Közélet

Nem lehet halogatni a szlovákiai magyar iskolahálózat reformját, állítják a szakemberek

Az iskolahálózat optimalizációja – a szókapcsolat, melytől hideglelést kap az oktatási szakember, az iskolaigazgató, a pedagógus, az oktatási szakpolitikus, a pártelnök, a polgármester, a szlovákiai magyar civil. Miközben valamennyien pontosan tudják, hiszen évek óta látják a diákok csökkenő létszámát, hogy a szlovákiai magyar iskolahálózat jelenlegi formájában fenntarthatatlan.
Ibos Emese

2019. július 3. 17:00

fodor attila, fekete irén albert sándor
Fodor Attila, Fekete Irén, Albert Sándor - A szerző felvétele

A legutóbbi népszámlálás során kiderült, hogy húsz év alatt 110 ezerrel csökkent a magyarok létszáma, ezzel arányosan csökken a diákok száma is, miközben az iskolák száma alig változott. A fejkvótarendszer, melyet Martin Fronc 2004-ben vezetett be, a 250 fős iskolák számra ideális, illetve anyagi szempontból fenntartható. A szlovákiai magyar iskolákra viszont az alacsony létszám a jellemző. Jelenleg 249 olyan alapiskola működik az országban, ahol magyar nyelvű oktatás (is) folyik. Viszont több mint 100 olyan iskolánk van, ahol a gyermekek létszáma nem éri el az ötvenet. 

A szlovákiai magyar oktatás rendkívül érzékeny téma, és nemzetpolitikai kérdés lett. A többség úgy véli, bármilyen áldozat árán meg kell tartani a magyar iskolát egy-egy településen, mert azáltal a magyar szót és a magyar kultúrát is őrizzük. Mivel senki nem szeretné, hogy azzal bélyegezzék meg, ő zárta be a magyar iskolát, a végsőkig, óriási összegek ráfordításával tartunk fenn 4-5 fős alsó tagozatos iskolákat, vagy 70 fős középiskolákat. A csökkenő diáklétszám mögött egy több ismeretlenes egyenlet van. Általában a demográfiai mutatók sem kedvezők, jelentős hatása van az asszimilációnak, és bár felmérésekkel nem tudjuk alátámasztani, de valószínűleg egyre több szülő a színvonal, illetve a roma gyerekek miatt is a szlovák iskola mellett dönt. 

Idei adatok

A szlovákiai magyar társadalom a magyar iskolákkal kapcsolatban évek óta a számokkal zsonglőrködik. Minden évben feszülten várjuk a beiratkozási adatokat, hogy kiderüljön, mennyi az annyi. Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnökének tájékoztatása szerint jelenleg 249 olyan alapiskolát tartanak nyilván, ahol magyar oktatás folyik, ebből a magyar alapiskolák száma 222, közös igazgatású szlovák–magyar alapiskola pedig 27 van. Ezekben 29 261 diák tanul. Rámutatott arra is, hogy több mint 100 olyan magyar alapiskola van, ahol a gyerekek létszáma nem éri el az ötvenet. Ebből világos, hogy sürgősen megoldást kell találni a hálózat további működésére. „Ezt ilyen formában lehetetlen fenntartani. Ráadásul az idei beiratkozási adatok, melyek még csak előzetesek, azt mutatják, hogy 67 alsó tagozatos magyar iskola mintegy húszas létszámmal működik. Ez is azt jelzi, hogy sürgősen lépni kellene” – véli Fekete Irén, egyúttal leszögezi azt is, vannak olyan települések, ahol foggal-körömmel ragaszkodnak a kisiskolához, viszont vannak olyan községek is, amelyek már képtelenek anyagi forrásokat találni az iskola fenntartására. Éppen ezért a „hogyan tovább” kérdését érzékenyen és mindig a helyi igényeket szem előtt tartva kell kezelni. Véleménye szerint a magyar iskolákat érintő gondok régiónként és településenként nagyon eltérő képet mutatnak. „A csökkenő diáklétszám és az ezzel járó anyagi gondok megoldására nincs egységes válasz” – mondta Fekete Irén. 

12 iskolában nincs elsős 

Az idei előzetes beiratkozási adatok alapján 12 alapiskolába egyetlen elsőst sem írattak be, további kilenc alapiskolába csupán egyet. Ezek között nem egy olyan van, ahova az utóbbi két évben szintén nem vagy csak egy kisdiákot írattak be. 

