Nem veszélytelen a szlovák légierő kabuli mentőakciója

„A biztonsági helyzet Afganisztánban és különösen Kabulban, az ottani reptéren, rendkívül komoly. A kormányunk azonban nagyon intenzíven egyeztet a partnerekkel és bekapcsolódtunk az afgán és az uniós állampolgárok biztonságos helyre szállításába. Ezen misszió keretében rendelkezésre bocsátottunk egy speciális katonai szállítógépet” – mondta hétfőn délelőtt Eduard Heger (OĽaNO) szlovák kormányfő a videóüzenetében. A miniszterelnök hozzátette, folyamatosan egyeztetnek arról, hogy pontosan miként vessék be a gépet és más technikai eszközöket. A szlovák gépek fennmaradó kapacitását felajánlják az uniós és NATO-tagállamoknak. 

A kormányfő elmondta, hétfő délelőttig néhány szlovák állampolgár kérte az Afganisztánból való kimenekítését. „A kormányunk ugyancsak döntött arról, hogy menedéket nyújt tíz olyan afgán állampolgárnak, akik az utóbbi években intenzíven együttműködtek az EU tagállamaival” – jelentette be Heger. „A helyzet gyors reakciót követel, hogy segítsünk azoknak, akiknek veszélyben van az élete” – írta még korábban közösségi oldalán a miniszterelnök.

Veszélyes mentőakció
Wagner Péter, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Közép-Ázsiával, Afganisztánnal foglalkozó biztonságpolitikai elemzője lapunknak elmondta, a kabuli reptéren uralkodó jelenlegi állapotok mellett a szlovák evakuációs akció egyáltalán nem veszélytelen feladat. „A helyszínen tartózkodó személyek által készített videókon jól látható, hogy a menekülő emberek elfoglalták a kifutópályákat, a repülőgépeknek gyakran nehézséget okoz a felszállás.Voltak, akik felkapaszkodtak az egyik szállítógép futóművére, majd néhány száz méter magasból lezuhantak” – mondta az afgán főváros repterén uralkodó helyzetről a szakember. Kiemelte, a mentőakció katonailag veszélyes és kényes feladat.

Cikkünk megjelenéséig Csehország már több gépet indított Kabulba a polgáraik evakuálására. Wagner Magyarország tekintetében elmondta, nincs megbízható információ arról, hogy magyar állampolgárok lennének Afganisztánban. „Arról sem hallottam a magyar külügytől, hogy bárki kérte volna a kimenekítését” – tette hozzá. Ehhez tartozó értesülés, hogy meg nem erősített hírek szerint azonban vannak az országban magyar állampolgárok.

Sorsukra maradtak
Wagner, aki a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója is egyben, arról is beszélt, a tálib hatalomátvétel után az országból több okból menekülnek az emberek. Egy részük a szélsőséges iszlamisták retorzióitól fél. „Az elmúlt években olyan beosztásokat töltöttek be az afgán kormányban, a biztonsági erőkben, esetleg együttműködtek az USA, vagy akár Szlovákia diplomatáival, katonáival, hogy úgy gondolhatják, a tálibok megbüntetik majd őket” – mondta. A szakember szerint az emberek egy része egyszerűen pánikba esett és menekülni akar. „Az elmúlt hónapokban rengetegen menekültek vidékről Kabulba” – tette hozzá. Wagner szerint az országban van egy értelmiségi réteg is, amely nem akar együttműködni a tálibokkal és ezért menekül. A szakember rámutat, az ultrakonzervatív iszlamisták mindeközben kijelentették, amnesztiát adnak mindazoknak, akik együttműködtek a nyugati hatóságokkal, vagy az afgán hadsereg tagjai voltak. „Több példát látunk arra, hogy nem érte őket retorzió, mint az ellenkezőjére” – mondta, de az elemző is kiemeli, hogy mindig egyedi sorsokról van szó. „Nem lehet megmondani, hogy mi vár azokra, akiket nem sikerül kimenekíteni, ezek teljesen egyedi történetek” – magyarázta azzal, hogy van, akinek nem esett bántódása, de kivégzésekről is érkeztek hírek. „Amióta azonban a tálibok átvették a hatalmat, szisztematikusan nem üldöznek senkit” – tette hozzá. 

Az elemző szerint azért alakulhatott ki ez a rendkívül veszélyes helyzet, mert a nyugat rosszul mérte fel az afgánok reakcióját. „Az afgán társadalom is rosszul mérte fel a saját elitjének a reakcióját” – tette hozzá, hiszen a legtöbben megadták magukat a táliboknak, vagy elmenekültek.