednek, más területen dolgoznak.

Both Péter szerint a korhatár megemelése elkerülhetetlen volt. „Főként a pszichológiai vizsgákon buktak meg a jelentkezők, a tapasztalatok szerint a 18 évesek személyisége még nem annyira kiforrott, hogy alkalmasak legyenek a rendőri munkára” – mondta lapunknak Both.
Már a belügyminisztérium is elismerte, hogy az intézkedés miatt, melynek célja az volt, hogy érettebb jelentkezőket tudjanak alkalmazni, a rendőrség elveszítette e generáció döntő részét. „Őket jelenleg egy két- éves szakképzési tanfolyammal próbáljuk motiválni, hogy később belépjenek a rendőrség soraiba” – közölte a belügyminisztérium. A tanfolyam után, ha betöltik 21. életévüket, felkészülten csatlakozhatnak a rendőrséghez. Both szerint a próbálkozás dicséretes, viszont a szakképzést abszolváló körülbelül 60 fő országos szinten nem jelent megoldást a rendőrhiányra. „Ha nem sikerül most elfogadni olyan intézkedéseket, amelyek reálisan hozzájárulnának a rendőri állomány bővítéséhez, néhány éven belül komoly gondjaink lesznek” – fűzte hozzá Both.

A Rendőrakadémia rektora szerint a jelentkezők számával nekik nincsenek gondjaik. „Évente átlagban 500 jelentkezőnk van, s körülbelül 80 hallgatót tudunk felvenni, tehát még válogatni is tudunk. Sok egyetemen már nem így működik, gyakran mindenkit felvesznek” – mondta Kurilovská. Az akadémia helyzete azért is specifikus, mert végzőseinek már nem kell végigmászniuk a szamárlétrán, automatikusan magasabb beosztásban kezdhetik a munkát.

A hadsereg hasonló problémával küzd. „Az elmúlt években számos cég érkezett az országba, főleg az autóiparra gondolok, amely jelentősen több pénzt tud fizetni az embereknek, mint mi. A hadsereg pedig ugyanazokért az emberekért verseng a munkaerőpiacon, mint egy autógyár, de jobb feltételeket tud biztosítani” – mondta korábban lapunknak Ondrejcsák Róbert (Híd-jelölt), a védelmi tárca államtitkára.
A bruttó havi átlagbér az országban 944 euró. A katonák 670 eurós kezdő fizetésre számíthatnak, hat év szolgálat és a hadnagyi rang elérése után ennek az összegnek a dupláját kaphatják. A hadnagyi fizetés 1188 eurónál kezdődik. A hadseregnél jelenleg elérhető legnagyobb fizetés valamivel meghaladja a 2900 eurót – ehhez tábornoki rang és minimum 27 leszolgált év kell.