Albert Sándor a hazai magyar iskolahálózat optimalizációjának lehetőségeiről készült vitaindító anyagában emlékeztet, hogy a legutóbbi két népszámlálás alkalmával 110 ezerrel csökkent a magyarok száma. „A szociológusok becslése szerint további 50 ezres létszámcsökkenéssel kell számolnunk a 2021-es népszámlálás során. Vagyis, akár 400 ezer alá is csökkenhet a szlovákiai magyarok száma, s ezzel arányosan csökken a magyar iskolába beíratott gyerekek száma is. A felvidéki magyarság népszaporulata 15-20 százalékkal elmarad az országos átlagtól, ehhez társulnak az asszimiláció és a rejtett migráció hatásai, miközben a magyar iskolák száma megmaradt” – mondta Albert Sándor. Hozzátette, hogy a magyar diáklétszámra kétszer annyi iskola jut, mint az országos átlag. Logikusan és racionálisan nézve a tényeket a magyar iskolahálózat jelenlegi formájában hosszú távon fenntarthatatlan. 

A középsulikban is baj van

Évente átlag 4-6 magyar alsó tagozatos iskola szűnik meg, tavaly már két középiskola, a Tornaljai Gimnázium és a Nagymegyeri Gimnázium is végleg bezárta kapuit. Hasonló sorsra jutott volna a Zselízi Gimnázium is, ha nem olvad össze a szlovák gimivel. Az adatokat elemezve a szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy a magyar középiskolák helyzete is már-már kritikus. A 24 gimnázium közül nem egy kevesebb mint 80 diákkal működik. Kérdés, hogy ilyen alacsony létszámnál, hogyan képes például egy gimnázium programkínálattal előállni, hogyan képes megfizetni a legjobb szakembereket, és hány olyan szemináriumot képes kínálni a diákoknak, melyek a továbbtanulásukért, illetve szlovák társaikkal szemben versenyképessé teszi őket. 

Magyarok szlovák suliban

Megállíthatatlannak tűnik az a trend is, mely szerint egyre több magyar, illetve vegyes házasságban élő pár dönt a szlovák iskola mellett, miközben az iskolák gyakorlatilag élethalál harcot folytatnak a diákokért. Az alapiskolák többsége szorosan együttműködik az óvodákkal, közös programokat szerveznek, nyílt napokat tartanak. A hazai civil közeg az utóbbi években sikeres felvidéki magyarok bevonásával kampányol a magyar iskola mellett. Az oktatási minisztérium adatai alapján mégis mintegy 6000 olyan diák tanul szlovák tanítási nyelvű iskolában, akiket magyar nemzetiségűként tartanak nyilván. Nem egy fórum tett már kísérletet arra, hogy megfejtse, miért döntenek a szülők a szlovák iskola mellett. Egyes nézetek szerint azért, hogy a gyermek elsajátítsa a szlovák nyelvet, és mert a szlovák iskolában megszerzett alapokkal jobban érvényesülhet. Egy másik magyarázat szerint, amit szinte senki nem vállal nyíltan, a szülők a magyar iskolába járó nagyszámú roma gyerekek miatt fordulnak a szlovák iskolák felé. Utóbbi egy külön írás témája lehetne, hiszen a magyar iskolák jelentős része kizárólag a roma gyerekeknek köszönhetően működik.

a

Spontán racionalizáció

Iskoláink jelentős része az alacsony létszám és a kvótarendszer miatt komoly anyagi gonddal küzd. A hatályos törvények az önkormányzatok hatáskörébe utalták az iskolákat, ezzel a fenntartás terhét is részben az ő vállukra rakta. Az önkormányzatok a végsőkig öntik a pénzt azokba az iskolákba is, ahol már csak 2-4-6 gyermek jár. Egyetlen magyar polgármester sem szeretné ugyanis magán viselni azt a bélyeget, hogy ő volt az, aki bezárta a magyar iskolát. Az utóbbi 3-5 évben több település szinte kizárólag magyarországi támogatásnak köszönhetően működtette a 10 fő alatti alsó tagozatos iskoláját. Az általunk megszólított, nevük elhallgatását kérő települések vezetői, úgy fogalmaztak: már Magyarországnak is kezd elege lenni abból, hogy az anyaország támogassa a szlovákiai magyar iskolákat. Ráadásul a határon túli segítség ideig-óráig jelent csak megoldást, több iskolában csak az agóniát hosszabbítja meg. Hiszen gyerekek nélkül egyetlen iskola sem tud működni. Ugyanakkor a magyar iskola bezárása vagy megtartása egy-egy településen nemzetpolitikai, lélektani téma lett. Rendkívül érzékeny kérdés, és a többség az érzelmek alapján dönt, miközben az iskolahálózat racionalizációja évek óta zajlik, mely során gyerekhiány miatt lassan elvéreznek a kisiskolák. Nem lehet kizárni azt sem, hogy a spontán bezárásnak olyan iskolák is áldozatául esnek, melyeknek egyébként nem kellene.

