Nem segítenek Kiskának

Kassa. Az Alkotmánybíróság nem hajlandó állást foglalni abban a kérdésben, hogy a mindenkori államfő kinevezheti, vagy köteles kinevezni a parlament által megválasztott alkotmánybíró-jelölteket. Andrej Kiska szerint nagyon súlyos helyzet állt elő.

Tavaly tavasszal kezdődött az alkotmánybíró-jelöltek kálváriája, amikor három alkotmánybíró mandátuma lejárt (12 évre választják őket). A hatályos jogszabályok értelmében a parlament hat jelöltet állított a három megüresedett helyre. Andrej Kiska államfő azonban csak egy jelöltet nevezett ki, mert a többieket nem találta alkalmasnak a poszt betöltésére. A sikertelen jelöltek jogorvoslatért az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultak, a panaszok két tanácshoz kerültek. Az egyik tanács döntésének szóbeli és írásbeli változata eltérő volt. A másik nem foglalt állást, mert a panaszosok a döntés napján visszavonták beadványukat.

Andrej Kiska államfő a zűrzavar közepette az alkotmánybírók kinevezését az alaptörvény pontos magyarázatához kötötte. Azt szerette volna, hogy az AB egyszer és mindenkorra egyértelműen állást foglaljon, és pontos magyarázatot adjon az alkotmánybíró-jelöltek kinevezésével kapcsolatos elnöki jogkörökről. Arra is választ szeretett volna kapni, hogy továbbra is jelöltnek tekinthető-e az a két bíró, akik visszavonták panaszukat.

Nem várt fordulatot az AB újabb döntése hozott az ügyben, a taláros testület ugyanis elutasította az államfő beadványát. Magyarul: hiába várunk az alkotmány pontos magyarázatára, mert ilyen nem lesz.

Az AB nem lát vitás kérdést. Indoklásában az áll, hogy továbbra is érvényes a taláros testület tanácsának döntése, amely alapján Andrej Kiska megsértette az alkotmánybíró-jelöltek jogait azzal, hogy nem választott közülük. Az AB álláspontja szerint játékban maradtak a panaszukat visszavont bírók is.

Az indokláshoz négy bíró eltérő álláspontot csatolt. Elképzelhető, hogy a jövőben éppen ez szolgálhat majd útmutatóul a mindenkori államfőnek hasonló helyzetben.

„Most az a kérdés, hogy formális, vagy egyéb indokok miatt utasította el az Alkotmánybíróság az alaptörvény pontos magyarázatát” – reagált Ján Mazák, Andrej Kiska jogi tanácsadója, az AB egykori elnöke. „Az Alkotmánybíróság az egyetlen olyan instancia az országban, melynek jogában áll az alkotmány pontos magyarázata akkor, ha két alkotmányos szerv (parlament, elnöki hivatal) között értelmezési vita alakul ki. Andrej Kiska szerint nagyon súlyos helyzet állt elő azzal, hogy ezt az AB elutasította” – áll az államfői hivatal állásfoglalásában. Roman Krpelan szóvivő hozzátettet, hogy az államfő az üggyel kapcsolatos további lépéseiről, illetve bővebb állásfoglalást akkor ad majd, ha kézhez kapja a taláros testület indoklását.

A 13 tagú Alkotmánybíróság nyár óta hiányosan, 11 taggal működik. Februárban újabb bíró mandátuma jár le és félő, hogy hasonló bonyodalom övezi majd az új bíró kinevezését is.