Nem kerül hullámsírba a cég

Podstránsky Vladimil: „A kormány hitelgaranciája lehetővé teszi, hogy a jelenleg épülő három hajó mellett a vállalat további négynek a gyártását kezdhesse meg.” Dömötör Ede felvételeA Dzurinda-kabinet legutóbbi ülésén beleegyezett abba, hogy a Nemzeti Vagyonalap emelje a komáromi hajógyár alaptőkéjét, továbbá jóváhagyta az egymilliárd korona hitel felvételét lehetővé tevő állami garanciát. Miért volt szükség e lépésekre?

Komárom meghatározó fontosságú munkaadója számos, főleg német megrendelésnek tud eleget tenni, azonban a folyamatos termelését akadályozza az akut tőkehiány. Az ISO 9000-es minőségi bizonylatot is felmutató cég folyami és tengerjáró hajói iránt van kereslet, így óriási hiba volna a sorsára hagyni az elmúlt években számos csapást elszenvedett céget. A kormány hitelgaranciája lehetővé teszi, hogy a jelenleg épülő három hajó mellett a vállalat további négynek a gyártását kezdhesse meg, ami együttesen legalább egy évre szóló munkát jelent számára. Az állami segítség még mindig sokkal nagyobb haszonnal jár, mintha el kellene bocsátani az alkalmazottakat, arról nem is szólva, hogy az exportra készülő hajók javítják az ország külkereskedelmi mérlegét.

A kormány kedvező döntése természetesen sikernek számít, s ezt most többen, egyebek között a baloldal is meg akarja lovagolni. Végül is kit illet a siker?

Ez elsősorban a közel ezer munkavállaló sikere, hiszen tovább folytatódhat a termelés, az évtizedek alatt felhalmozott szakmai ismereteik nem vesznek kárba. A kabinet lépése nyilvánvalóan kollektív döntés volt, ennek dacára ki kell emelni a Magyar Koalíció Pártja szerepét, mivel az MKP folyamatosan melegen tartotta a cég ügyét. A Koalíciós Tanács legutóbbi ülésén például Bugár Béla pártelnök vetette fel a hajógyár megsegítésének kérdését, a kormányüléseken pedig az MKP által delegált tárcavezetők – főleg Harna István építésügyi miniszter – lobbiztak folyamatosan az érdekében. Nem vitás, hogy Komárom az MKP egyik legfontosabb szavazóbázisának számít, ezért a párt számára erkölcsi és szakmai kötelesség a város egyik legnagyobb munkaadójának megmentése.

A kabinet hitelgaranciája jó átmeneti megoldásnak számít, azonban az Állami Segélyhivatal ehhez szükséges jóváhagyása még hiányzik.

Valóban, a segélyhivatal a pénzügyminisztériumtól kapott dokumentumok, továbbá a vállalat szerkezetátalakítási programja alapján dönt a hitelgarancia megadásáról. Úgy látom, érdemi akadályok nincsenek a legkésőbb jövő hét végéig megszülető kedvező döntése előtt, mégis, az óvatosság azt mondatja velem, hogy jelenleg ennek az intézménynek a kezében van a végső döntés meghozatala.

Nem csak a kormány, hanem a Nemzeti Vagyonalap és az Állami Segélyhivatal jó szándékától is függ a vállalat sorsa. Vajon a cég hitelezői nem vonhatják meg bizalmukat a hajógyártól?

Éppen most (csütörtökön – a szerk. megj.) tárgyaltam a vállalat kulcsfontosságú hitelezőivel, az Általános Hitelbankkal, az Istrobankkal és az Eximbankkal, s – a vagyonalap és a hajógyár képviselőinek jelenlétében – megegyeztünk, hogy minden hitelező összehangoltan, a cégnek türelmi időt hagyva lép. Rövidesen az érintett felek aláírják az úgynevezett Stand Still Agreementet, amely rögzíti az érintettek álláspontját és közös cselekvési programját.

E megnyugtató lépések ellenére azonban az igazi siker az volna, ha a hajógyár számára végre megbízható stratégiai partnert sikerülne találni. Erre meddig kell még várni?

Az új stratégiai befektető kiválasztásának feladata a Nemzeti Vagyonalap vállán nyugszik. A kormány döntése értelmében a vagyonalapnak záros határidőn belül el kell adnia a céget. Az állami hitelgarancia legalább egy évig biztosít munkát a város fontos munkaadójának, ám addig mindenképpen ismertté válik az új tulajdonos kiléte. Megnyugtatásul kijelenthetem, hogy a magánosítás folyamatát a parlamenti választások sem zavarhatják meg.