A számok tükrében

Albert Sándor vitaanyagából kitűnik, hogy a 2018/2019-es tanévben 345 óvodában, 249 alapiskolában, 24 gimnáziumban és 39 szakközépiskolában folyt magyar nyelvű oktatás, képzés. A 2002/2003-as tanévben a magyar tanítási nyelvű iskolákat még 65 311 gyerek látogatta, a 2018/2019-es tanévben már csak 49 146, tehát 16 165 tanulóval kevesebb. 

Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatójának összegzéséből az látszik, hogy a magyar óvodákban 9006 gyermek van, az előző tanévhez képest 256-tal több, ugyanakkor az összes magyar nemzetiségű óvodás 8%-a jár szlovák óvodába. A magyar alapiskolákban 29 261 tanuló volt ebben a tanévben, az előzőhöz képest 25 fővel több, viszont 11%-ra tehető az olyan magyar nemzetiségű alapiskolások száma, akik szlovák tanintézményekben tanulnak. Gimnáziumainkban 3291 diák tanult, 137 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az összes magyar nemzetiségű gimnazista 15%-a jár szlovák tanítási nyelvű gimnáziumba. Szakközépiskoláinkban 5835 diák tanult, 325 fővel kevesebb, mint az előző tanévben, a magyar nemzetiségű középiskolások 29 százaléka tanul szlovák tanintézményben. 1989-ben 1 253 000 tanuló volt a hazai közoktatásban, ebből 77 003 a magyar iskolákban. 2002 óta a szlovákiai közoktatás egészében a tanulók száma 22,57%-kal csökkent, a magyar iskolákban ennél nagyobb mértékben, 24,75%-kal. 2002 óta a tanulók 1/4-e „elfogyott”. Miközben a magyar diákok létszáma folyamatosan csökken az épületek száma nem változott jelentősen. 534 magyar és 152 közös igazgatású, magyar–szlovák közoktatási intézményünk van (összesen 686), ez az összes közoktatási intézmény (6288) 10,9%-a. Az összes, magyar iskolába járó tanuló (49146) aránya a hazai oktatási rendszer egészében (847 609 tanuló) 5,80%. Vagyis az „épületeink” aránya közel kétszerese a tanulóink arányának (10,9%, illetve 5,80%).

Színvonal mérése

A Monitor 5 legutóbbi felmérésből két dolgot lehet leszűrni. Az egyik, hogy óriási különbségek vannak a főváros, illetve a fővároshoz közeli települések iskoláinak teljesítménye és a keleti régiókban található iskolák között. A másik lényeges adat, hogy a kisiskolákban a diákok 12,5%-kal gyengébben teljesítenek a matematikateszteken, mint az átlag. Fodor Attila arra figyelmeztet, hogy ezek az adatok nem a nemzetiségi iskolákra vonatkoznak, ugyanakkor a szlovákiai magyar iskolahálózat jelentős része ebben a két „térben” található. „Rengeteg iskolánk van Közép- és Kelet-Szlovákiában és rengeteg a kisiskolánk. Színvonalukról sajnos pontos adatokkal nem tudjuk alátámasztani az iskoláink valódi helyzetét. Nincsenek ugyanis a nemzetiségi iskolákra vonatkozó adataink” – mondta Fodor Attila. Ezt Balogh Edit, a nyitrai állami tanfelügyelőség munkatársa is megerősítette. Elmondása szerint a tanfelügyelőségnek nem tartozik a hatáskörébe a nemzetiségi iskolák színvonalának mérése. Ugyanezt állítja Romana Kanovská, az Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetének (NÚCEM) igazgatója is. Elmondta, hogy az intézet nem készít az iskolák minőségére vonatkozó elemzéseket. „Ilyet akkor dolgozhatunk ki, ha igény van rá. Ha például a magyar pedagógusszövetség felkér minket egy ilyen elemzés kidolgozására, akkor mi készek vagyunk elkészíteni” – magyarázta Kanovská. Viszont az oktatási minisztérium háttérintézménye egy ilyen elemzést nemcsak a szövetség asztalára tenne le, hanem nyilván a tárca számára is elérhetővé válna, mely már nem egyszer meglebegtette az iskolahálózat racionalizálását.

