„Nem estem ki a kultúrából”

Megpróbálok mindent megtenni azért, hogy a nemzetiségek kulturális intézményeinek működéséhez is megfelelő háttért tudjunk biztosítaniSomogyi Tibor felvételeÚgy tudom, először közigazgatási államtitkárként merült fel az ön neve. Milyen meggondolásból vállalta a kulturális államtitkári jelölést?

Amikor a választások után arról folytak a tárgyalások, melyik párt melyik minisztériumba és milyen beosztásba küldhet embereket, szóba került az is, hogy a belügyminisztérium különösen fontos lehet az MKP számára, mivelhogy a közigazgatási reform nem fejeződött be, rengeteg még a tennivaló. Ám miután a belügyminiszteri posztot a kereszténydemokraták kapták meg, nyilvánvaló volt, hogy a legerősebb kormánypárt, az SDKÚ igényli majd a tárca egyetlen államtitkári helyét. ĺgy aztán olyan tárca került az MKP látószögébe, amely korábban nem szerepelt az első helyeken.

Mi áll közelebb önhöz: a közigazgatás vagy a kultúra?

Erre a kérdésre szinte lehetetlen felelni. Kultúraelméletet, kultúraszociológiát végeztem, a diplomamunkám inkább a nemzetiségi kultúrával volt összefüggésben. 1984-ben doktoráltam. Vagyis ilyen szempontból a kultúra közel áll hozzám. Dolgoztam kultúrházvezetőként, a Csemadokban hosszabb ideje tevékenykedem ilyen-olyan minőségben, most éppen országos elnökként. Ami a közigazgatást illeti: 1990 elején kooptáltak a Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottságba, alelnökként hozzám tartozott egyebek mellett a kultúra, az oktatásügy, az egészségügy, a szociális szféra, vagyis sikerült némi tapasztalatra szert tennem ezen a területen is. Később kineveztek a somorjai körzeti közigazgatási hivatal élére, ahol 1994-ig dolgoztam. Közben természetesen továbbképzésen is részt vettem: négy szemeszter közigazgatási jogot végeztem, ugyancsak 1994-ben vehettem át az erről szóló bizonylatot. A közigazgatást Csenke polgármestereként a mai napig gyakorlom.

Nem merülhet fel az, hogy míg politikusként és polgármesterként tevékenykedett, messze került a kulturális élet vérkeringéséből?

Ez már csak azért sem merülhet fel, mert a hatásköri törvény vagy 24 területet fog át, s ezek között szerepel a színház, a népművelés, az oktatásügy is. S mivel a helyi kultúra az önkormányzathoz tartozik, polgármesterként sem estem ki ebből a folyamatból.

Melyek azok a területek, amelyekre kulturális államtitkárként a leginkább szeretne odafigyelni?

Örülök, hogy folytathatom a közigazgatás reformjával kapcsolatos gondolatomat. A decentralizált Svájc példáját szoktam emlegetni: ott a kultúra finanszírozásának 60 százaléka a helyi önkormányzatokra tartozik, 30 százaléka a kantonokra és csupán mintegy 10 százalék marad a központi kormányzat kezében. Az új szlovák kormány elsődleges feladatainak egyike mindenképpen a fiskális decentralizáció, az átfogó adóreform megvalósítása kell, hogy legyen. A helyi és megyei önkormányzatok saját bevételi forrásait kell megerősíteni. Nem az a cél, hogy az állam központilag újra elossza az adókat, hanem hogy az adók nagyobb hányada a helyi önkormányzatoknál maradjon. Csak így oldható meg egyebek mellett a kultúra finanszírozása is.

Milyen az áttekintése a tárca munkájáról?

