Állandóan visszatérő kérdés kulturális életünkben a nemzetiségi színházak kedvezőtlen anyagi helyzete, amely nemegyszer az egyes intézmények működésének színvonalára is rányomja bélyegét. Jarábik Gabriellát, a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma Kisebbségi Kultúrák Főosztályának vezetőjét az idei kilátásokról kérdeztük.
Nem tudnak tervezni
„A 2002-es évi állami költségvetésről szóló törvény tartalmazza az egyes minisztériumok költségvetését. Mivel a két magyar színház fenntartója az illetékes kerületi hivatal, a színházak költségvetése a belügyminisztérium, azon belül pedig az egyes kerületek költségvetésébe tartozik. A kulturális minisztérium költségvetésében csak a tárca és intézményei szerepelnek, így például az Ifjú Szivek Művészegyüttes. A kerületi hivatalok a költségvetésüket az év elején lebontják a hatáskörükbe tartozó intézményekre, azon belül bérekre, folyó kiadásokra, esetleg – ha az intézmény szerepel az államilag bejegyzett építkezések között – rekonstrukciós kiadásokra – ismertette a költségvetési mechanizmusokat Jarábik Gabriella, a kulturális minisztérium nemzetiségi főosztályának vezetője. – Az induló költségvetéshez év közben általában lehet rendkívüli juttatásokat adni. A kulturális minisztériumtól tavaly például 100-100 ezer koronányi támogatást kaptak a színházak ily módon. Az ilyen támogatások általában a harmadik-negyedik negyedévben esedékesek, amikor az állami költségvetés mérlege azt mutatja, lehet még meríteni. Sajnos, így az egyes intézmények nem tudnak tervezni, hiszen az utolsó pillanatban jutnak ezekhez az összegekhez.”
A színházaknak a kerületi hivataltól érkező költségvetésének elméletileg fedeznie kellene az alkalmazottak bérét, a fenntartási-üzemeltetési költségeket, valamint a produkciók létrehozását is, a gyakorlat azonban azt mutatja, a költségvetés jó esetben a „valahogy túlélni” állapot fenntartására elég. A főigazgató asszony ugyanakkor elmondta, az idei költségvetési törvény több helyen külön is említést tesz a nemzetiségi színházakról, azaz meghatározott célokra további összegeket különít el a számukra. A kassai Romathan a költségvetési törvény értelmében az általános költségvetési tartalékból 3 milliót kap tevékenysége támogatására. Az alapból a kerületi hivatalok is meghatározottan felhasználandó plusz pénzekhez jutnak: az Eperjesi Kerületi Hivatal az eperjesi, ruszin nyelvű Alexander Duchnovič Színház működési költségeinek kiegészítésére köteles plusz 3,8 milliót fordítani, valamint 3 milliót két autóbusz vásárlására, üzemeltetésére. A Kassai Kerületi Hivatal a kassai Thália Színház épületének a befejezésére kap 24,5 millió koronát. Tevékenysége támogatására a komáromi Jókai Színház a a Nyitrai Kerületi Hivatalon keresztül a költségvetési tartalékból 5 millió koronához jut.
Jarábik Gabriella lapunknak elmondta, a színházaknak lehetőségük van arra is, hogy a kulturális kormányzat célalapjainál – például a Pro Slovakiánál, amely nem zárja ki az állami fenntartású intézményeket sem a pályázók közül – folyamodjanak célirányos támogatásért. „Az sem titok, hogy például a kisebbségi célalapnál is pályáznak, de nem mint színházak, hanem a mellettük működő alapítványokként, polgári társulásokként. Ezek viszont nem igényelhetnek támogatást fenntartási költségekre, rekonstrukcióra, hanem például vendégjátékra, gyermekelőadás létrehozására, stúdióelőadásra, fesztiválokon való részvételre. Egyszóval megvannak a kiskapuk” – tette hozzá Jarábik Gabriella.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.