Nem kaotikus, már áttekinthető

Milyen bevételi forrásai vannak az önkormányzatoknak, miből tudják fenntartani az iskolákat?

Az oktatásügyet az állam finanszírozza azzal, hogy az önkormányzatokat úgynevezett decentralizációs támogatásban részesíti. A központi támogatás egy része a pénzügyminisztérium közvetítésével jut el az önkormányzatok számláira. Az önkormányzatok ebből az összegből fedezik az iskolák működtetése és karbantartása során felmerülő kiadásokat. A támogatás fennmaradó része a járási és a kerületi hivatalok közvetítésével kerül az oktatási rendszerbe. Ebből az összegből kapják az iskolák és más oktatási intézmények pedagógusai a bérüket.Ki nevezi ki az igazgatót, ki a munkaadója, illetve kinek az alkalmazottja a pedagógus?

A kinevezések rendjét az államigazgatásról szóló törvény szabályozza. A jogszabály rendelkezéseiből adódóan az iskola igazgatóját a fenntartói szerepkört ellátó önkormányzat nevezi ki, illetve hívja vissza hivatalából – figyelembe véve az oktatási intézményben működő iskolatanács javaslatát. Az alapiskolák esetében a települési önkormányzat mint fenntartó a helyi képviselő-testület egyetértésével nevezi ki vagy hívja vissza az iskola igazgatóját. A középiskolák esetében a fenntartó a megyei képviselő-testület javaslatára nevezi ki és hívja vissza az igazgatót. A magán- és egyházi iskolák igazgatójának személyéről szintén az oktatási intézmény fenntartója dönt. A jogalanyisággal rendelkező oktatási intézmények pedagógusai az iskola alkalmazottai. A jogilag nem önálló iskolák pedagógusai az önkormányzat, tehát a fenntartó alkalmazásában állnak. Azok a pedagógusok, akik az önkormányzat alkalmazottai, az összeférhetetlenség okán nem vállalhatnak szerepet a települési és a megyei képviselő-testületekben. Mi a biztosítéka annak, hogy az önkormányzatok eleget tesznek a feladataiknak, és nem kell bezárni iskolákat?

Én személy szerint emiatt nem aggódom. Elsősorban azért, mert úgy vélem, hogy a helyi közigazgatási szervek munkatársai sokkal közelebb állnak a lakosokhoz, mint az állami hivatalnokok. Egy településen, egy régióban élnek, közelebbről ismerik a problémákat. Nehezen tudom elképzelni, hogy a polgármesterek és önkormányzati képviselők a helyi lakosság érdekei ellenében tevékenykednének. Az önkormányzatoknak nem áll érdekükben a rájuk bízott iskolák bezárása, felszámolása. A törvény egyébként lehetőséget nyújt arra is, hogy az állam átvegye az önkormányzattól az oktatásügyet érintő hatásköröket, ha az önkormányzat képtelen ellátni iskolafenntartói szerepéből adódó feladatait. Lehetőség nyílik a települések közti együttműködésre is, ha az iskolák érdekei úgy kívánják.Az iskolák által képviselt vagyon az önkormányzatok tulajdonába vagy csak használatába került át? Ki fedezi a karbantartási költségeket?

A vagyon az önkormányzatok tulajdonába ment át, ugyanakkor a vagyon kezelése többféleképpen történhet. A jogilag önálló iskolák önmaguk kezelik saját vagyonukat, természetesen a törvényi előírásoknak és a tulajdonnal való gazdálkodás szabályainak megfelelően. A jogalanyisággal nem rendelkező oktatási intézmények gazdasági felügyeletét a települési önkormányzatok látják el. Az iskolaépületek karbantartásáért ennek megfelelően vagy az iskolák, vagy az önkormányzatok felelnek.Mi lesz az iskolák által felhalmozott adósságállomány sorsa?

A területi közigazgatási szervek a törvény előírásainak megfelelően adósságuktól mentesítve kellett, hogy átvegyék az oktatási intézményeket. Az iskolák június végéig felgyülemlett hátralékának kifizetése tehát az állam feladatai közé tartozott. 2002 első félévében az állam az iskolák adósságterhének felszámolására 510 millió koronát költött. Ez annyit jelent, hogy az állam a tavalyi adósságállományt törlesztette. Csakhogy az iskoláknak idén is keletkeztek adósságaik. Az első negyedévben már hozzávetőleg 300 millió koronás tartozást halmoztak fel. Az újra és újra „kitermelt” adósság arra utal, hogy az oktatásügyre szánt állami költségvetési tétel korántsem felel meg a reszort valós igényeinek. A kormány vélhetőleg már az éves költségvetés elfogadásakor tisztában van azzal, hogy az oktatásügy számára előirányzott pénz kevés lesz. A közoktatás-irányítás kissé talán kaotikusnak tűnik. Nem tart attól, hogy ezáltal nagyobb teret kaphat a korrupció?

Éppen ellenkezőleg, szerintem áttekinthetőbbé vált az oktatási rendszer. Az önkormányzatoknak csupán be kell bizonyítaniuk, hogy képesek feladataik elvégzésére. Az iskolai önkormányzati szervek, az iskolatanácsok folyamatosan ellenőrzik a települési és megyei önkormányzatok tevékenységét. A korrupciót reményeim szerint fokozatosan háttérbe szoríthatja az oktatásügyben beindult reformfolyamat.