Nem sikerült mozgósítani a magyar választókat

MÓZES SZABOLCS

Pozsony. Siker vagy kudarc az 5,1 százalékos eredmény a magyar jelölt számára? Az MKP szerint siker, az elemzők egy része szerint viszont kudarc. Ezt a kérdést feltehetően különbözőképpen fogják interpretálni a felek, pártszimpátiától függően, mi nézzük, mit mondanak a számok.

Mindnyájunknak el kell menni – ez volt Bárdos Gyula kampányzáró jelszava, utalva a mobilizáció fontosságára. A választás részvételi adatai szerint ez nem az elképzelései szerint sikerült.

A magyarok által is lakott járások szinte mindegyikében az országos átlag alatti volt a szavazókedv. Egyedül Pozsonyban és a Szenci járásban volt átlag feletti, Kassán és a Nyitrai járásban pedig az átlag körüli. Az utóbbi járásban és a két nagyvárosban ugyanakkor nagyon alacsony a magyarok aránya, a Szenci járásban pedig feltehetően a fővárosból kiköltöző nagyszámú szlovák nemzetiségű választó javította a mutatót.

A Bárdos indítása melletti egyik fő érv az volt, hogy a magyar jelölt indulásának köszönhetően aktivizálhatók a magyar szavazók – azt nem tudjuk, Bárdos jelölése nélkül milyenek lettek volna a déli részvételi mutatók, az viszont tény, hogy 2009-ben, amikor országos szinten pontosan ugyanolyan volt a részvétel, mint most, a déli járásokban átlagosan 5 százalékponttal többen járultak az urnákhoz, mint most szombaton.

Ha járási szinten összevetjük a magyarok és a Bárdosra leadott voksok százalékos arányát, azt látjuk, hogy átlagosan a magyarok 60 százaléka szavazhatott az MKP jelöltjére. Kilengések természetesen vannak: Pozsonyban csak kb. minden negyedik magyar voksolt rá, míg a Kassa-vidéki járásban kb. 90 százaléknyian, hasonlóan nagyarányú Bárdos támogatottsága a Nagykürtösi járásban. Erősen átlagon felüli még az adat a Komáromi, a Nagyrőcei és a Nagymihályi járásban. Mivel a szavazás titkos, így ezek csak hozzávetőleges számok.

Bárdos főleg a magyarlakta városokban szerepelt viszonylag gyengén. Komáromban a voksok 40 százalékát gyűjtötte be, Somorján – ahol bátyja a polgármester – csak a harmadát. Rimaszombatban 13 százaléknyi szavazatot kapott, Királyhelmecen 43 százalékot.

A mostani eredményeket ugyanakkor nincs mivel összevetni, ugyanis először indult magyar nemzetiségű jelölt az államfőválasztáson. A korábbi szavazások – parlamenti, megyei, helyhatósági, EP-választások – mind más jellegűek voltak: az induló jelölteknek mindegyik során reális lehetőségük volt mandátumhoz jutni, itt viszont hetek óta világos volt, hogy Bárdos nem fog továbbjutni a második fordulóba. Kérdéses, ez a tény mennyire befolyásolta a magyarok szavazókedvét, valamint azt, hogy ha már elmennek voksolni, kit részesítsenek előnyben.

A járási szintű adatok alapján a magyarok a szlovák jelöltek közül leginkább Andrej Kiskát támogatták. A poprádi üzletember szerepelt a szlovák jelöltek közül a legjobban Dél-Szlovákiában. A zömében magyarok lakta Dunaszerdahelyi járásban pl. 26 százalékot, a Komáromi járásban 22 százalékot kapott. A jelöltek támogatottságának regionális eloszlása alapján kijelenthető: Radoslav Procházka egyebek mellett azért nem jutott a második fordulóba, mert nem tudta megszólítani a magyarokat. Az összes déli járásban messze átlag alatti eredményt ért el.