<p>Fellebbezést helyezett kilátásba a Székely Nemzeti Tanács képviselője abban az ügyben, amelyben először az Európai Bizottság utasította el a kisebbségek lakta régiók előnyben részesítését az uniós alapok merítésénél, majd ezt jóváhagyta az Európai Unió Bírósága is.</p>
Nem lesznek kisebbségi régiók
Az egyik oldalon Szlovákia és Románia, a másik oldalon Magyarország jogi összecsapásaként végződött a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezésének ügye. A marosvásárhelyi Izsák Balázs-Árpád és a budapesti Dabis Attila az Európai Bizottsághoz nyújtották be polgári kezdeményezésüket, amely-lyel azt szerették volna elérni, hogy az Európai Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Kisebbségi régiókA javaslat céljaként azt jelölték meg, „biztosítani kell a kisebbségek által lakott régiók számára, hogy ugyanolyan eséllyel férjenek hozzá a különböző uniós alapokhoz, és meg kell teremteni a garanciákat a sajátosságaik fenntartásához, valamint a megfelelő gazdasági fejlődésükhöz, hogy az Európai Unió fejlődése fenntartható legyen, és kulturális sokszínűsége fennmaradjon”. A kezdeményezés azzal számolt volna, hogy az érintett országokban meghatározott közigazgatási egységek felülírásával létrehozzák az ún. nemzeti kisebbségi régiókat, amelyek „olyan régióknak és földrajzi körzeteknek felelnek meg, amelyek nem feltétlenül rendelkeznek közigazgatási hatáskörrel felruházott szervezettel, ahol azonban olyan közösségek élnek, amelyeknek etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzői eltérnek az őket körülvevő régiókban élő közösségekétől, és amelyek helyi szinten többséget alkotnak, illetve jelentős számot tesznek ki, jóllehet nemzeti szinten csupán kisebbséget képviselnek, és amelyek (népszavazáson) kinyilvánították az adott tagállamon belüli autonóm státusz megszerzésére vonatkozó akaratukat”. Ez a követelés volt az, ami fennakadt az uniós szervek szűrőjén, és az Európai Bizottság elutasította a kezdeményezést, a következő indoklással: „a Szerződéseknek a javaslatban hivatkozott rendelkezései és minden más lehetséges jogalap alapos vizsgálatából az következik, hogy az említett javaslat nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság azon hatáskörén, hogy a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be”. Fellebbezni akarnakA Székely Nemzeti Tanács képviselői ezt követően fordultak az Európai Unió Bíróságához, még 2013 szeptemberében. Az ügy két és fél éven keresztül húzódott, míg május 10-én pont került a végére – egyelőre legalábbis. Az ítélethirdetés után Izsák Balázs-Árpád az MTI-nek adott nyilatkozatában kijelentette, „érdemes lesz fellebbezni” az ítélet ellen. A luxemburgi bíróságon kezdett perbe annak megindítása után nem sokkal az Európai Bizottság oldalán csatlakozott előbb Szlovákia, majd nem sokkal később Románia és Görögország, hogy támogassák a polgári kezdeményezést elutasító Európai Bizottságot. A felperesek (azaz a Székely Nemzeti Tanács) oldalán Magyarország avatkozott be az eljárásba. A bíróság azzal utasította el a keresetet, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés garantálja ugyan a hozzájárulást a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ám egy ilyen kezdeményezés „jócskán túlmegy” az egyszerű hozzájáruláson, és a fő célja nem a „kulturális sokszínűség” megóvása.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.