Nem jut pénz a déli kórházak felújítására?

Az Európai Unió helyreállítási alapja lehet a szlovák egészségügy egyik legnagyobb reformjának garanciája. Az állam összesen 1,533 milliárd eurót költhet el az egészségügyi fejlesztésekre, melyeket három fő kategóriába sorolnak.

A befektetések első csoportjával a modern és könnyedén elérhető egészségügyi ellátást szeretnék bebiztosítani. Ez számos reformot foglal magába, a kórház- és rendelőhálózat optimalizációjától kezdve az épületek és a felszerelés felújításán át egészen a digitalizációig. Az egészségügyi minisztérium a tervek szerint a lekérhető összeg legnagyobb részét – egész pontosan 1,163 milliárd eurót – ezekre a beruházásokra fordítja majd.

A másik két kategóriát a mentális egészséggel kapcsolatos fejlesztések és a hosszú távú betegellátással összefüggő reformok alkotják. Az előbbi esetében a beruházások összege 105 millió, az utóbbinál 265 millió euró.

Százéves épületek

Az utóbbi napokban főként az első csoportba tartozó reformokról zajlott a vita, azon belül is az új kórházak felépítéséről és a meglévők felújításáról. Ez a teljes egészségügyi csomag legnagyobb összegű befektetése, a minisztérium 998 millió eurót különít el erre a célra.

Ahogy az egészségüggyel kapcsolatos reformtervben írják, a „kórházak modernizációja az egyik lehetséges módja az egészségügyi dolgozók kinevelésének és megtartásának”. Szlovákiában ugyanis nagy gondot jelent az elvándorló egészségügyi munkaerő, a tárca pedig úgy véli, a külföldi elhelyezkedés egyik fő oka, hogy más országokban vonzóbbak a munkakörülmények.

„Az épületek korszerűsítése, a modern klinikai eljárások bevezetése, és a kórházhálózat új, anyagi-technikai felszereltsége növeli a munkakörnyezet vonzerejét az egészségügyi dolgozók számára”

– olvasható a dokumentumban.

Ugyanitt arról is szó esik, hogy Szlovákiában egy átlagos kórházi épület mintegy 50 éves, de vannak olyan intézmények is, amelyeket még 100 évvel ezelőtt húztak fel.

„A kórházak nincsenek felkészülve olyan külső sokkhatásokra, mint például a jelenlegi világjárvány. Még ha folyamatosan újítják is az eszközkészletüket, ezt a régi infrastruktúrában teszik, amely nem teszi lehetővé a hatékony felhasználásukat”

– jegyezte meg a minisztérium.

Kinek jut pénz?

A reform ütemtervében a kórházak felújítását és kiépítését 2025 negyedik negyedévéig kell teljesíteni, viszont arról már most is komoly vita zajlik, hogy mely kórházaknak jusson pénz.

A Szlovák Kórházszövetség (ANS) nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy az anyagi források csak bizonyos intézmények számára lesznek elérhetőek.

„A helyreállítási alapnak köszönhetően az utóbbi 15 év legnagyobb egészségügyi reformjait hajthatjuk végre Szlovákiában. Fennáll azonban a veszély, hogy a kórházak felújítását és kiépítését célzó masszív beruházások néhány kiválasztott állami kórházba kerülnek. A Szlovák Kórházszövetség ezért határozottan elutasítja a több tucat vidéki intézmény, a több ezer egészségügyi dolgozó és a több millió páciens országos szintű diszkriminálását"

– reagált a szervezet.

Az ANS elsősorban a magánkézben lévő, kisebb vidéki városokban található intézményeket képviseli. Jelenleg 80 ilyen kórházról van szó, amelyek között több, magyarlakta régióban működő intézmény is található, például a dunaszerdahelyi, a galántai, a komáromi, a lévai vagy a tőketerebesi kórház.

Ha a helyreállítási alapból valóban csak az állami kórházak modernizálására jut pénz, akkor az említett intézmények felújítására nem kerülhetne sor.