a

Iskolaközpont kialakítása

A szakemberek abban egyetértenek, hogy egy-egy erős, mindenki számára elérhető, fenntartható és színvonalas oktatást nyújtó iskolaközpont kialakítását a helyi igények és az adott régió adottságait szem előtt tartva kellene kialakítani a helyi szakemberek bevonásával. Fodor Attila rámutatott, hogy a hazai nemzetiségi oktatásnak nincs intézményesített háttere, nincsenek kutatók, szakemberek, akik felméréseket, elemzéseket dolgoznának ki. „A pedagógusszövetség, csak alapvető, elemi dolgot tud megnézni, vagyis összegyűjti a számokat, de ezek mögött trendek vannak, s ezeket már nem látjuk. Nem tudjuk pontosan, mi történik egy-egy járásban. S kérdés, hogy a helyi kistérségi politika, a szakpolitika képes-e magát elemezni, képesek-e megegyezni abban, hogyan reagáljanak a trendre. Képes-e tíz polgármester megállapodni abban, hogy az adott régióban hol a legelőnyösebb egy erős iskolát kialakítani” – mondja Fodor Attila. Leszögezi, hogy senki sem szeretne bezárni egyetlen magyar iskolát sem. Véleménye szerint ugyanis mindenki számára evidens, mit jelent egy településnek érzelmi, lélektani, nemzetpolitikai és kulturális szempontból a magyar iskola. Nem egy szakember szerint azonban a szlovákiai magyar iskolahálózat optimalizálása szempontjából 15 éves késést halmoztunk fel. Többen egyetértenek abban is, hogy a mikrorégiók mintájára működő központosított iskola lehetne az egyik megoldás. Például a pozsonyi Duna utcai Alapiskola és Gimnázium vagy a rozsnyói Fábry Zoltán Óvoda, Alapiskola és Szakközépiskola mintájára. A hatályos törvények egyébként ezt minden további nélkül lehetővé teszik. Albert Sándor szerint az egyik lehetséges megoldás az lehet, ha nagyobb létszámú, színvonalasabb, sikeresebb iskolákat alakítanánk ki. „Minőséget, színvonalat kell kínálni a szülőknek és a diákoknak” – véli Fodor Attila. 

Szemléletváltás kell

Fodor Attila szerint olyan új stratégiát, stratégiákat kellene kidolgozni, melyek egyrészt fenntarthatók, elérhetők és színvonalas iskolák megszervezését jelentenék, másrészt nem számolnák fel teljesen egy-egy kis településen a kultúrát, a művelődést, és az oktatás egy bizonyos formáját is meg lehetne tartani. „Lehet, hogy azokon a településeken, ahol 4-7 gyermek van az alsó tagozatos alapiskolában a magyar nyelvet, kultúrát és a magyar identitást más stratégiákkal kellene megóvni, őrizni. A helyi művelődési központok és a könyvtárak segítségével, bevonásával a délutánokra lehetne építeni. Ha ugyanis ezeken a településeken van 4-6 alsó tagozatos diák, akkor nyilván vannak felső tagozatos és középiskolás diákok is, akár 30-40 fiatal is lakhat az adott településen. Velük lehetne különböző formában – délutáni foglalkozásokkal, szakkörökkel, napközi kialakításával – közösségi életet építeni, melyben jelentős szerepet kaphat az identitás és a magyar kultúra ápolása” – fejtegeti Fodor Attila, aki arra is figyelmeztet, hogy nem tudjuk egyértelműen igazolni azt sem, hogy ahol van magyar iskola, ott virágzik a magyar kultúra és a magyar identitás, és ahol nincs, ott pedig nem. Példaként az érsekújvári járásbeli Csúz községet hozza fel, ahol a 60-as évektől nincs magyar iskola, viszont a lakosság 50-60%-a magyar. „Ellenben az ország legnagyobb magyar községei, Tardoskedd és Udvard magyar iskolái küszködnek a gyermekhiánnyal, miközben ötezer fő feletti települések. 

