Nem szavazták meg az alkotmánybíró-választásra vonatkozó javaslatot

A végső szavazás sikertelensége mögött az áll, hogy a képviselőknek másodjára sem sikerült módosítani az átmeneti rendelkezéseket, amelyeket így csak 81 képviselő támogatott a szükséges 90 helyett.

A szavazás előtt még úgy tűnt, hogy az alkotmány megváltozhat, a parlament ugyanis az ellenzék egy részének támogatásával, 98 szavazattal megszavazott egy fontos törvénymódosító javaslatot, amelyet Róbert Madej (Smer-SD) terjesztett be. Ennek értelmében az alkotmánybíró-jelöltnek elég lenne 90 parlamenti képviselői szavazat a megválasztáshoz, az államfőnek pedig csak az eskü letételében lenne szerepe. Több jelölt esetén a szavazatok száma döntene. Ellentétes esetben, ha nem lenne elég jelölt minden pozíció betöltésére, második körben már többségi szavazással választanának ki két jelöltet minden szabad helyre, akik közül aztán az államfő választaná ki a bírókat.
 

A törvényjavaslat, amelyet Gál Gábor igazságügyi miniszter (Most-Híd) terjesztett be, szigorította volna az alkotmánybírók kinevezésére vonatkozó szabályokat. Gál szerint az érintett személynek széleskörűen elismert jogi szakértőnek kell lennie, ezen kívül erkölcsi feddhetetlenségével biztosítania kell, hogy az alkotmánybírói feladatát rendesen, tisztességesen és pártatlanul fogja végezni.

Az alkotmánymódosítás az alkotmánybírók nyugdíjba vonulásával is foglalkozott. Kimondta, hogy a 70 éves kor elérésével megszűnik a bíró funkciója.

A 13 alkotmánybíró közül kilencnek 2019 februárjában jár le a megbízatási ideje. A képviselők feladata tehát az lesz, hogy megválasszanak 18 jelöltet, akik közül az államfő kilencet nevez ki 12 évre. A jelölteket a képviselők egyszerű többségi szavazással fogják kiválasztani. Gál a szavazás után elmondta az újságíróknak, nagyon sajnálja, hogy a törvényjavaslat nem ment át.