„Ha a befektetéseket nem igazságosan osztják el, akkor a vidéken élő betegek, akik a magánkézben lévő kórházakban kapnak ellátást, nem érzik meg a helyreállítási alap hatását. Ugyanakkor Szlovákia valamennyi kórházában már most elő vannak készítve a minőségi projektek, köztük új intézmények is, amelyeket a helyreállítási alap forrásai nélkül nem lehet megvalósítani”

– írja a kórházszövetség.

A főváros elnyeli a pénzt?

Emellett azt is állították, hogy a kormány jelenleg fontolgatja a Rázsochy Kórház helyreállítási alapból történő finanszírozását. Az említett intézmény felépítése már évtizedek óta húzódik, viszont az új kabinet a 2020-as kormányprogramban ígéretet tett a kórház befejezésére. Erre eredetileg az állami költségvetésből különítettek el forrásokat, az ANS szerint azonban az is napirendre került, hogy a helyreállítási alapot használják fel erre a célra.

„Mivel egy anyagi szempontból igencsak megterhelő projektről van szó, az a pénz, amelyre egész Szlovákiának szüksége lenne, csak a fővárosba vándorolna, nem pedig azokba a régiókba, amelyeket a járvány a leginkább sújtott”

– véli a kórházszövetség. Hangsúlyozták, mivel az intézmény felhúzása elvinné a lekérhető összeg jelentős részét, kérdésessé válna, hogy a vidéki kórházak akár egy centhez is hozzájuthatnak az uniós pénzből.

Konkrétumok nélkül

A Rázsochy Kórházzal kapcsolatban az egészségügyi minisztérium a TASR hírügynökségnek azt nyilatkozta, nem racionális elképzelés, hogy a teljes összeg egyetlen intézmény felépítésére menne el, tekintettel arra, hogy milyen hatalmas mennyiségű forrásról van szó. Ugyanakkor azt is megjegyezték, még nincs eldöntve, milyen kórházak részesülnek majd a helyreállítási alap befektetéseiből.

A témával kapcsolatban lapunk is felkereste az egészségügyi tárcát. Rákérdeztünk, meg tudják-e erősíteni, hogy valóban az állami kórházak számítanak prioritásnak, illetve hogy mikor teszik közzé a teljes kórházfelújítási csomag részleteit. A minisztérium sajtóosztálya kitérő választ adott.

„Ahogy az egészségügyi miniszter is közölte, a közeljövőben a koalíciós tanács elé terjeszti a javaslatot, amely meghatározza, milyen kórházakat lehetne felépíteni, tekintettel a határidőkre, amelyeket be kell tartani a helyreállítási alapban szereplő mérföldkövek teljesítéséhez. Az egészségügyi minisztérium több kidolgozott projektet és módszert is számon tart, amelyekkel teljesíteni lehet a beruházásokat a kért időpontokra. A kórházak felépítése és felújítása a helyreállítási alapon belül az egyik fő prioritás, és mindent megteszünk azért, hogy teljesítsük a hatáskörünkbe tartozó célokat és mérföldköveket. A tárca egyelőre semmilyen részletet nem tesz közzé. Köszönjük a megértést”

– reagált a minisztérium sajtóosztálya.

Háttértárgyalások

Azt, hogy a minisztérium valóban az állami kórházakat részesíti előnyben, lapunknak megerősítette a Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS) is. Daniela Piršelová, a szervezet szóvivője megkeresésünkre elmondta, hogy az ÚMS képviselői részt vettek egy, a kormányhivatalban zajló tárgyaláson, amelyen az egészségügyi minisztérium ismertette a helyreállítási alapra vonatkozó terveit, és itt hangzott el, hogy az állami kórházak számítanak prioritásnak.

„Még mindig nem ismertek a feltételek a potenciális pályázók számára, ezért nincs is okunk a bizakodásra”

– reagált Piršelová. Arra a kérdésünkre, hogy terveznek-e valamilyen lépéseket tenni az ügyben, például újra tárgyalóasztalhoz ülnek-e a minisztériummal, a szóvivő nemmel felelt.