Új nézőpont, új stratégia

A gyermekhiánnyal küszködő kisiskolák helyzetét két nézőpontból is meg lehet közelíteni. Az egyik, hogy polgármesterként az utolsó pillanatig, óriási áldozatok árán tartani lehet az iskolát, míg gyermekhiány miatt végül bezárják. A másik, hogy összefogással 2-4 iskolából egy erős, színvonalas képzést nyújtó iskolát lehetne szervezni helyi szinten az érintettek közös gondolkodása révén, együttműködésével. Utóbbihoz persze összefogásra lenne szükség, nemcsak a polgármesterek, az iskolaigazgatók szintjén, hanem az oktatáspolitikusok, közéleti személyek és a kultúra képviselőinek támogatásával. Nagy kérdés, kinek kellene összefognia ezeket az embereket és felkarolni a magyar iskolák ügyét. Hiszen elismerjük vagy sem, azzal járunk jobban, ha a magyar közösség kidolgozza és megvalósítja a magyar iskolahálózat legideálisabb optimalizálását, és nem várjuk meg, míg az oktatási minisztérium hatalmilag dönt, és a regionális körülmények figyelembevétele nélkül kidolgozott tervet dugja le a magyar közösség torkán.

Variációk erős iskolára

Albert Sándor vitaindító anyagában az óvodai hálózat bővítését, az alsó tagozatos kisiskolák megtartását, valamint a teljes szervezettségű alapiskolák és középiskolák hálózatának optimalizálását fogalmazza meg hosszú távú célként. Az óvodai hálózat bővítése mellett, ha adottak a feltételek, ő az óvodákat az iskolákhoz csatolná. Az alsó tagozatos kisiskolák megtartását javasolja, ha ez nem működik, akkor Albert Sándor szerint kistérségi szinten kellene megteremteni a gyerekek számára legmegfelelőbb iskoláztatást. A teljes szerve-zettségű alapiskolák kapcsán úgy fogalmaz, pusztán gazdasági szempontokat szem előtt tartva nem, szakmai és oktatásszervezési szempontból viszont szükségesnek véli a magyar oktatási hálózat átgondolt, szakmai javaslatok alapján történő optimálizálását. Leszögezi, hogy a szlovákiai magyar közoktatás és a felvidéki magyarság elemi érdeke a jó középiskolai hálózat, a magas színvonalú és jó minőségű középiskola. A nagyobb létszámú tanintézmény mindig színvonalasabb és több programból álló képzést tud nyújtani. 

a

Fórumokon tájékoztatnak

A pedagógusszövetség kezdeményezésére Albert Sándor és Fodor Attila bevonásával az utóbbi hetekben több egyeztetés, fórum valósult meg a magyar iskolák helyzetéről. Ezeken fenntartók, iskolaigazgatók, szakpolitikusok, a Híd és az MKP képviselői is jelen voltak, s arra igyekeztek felhívni a figyelmet, hogy komoly baj van a magyar iskolák helyzetével. A helyzetelemzést és a lehetséges alternatívákat már több régióban felvázolták. Egyelőre kevés sikerrel. 

A kényes és lélektani szempontból nagyon érzékeny témáról a többség óvatosan vagy egyáltalán nem nyilatkozik. Az iskolák vezetői sem nyitnak a fenntartható, elérhető és színvonalas alternatívák felé. A legtöbben csípőből, önös érdekből, állásukat, funkciójukat féltve zárkóznak el nemcsak a lehetséges alternatívák elől, hanem a párbeszéd elől is.

Ugyanakkor központi összefogás nélkül a kistérségek sem fognak nyitni egymás felé. Fodor Attila szerint központi szinten kellene megegyeznie a politikának, a bővebb szakmának, bevonva a Csemadokot, a cserkészszövetséget, a szülői szövetséget, mert a háttérben nem iskolaügyi kérdések vannak, hanem demográfiai, szociális és munkahelyeket érintő kérdések, melyeket nem az SZMPSZ feladata megoldani. Ezek után kell kidolgozni a helyi, kistérségi megoldásokat, ami nem feltétlenül jelenti az iskolák bezárását. „A központban ki kellene váltani egy hangulatot, egy szemléletváltást, a kistérségben pedig kidolgozni az alternatívákat” – magyarázza Fodor. 

