Nem tudjuk, hogy antiszemiták vagyunk?

Az Eurobarométer egy friss felméréséből kiderül, hogy az unióban élő zsidók 89 százaléka szerint az antiszemitizmus az elmúlt 5 évben felerősödött. Az unió teljes lakosságának 36 százaléka vélekedik így.

A kutatás szerint Szlovákiában a lakosságnak az uniós átlagnál sokkal kisebb része érzékeli létező problémaként az antiszemitizmust. Nálunk a megkérdezettek 20 százaléka, míg az uniós átlag 50 százaléka gondolja így. A fiatalok minden országban hajlamosabbak úgy vélekedni, hogy az antiszemitizmus nem jelent valódi problémát. Szlovákiában 11 százalékuk gondolkodik így, míg az életkor növekedésével ez az érték 23 százalékig emelkedik. A felmérés szerint Magyarország lakosságának 45 százaléka gondolja úgy, hogy az antiszemitizmus probléma, ezzel pedig jóval közelebb vannak az uniós átlaghoz. A szlovákiai népesség 70 százaléka ugyanakkor nem tartja létező problémának az antiszemitizmust.

A médiában megjelenő antiszemitizmust Szlovákia lakosságának 66 százaléka nem tartja létező problémának, az uniós átlag ebben az esetben 49 százalék, a Magyarországra vonatkozó érték 47 százalék. A politikai életről a hazai népesség 64 százaléka gondolja ugyanezt, míg uniós szinten ez 46 százalék, Magyarországon pedig 43 százalék. Azt, hogy az interneten, közösségi hálókon antiszemita tartalmak jelenhetnek meg, a szlovákiaiak 56 százaléka szerint nem okoz gondot, míg az uniós átlag ebben az esetben 33 százalék, a Magyarországon megkérdezettek körében pedig ez az érték 43 százalék.

Szlovákiában a megkérdezettek 29 százaléka gondolja úgy, hogy az embereknek megfelelő mennyiségű információja van a zsidó közösségek történelméről és szokásairól. Az uniós átlag ennél a mutatónál 27 százalék, Magyarországon pedig 38 százalék vélekedik így.

Michal Vašečka szociológus kérdésünkre elmondta, ma az antiszemitizmus egy közös kulturális kódként működik, amit a szélsőjobb és a szélsőbal is magáénak vall. Amikor Nyugat-Európában ezt a problémakört vizsgálják, a felmérések válaszadói már gyakran az antiszemita elemeket tartalmazó, bármilyen diskurzust is problémának érzékelik. Európa posztkommunista országaiban azonban gyakran csak szűkebb jelentést tulajdonítanak az antiszemitizmus fogalmának. Kizárólag a zsidók elleni explicit gyűlöletet azonosítják vele. A szakember szerint ennek az oka elsősorban a toleranciára való nevelésben keresendő. Kiemelte, mindez jól látható a kutatásnak azon részében, amelyben arra kérdeznek rá, hogy az adott országban mennyire jelent problémát a holokauszt megkérdőjelezése. Ahol az oktatásban nem szerepel hangsúlyosan a holokauszt témája, ott jóval alacsonyabb azok száma, akik a zsidók ellen a második világháborúban elkövetett népirtás tagadását létező problémának tartják.

A holokauszt tagadását nálunk 32 százalék tartja létező problémának, az unióban átlagosan azonban 53 százalék véli úgy, hogy ez gondot okoz, Magyarországon pedig 46 százalék vélekedik ugyanígy. Németországban azonban a holokauszttagadást a lakosság 71 százaléka tarja problémának, Franciaországban pedig 78 százalék.