„Meg vagyunk győződve róla, hogy a tárgyalások során sem tudnának többet mondani, mint most”

– jegyezte meg Piršelová, hozzátéve, hogy a döntési folyamatot a minisztériumon kívül több külső tényező is befolyásolja. Azt azonban nem zárta ki, hogy ha változik a helyzet, akkor kezdeményezni fogják az egyeztetést.

Matovič blokkol?

Keszegh Béla, az ÚMS alelnöke és Komárom polgármestere lapunknak elmondta, az említett tárgyaláson konkrétan Igor Matovič (OĽaNO) jelentette ki, hogy az állami kórházakat részesítik előnyben.

A pénzügyminiszter azzal érvelt, hogy az uniós forrásokkal elsősorban az állami vagyont kell gazdagítani, nem pedig a magánvállalkozók zsebeit. Keszegh szerint azonban ennél összetettebb a probléma.

„A miniszter úr érvelésében lenne logika, viszont a valóság az, hogy az állítása több sebből vérzik. Vegyük akár a komáromi intézmény helyzetét. Az itteni kórház nem államiként van meghatározva, de azt látni kell, hogy a megyei önkormányzat tulajdonában van, és egy magáncég bérli. Ez azt jelenti, hogy az uniós pénz nem a magáncégek zsebébe jutna, hanem a megyét gazdagítanák vele”

– magyarázta a komáromi városvezető. Mint mondta, a másik probléma, hogy a vidéken élő emberek nem tehetnek arról, hogy a lakhelyük közelében nem állami kórházak működnek, ezzel pedig őket is diszkriminálják. Keszegh hangsúlyozta, a magyarlakta területek többségén magánkórházak vannak, így most is a déli régiók lakosai húzzák a rövidebbet.

Borús kilátások

Az ÚMS elnöke elmondta, Matovič úgy fogalmazott, hogy az állami kórházakat „előnyben részesítik”. Hogy ez pontosan mit jelent, azt egyelőre Keszegh sem tudta meghatározni, mivel a tárgyalásokon nem közöltek pontos számokat. A polgármester szerint az túlzás, hogy a vidéki kórházak egy centet sem kapnak, de valószínűleg sokkal kevesebbet, mint az államiak. Elmondása szerint ez már csak azért is kontraproduktív, mert a korábbi beruházások esetében is bebizonyosodott, hogy az állami intézmények kevésbé hatékonyan képesek lehívni a forrásokat.

„Az előző évek alapján is láthatjuk, hogy a magáncégek által kezelt közvagyonba sokkal sikeresebben lehetett beépíteni a fejlesztési támogatásokat”

– tette hozzá a városvezető.

Ami a jövőbeli tárgyalásokat illeti, Keszegh nem túl derűlátó azzal kapcsolatban, hogy sikerülhet-e megváltoztatni a pénzügyminiszter véleményét.

„Ismerem Matovič egyeztetési stratégiáját, magam is ültem már vele a tárgyalóasztalnál. Gyakran ismételgetett betanult paneleket és leegyszerűsített érveket, amelyek nem állják meg a helyüket. Éppen ezért kissé szkeptikus is vagyok azzal kapcsolatban, hogy sikerülhet megváltoztatni a véleményét”

– zárta a polgármester.

„Nem tudunk erről”

Felkerestük a pénzügyminisztérium sajtóosztályát, és rákérdeztünk, meg tudják-e erősíteni, hogy valóban Igor Matovič szorgalmazza-e az állami kórházak előtérbe helyezését, és ha igen, mit reagálnak azokra az érvekre, hogy ezzel a vidéki lakosságot is diszkriminálják.

„Az egészségügy és az ezzel összefüggő beruházások, illetve projektek teljes egészében az egészségügyi minisztérium, valamint a kormányhivatal helyreállítási alapot kezelő osztályának hatáskörébe tartoznak. A pénzügyminisztérium sajtóosztályának nincs tudomása az ön által említett állításokról”

– reagált a tárca.