Pártvélemények

Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke leszögezi, hogy a szlovákiai magyar iskolahálózat gondjaira nincs egységes recept, mert régiónként, településenként más gondokkal küzdenek az iskolák. Az óvodáknak az iskolákhoz való csatolását jó ötletnek tartja, ha a feltételek adottak, ezt a lépést szerinte akkor is meg lehet valósítani, ha az adott településen vegyes óvoda működik. Az iskolák közül Kiss Beáta szerint a szülők inkább a teljes szervezettségű szlovák alapiskolát választanák, ha az alsó tagozatos iskolák megmaradnának a településeken, és egy erős teljes szervezettségű iskola alakulna egy-egy régióban. „Ez az idea mindenképp megoldást jelenthetne egyes helyeken, a buktatókat az érintett fenntartók és maga a szülői közösség termeli ki. Egy szülőt sem kényszeríthetünk arra, hogy azt a bizonyos központi magyar iskolát válassza gyermekének a közelebbi szlovák helyett” – fogalmaz Kiss Beáta.

A középiskolák és a helyi alapiskolák összevonásáról megjegyzi, hogy az valóban iskolaközpontot jelent, főleg ha óvoda is társul hozzá. „Ez nagyon fontos lépés lenne a középiskolai hálózatunk jó működtetése érdekében. Itt azonban az érintettek rugalmatlanságával, a különböző fenntartók megegyezésének hiányával kell számolni” – zárja Kiss Beáta azzal, hogy szerinte csakis a déli régió gazdasági megerősödése, a nagyobb gyermekvállalási kedv, az asszimiláció lassítása hozhat jó megoldást. Szükségesnek tartja a nemzetiségi oktatás fogalmának bevezetését, azokkal a pozitív diszkrimináció során meghozott intézkedésekkel, amelyek egy látszólag nem prosperáló intézményi hálózatot újra gyarapodóvá tudnak tenni. 

„Meggyőződésünk, hogy az iskolaközpontok létrehozása, működtetése színvonalasabbá, stabilabbá teheti az iskolahálózatunkat. Ehhez szükséges, hogy a kistérségek, illetve a régiók szembenézzenek a csökkenő diáklétszám problémájával, és megegyezzenek” – ez már a Híd álláspontja, melyet szóvivője, Debnár Klára közölt. Hozzátette, a párt szakpolitikusai több alkalommal részt vettek az említett fórumokon. „2017-ben több mint 300 magyar tannyelvű alapiskola, szakközépiskola, gimnázium bevonásával készült egy felmérés arról, hogyan látják az iskolahálózat helyzetét az intézményvezetők és a pedagógusok. Az elektronikus kérdőívet a szlovákiai magyar oktatási intézmények (óvodák, általános iskolák, középiskolák) vezetőinek küldtük el. Ezeket 2017. augusztus 21. és szeptember 7. között 234-en töltötték ki. A kitöltők 51%-a igazgató volt, 3% igazgatóhelyettes, 44% tanár vagy nevelő. A legtöbb válaszadó a Komáromi járásban dolgozik (18%), de nagy számban kapcsolódtak be Dunaszerdahelyről (15%), Léváról (12%) és Kassa-vidékről (10%) is. Összesen 17 járás intézményei vettek részt a felmérésben. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy az iskolaközpontok elméleti elfogadottsága viszonylag magas, csak 18% van ellene, viszont kevés az ezzel kapcsolatos információ, és sok a félreértés. A válaszadók szerint az iskolaközpont hatékonyabb, jobb minőségű oktatást nyújt, és ami a legfontosabb, elősegíti a magyar iskolaválasztást, az anyanyelvi oktatást” – tájékoztatott Debnár Klára. 

Elvi kérdésekben egyeznek az álláspontok, de az iskolahálózat reformja még várat magára.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Év végéig minden pedagógusnak ki kell kérnie az erkölcsi bizonyítványt

Dórika öröksége

Mitterrand és a kelet-közép-európai térség stabilitása

Filmbe illő autós üldözés Gútán

Vida Máté: jó őszt zárt a DAC

Újabb komáromi edzőváltás

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.