Nem volt címlaphír az atomkatasztrófa

1986. április 26. szombatra esett, aznap hajnalban történt a végzetes robbanás a csernobili atomerőmű négyes reaktorában, amely a radioaktív anyagok szivárgását okozta. Április 27-én már több tízezer embert telepítettek ki az erőmű körzetéből, a sugárzás a környező országokat is érintette. Az Új Szó – amely akkoriban Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának napilapjaként jelent meg – április 28-i számának címlapjának fő híre a csehszlovák külügyminiszter moszkvai látogatása, amelynek során tájékoztatták őt a kommunista párt XXVII. kongresszusa határozatainak teljesítéséről. A lapszámban hiába keressük a két nappal korábban történt atombaleset hírét, semmi nyomát nem találjuk. Április 29-én, kedden az Új Szó-olvasók még mindig semmiről nem értesülhettek: az kiderült a címlapról, hogy Gustáv Husák köztársasági elnök üdvözlő táviratot küldött Hirohito japán császárnak, és hogy csehszlovák–mongol kormányközi együttműködés van alakulóban, de az évszázad atomkatasztrófájáról még mindig teljes a csend. Ezekben a napokban már jelentős európai területeket érintett a Csernobilból kiindult radioaktív sugárzás. 

Kiszivárgott 

Az első híradás Csernobilról az Új Szó április 30-i, szerdai számának második oldalán jelent meg, a címlapon a május elsejei kitüntetések domináltak. A második oldal alján eldugott aprócska hír címében nem szerepel a Csernobil szó, kicsengése pedig meglehetősen pozitív. „Hazánk területén nem növekedett a radioaktivitás” – hirdeti a cikk címe. „Amint a tömegtájékoztatási eszközök közléséből ismeretes, a Szovjetunióban a csernobili atomerőműben súlyos szerencsétlenség történt – közli a hír. – Hazánk területén folyamatosan mérik a légmozgást, de a mérések egész ideje alatt nem észlelték a radioaktivitás növekedését. A szövetségi kormány az illetékes szerveket a meteorológiai helyzet és a mérések további figyelésével és az eredmények tartós kiértékelésével bízta meg.” (A hírt teljes terjedelmében idéztük.) A cikk megjelentetését alighanem a Svédországból indult hírek tették elkerülhetetlenné, amelyek átszivárogtak a vasfüggönyön túlra is, és amelyek páratlan méretű nukleáris katasztrófáról számoltak be Ukrajna területén. 

Éljen május elseje 

A következő napokban a csernobili eseményeket teljesen elnyomták a hazai magyar sajtóban a május elsejei ünnepi események. A május 1-jén megjelent Új Szó ismét arról számol be, „tegnap csökkent a radioaktív anyagok szivárgása és a sugárzás mértéke is az atomerőmű térségében és a környéken”. Csehszlovákia területén egyre csak javult a helyzet a híradások szerint: „Az eredmények, amelyeket a Cseh és a Szlovák Egészségügyi Minisztérium értékel ki, azt bizonyítják, hogy a lakosság egészségét nem fenyegeti veszély és ezért hazánkban nincs szükség különleges intézkedésekre” – olvashattuk. Közben zajlott az 51. jégkorong-világbajnokság Moszkvában, amely összehasonlíthatatlanul nagyobb teret kapott a lapban az atomkatasztrófánál, a sportrovat kiküldött tudósítója lelkesen számolt be a fejleményekről. 

„Nyugati hisztéria” 

Május 4-én már a csernobili baleset kapcsán kialakult „nyugati hisztéria” veszélyeire figyelmeztet a sajtó. „Nem lehet vitás, mi áll az elmúlt napok hisztérikus kampányának hátterében. Mindenekelőtt az antikommunizmus, a szovjetellenesség, a nemzetközi kapcsolatok megzavarására irányuló törekvés, a Szovjetunió, a többi szocialista ország rágalmazása, s erre jó bármilyen alkalom, még a természeti katasztrófa is. A csernobili baleset ügyében azonban annak is tanúi lehetünk, hogy éket akarnak verni a Szovjetunió és a többi európai ország, mindenekelőtt a szomszédos államok közé” – kommentálta az eseményeket az Új Szó. 

Május 5-én ismét megnyugtató hírt olvashattunk: összességében csökken a radioaktivitás. A mért érték „több mint kétszázszor alacsonyabb annál a sugárzási értéknél, amely ártalmas az emberi egészségre” – számol be az Új Szó május 5-i száma. Május 7-én a moszkvai Pravda riportjából közöl részleteket a lap, amelyből végre pontosabb információkat is kaphatunk a baleset valódi következményeiről és a kitelepítésekről. Május 9-én újabb riportrészlet jelenik meg, amelyben a csernobili eseményeket „az atomháborúhoz képest egy kisebb incidens”-ként jellemzik az olvasóknak. A következő cikkek a „munkálatok” folytatásáról számolnak be a csernobili erőműben és környékén, és külön kitérnek rá, a környéken rendesen zajlanak a mezőgazdasági munkák is. Május 14-én már egy sort sem találunk a lapban Csernobilról, mint ha a baleset meg sem történt volna.