Igyekeztem tájékozódni. Úgy látom, hogy a közművelődési terület eléggé gyönge. Van itt egy részleg, amely a népműveléssel foglalkozik, és bár ide tartozik egy elég komoly intézmény, a Nemzeti Népművelési Központ, több mint 100 alkalmazottal, úgy gondolom, hogy a helyi, a regionális kultúra több figyelmet érdemel egyetlen részlegnél. Véleményem szerint állami feladat a nem professzionális kultúra módszertani hátterét biztosítani. A nemzetiségi kultúrák nélkülözik ezt a fajta módszertani hátteret, de én bízom benne, hogy ezen a területen is előre tudunk majd lépni. A másik dolog, amit észrevettem, hogy az idegenforgalom a gazdasági minisztériumhoz tartozik, a mezőgazdasági minisztériumban pedig nincs vidékfejlesztési részleg. Holott köztudott, hogy a mezőgazdaság túlnőtte a „csak” gazdasági funkcióit, fontos eleme a vidékfejlesztés is. Ezzel kapcsolatban viszont szinte azonnal szóba kerül az idegenforgalom, a turizmus, ezáltal pedig a helyi kultúra kérdése is. Úgy látom, túlzottan szigorú reszortszemlélet uralkodik, nem működik egyfajta integráció. Pedig szerintem a vidékfejlesztés bizonyos elemeinek, valamint a helyi turizmusnak valamilyen módon a kulturális tárcában is mutatkoznia kellene. Természetesen ezt a kérdést a miniszter úrral is meg kell beszélnem, hogy mi a véleménye róla. Megpróbálok mindent megtenni azért, hogy a nemzetiségek kulturális intézményeinek működéséhez is megfelelő háttért tudjunk biztosítani. Én személy szerint nagy harcosa voltam annak, hogy a lehető legtöbb olyan terület, amely nem igényel állami pátyolgatást, az kerüljön a helyi illetve megyei önkormányzatokhoz. Hadd említsem meg azt is, hogy több próbálkozás volt már egy új médiatörvény megalkotására, mert még mindig a többször módosított, 1966-ból származó régi törvény van érvényben, és úgy gondolom, ez a négyéves időszak arra is lehetőséget ad, hogy ez a probléma megoldódjék.

Önnel kapcsolatban többször felmerült, hogy nagyon sok funkciót tölt be. Gondolkodott esetleg azon, hogy melyek azok a posztok, amelyekről államtitkárként kénytelen lesz lemondani?

Pillanatnyilag – mivel még nem vagyok kinevezve – csak polgármester vagyok és a Csemadok országos elnöke. Tehát nem nagyon értem a kérdést. Nem vagyok megyei képviselő, ezt tisztázni szeretném. Én csak megyei elnökjelöltként indultam, de ott a HZDS győzött, nekem a megyében semmiféle szerepem nincs. Azt viszont az elnökséggel még az utolsó választási kör előtt tisztáztam, hogy a helyi polgármesteri teendőimről nem tudok és nem is vagyok hajlandó lemondani. A törvényes lehetőség ezt nem zárja ki, hogy én polgármester is legyek, hiszen én ezt idestova 10 éve, úgymond, társadalmi funkcióban végeztem, azaz ingyen és bérmentve, csakúgy, mint a Csemadok elnöki posztját. A községben van még néhány fontos feladat, amelyet polgármesterként szeretnék megvalósítani, így a víz-, a gázvezeték, a csatornahálózat kiépítése, lakások építése, Csenke területrendezési terve, ezért szeretnék ismét rászolgálni polgártársaim bizalmára. Megjegyzem még egyszer, én eddig is csak a képviselői fizetést vettem fel, ezután is csak az államtitkárit fogom, semmi mást, és elég rosszindulatúnak tartom azokat a híreszteléseket, hogy a funkciókat akarom halmozni.

Nem állhat fönn annak a veszélye, hogy így egyik funkciójára sem tud teljes erővel koncentrálni?

Az államtitkárság politikai funkció, és egyelőre még az sem tisztázott, hogy a miniszter úr milyen területeket bíz rám. Nem hiszem, hogy egy jól befuttatott helyi önkormányzat életében gond keletkezne amiatt, hogy én államtitkári feladatokat is ellátok, tekintettel arra, hogy naponta 7 órától 8 óráig, s ha kell, hát esténként és a hétvégeken intézem a polgárok ügyeit. Csenke kis, nyolcszáz lélekszámú falu. Nagyobb község vagy város esetében én sem vállalnám a két tiszstéget.