Nem olcsó mulatság a külföldi egyetem

Míg Szlovákiában az egyetemisták éves kiadását 3300 euróra saccolják (erről azonban nem készült hivatalos számvetés), a szlovákiai Postabank felmérése szerint ez az összeg Németországban és Hollandiában meghaladja a 10 ezer eurót. Angliában akár évi 24 ezer euróba is kerülhet az egyetemi oktatás.

Többen mennek külföldre

Az OECD idei jelentése alapján a külföldi egyetemisták száma 1999 és 2016 között 2 millióról 5 millióra növekedett. Ez a tendencia Kelet-Európában is változást hozott – Észtországban, Lettországban és Lengyelországban 2013-tól megduplázódott a bejövő külföldi diákok száma. A felsőoktatás miatt hazájukat elhagyó diákok száma legnagyobb arányban Magyarországon, Olaszországban, Spanyolországban emelkedett. Szlovákiában is egyre több diák dönt úgy, hogy külföldön folytatja egyetemi tanulmányait. Ehhez nagyban hozzájárul a tény, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás után viszonylag egyszerűen lehet Európán belül utazni és tanulni. Nemcsak a mobilitás nőtt, hanem az uniós országok is több intézkedést tettek annak érdekében, hogy harmonizálják oktatási rendszerük működését. Egyre nyitottabb és többszínű nemzetközi oktatási programokat vezettek Európa szerte. A nyelvi akadályok is kevésbé relevánsak, szinte minden egyetem kínál angol nyelvű oktatást, ami nem okoz gondot a fiatalabb generációnak.

A fejlettebb országokban azonban az oktatásért tandíjat kell fizetni. A Postabank felmérése azt mutatja, a tandíj összege a nyugati országokban évente 260 és 40 000 euró között mozog. Csehországban és Magyarországon sem kell az oktatásért fizetni a szlovákiai diákoknak, azonban az egyetemi tanulmányok évente így is több ezer euróba kerülnek. A felmérésből kiderült, aki Prágában jár egyetemre évi 3840 eurót költ lakbérre, étkezésre, közlekedésre és egyéb kiadásokra. Általában 5 éves a képzés, tehát összesen 19 200 euróba kerül a csehországi diploma. Úgy tűnik, a költségek egyenesen arányosak az oktatás színvonalával – míg Szlovákiából 2018-ban mindössze 3 felsőoktatási intézmény került fel a világ legjobb egyetemeinek listájára (World University Rankings), Csehországból 13 egyetem jutott be a legjobbak közé. Míg a pozsonyi Komenský Egyetem a legjobb 600 és 800 közé tudta beküzdeni magát, a prágai Károlyi Egyetem előkelőbb helyezést ért el, a legjobb 400 és 500 egyetem között szerepel.

Drága egyetemi élet

A szlovák diákok körében egyre közkedveltebb úti cél Németország, ahol a 260 eurós éves tandíjért cserébe világszínvonalú oktatást kapnak. Az alacsony tandíj azonban megtévesztő lehet, az éves költségek összesen háromszor magasabbak, mint Szlovákiában.

A ranglistát magabiztosan uralja Anglia, a világ első és második legjobb egyetemével is az angolok büszkélkedhetnek. Az amerikaiaknak csak a 3. helyezés jutott, a világhírű Harvard Egyetem pedig csak a 6. helyen végzett. Nem véletlen tehát, hogy a felsőoktatás Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban a legdrágább. A 10–20 ezer eurós éves tandíj mellett azonban az életszínvonal is magasabb, tehát az egyéb kiadások, mint például a lakbér és az utazás is lényegesen drágább.

Szlovákiából egyre többen utaznak például Dániába, ahol szintén tandíjmentesen látogathatnak különböző angol nyelvű kurzusokat. Az élethez szükséges egyéb kiadások azonban itt is magasak. Egyre több európai ország tudatosítja azonban, hogy szükség van a fiatal tehetségekre, ezért számos támogatást nyújtanak a szerényebb anyagi háttérrel rendelkezőknek. Aki külföldre vágyik tanulni, pályázhat különböző nemzetközi ösztöndíjakra, állami támogatásokra vagy kérvényezhet kamatmentes hitelt.

A visegrádi országok is igyekeznek együttműködni felsőoktatás terén, a Visegrad Scholarship program keretein belül például több tízezer eurós támogatást nyújtanak fiatal kutatók részére. A programba több mint 190 közép- és kelet-európai intézmény kapcsolódott be. A V4 országain kívül az egyetemisták tanulhatnak például Grúziában, Szerbiában és Azerbajdzsánban.