Nem segítettek a határon túliak

Mint az várható volt, nem mozgatta meg a határon túli magyarokat a magyar kormány érvénytelenül végződő kvótaellenes népszavazása. Az országos átlaghoz képest kevesebben voksoltak, ráadásul kiugró volt az érvénytelen szavazatok száma is.

Mintegy 600 ezer szavazásra jogosult határon túli honosított magyar állampolgár élhetne szavazójogával, ám közülük csak mintegy 275 ezren regisztráltak a választási névjegyzékbe, és voksolhattak a vasárnapi népszavazáson. Bár a magyar kormány igyekezett kiterjeszteni kampányát a környező országokba is, az végül közel sem lett olyan intenzív, mint Magyarországon, és ez meg is látszott a határon túli magyarok részvételi arányán is: a választásra jogosultak kevesebb mint harmada, körülbelül 92 ezer ember voksolt levélben. A határon túliak szavazataikkal így nemcsak, hogy nem juttatták közelebb Orbánék népszavazását az érvényességi küszöbhöz, de még rontottak is a részvételi arányon.

A levélben szavazó határon túli magyarok véleménye nem tért el a magyarországi szavazók véleményétől: mindössze 630 érvényes igen, és 57 392 nem szavazat érkezett be. A nemek tehát 98,91 százalékkal nyertek.

Anyja neve

A Nemzeti Választási Iroda honlapján közölt adatok szerint a szavazatok között kiemelkedően sok, körülbelül 30 százaléknyi lett az érvénytelen – mindazonáltal nem ugyanazon okok miatt, mint amiért Magyarországon. A jelenség már a 2014-es országgyűlési választásokon is megfigyelhető volt. Elsősorban azért fordulhatott elő, mert a levélszavazatokban nagyon könnyű formai hibát elkövetni. A borítéknak tartalmaznia kell a helyesen kitöltött, aláírt azonosítót, és egy szintén zárt, névtelen borítékban magát a szavazólapot, s ha nem teljesülnek a feltételek, érvénytelennek számít a szavazat. Az NVI korábban közölte: az érvénytelenül szavazók többnyire nem a nyilvántartásban szereplő adatok szerint adták meg az anyjuk nevét. A Magyar Nemzet cikke szerint ugyanis Magyarországon mindig a lánykori nevet kell feltüntetni, más országokban ez azonban nem gyakorlat, ráadásul Romániában az anyja neve rubrikába az „aktuális” nevet kell beírni.

Aktív volt a Vajdaság

A legtöbben az értesítési címek szerinti bontás alapján a várakozásoknak megfelelően Erdélyből és a Vajdaságból szavaztak. Romániából 139 regisztrált szavazóból csupán mintegy 36 ezer voks érkezett be, Szerbiában azonban jóval magasabb volt a választási kedv, itt 38 ezer regisztráltból több mint 18 ezer szavazott. A meglepő az alacsony erdélyi részvételi arány lehet – annak dacára, hogy a Fidesz több prominens politikusa is igyekezett kampányolni, elmaradt a hatás. Ennek magyarázata minden bizonnyal az, hogy az RMDSZ, a legnagyobb erdélyi magyar párt – mely nem nevezhető a Fidesz szövetségesének – nem vett intenzíven részt a mozgósításban. Emellett ráadásul magukat magánemberként bemutató aktivisták kampányt is indítottak a népszavazás ellen, és bojkottra szólítottak fel. A Vajdaságban a Fidesznek ugyanakkor nagyobb klientúrája van, a Vajdasági Magyar Szövetség a párt egyik legközelebbi partnere – ennek megfelelően meglehetősen nagy kampányt folytattak, és sikeresebben mozgósítottak, mint Erdélyben.

Az ukrajnai és szlovákiai adatokról az NVI honlapján nem kapunk teljes képet, ezekben az országokban ugyanis tiltott a kettős állampolgárság, így az itteni szavazóknak rejtőzködniük kell. Az itteni voksolók táborát sem könnyű megtalálni az NVI értesítési cím szerinti bontásában. Őket takarja a „kettős állampolgárságot tiltó országok” kategóriában beérkezett 1162 szavazat, nagy valószínűséggel a 729 magyarországi értesítési című levélszavazat, valamint az e-mailes értesítési című 28 275 szavazat nagy része. Azt ezekből az adatokból sem lehet kitalálni, hogy milyen arányban oszlottak el a szavazatok a Kárpátalja és a Felvidék között.

Szlovákiában igazi mozgósító kampány az elmúlt hónapokban nem volt. A Híd teljesen ignorálta a magyar népszavazást, az MKP pedig ugyan nyilatkozatban is kiállt mellette, kampányt mégsem folytatott, a kettős állampolgárság tiltására hivatkozva.