Nem bízunk a pártokban

Egyértelmű, erős üzenetet kaptak a politikusok. A lakosság a márciusi és az azt követő eseményeket követően az önkormányzati választás során is egyértelművé tette, hogy nem bízik a politikusokban – állítják a politikai elemzők. Ennek tudható be, hogy immár második alkalommal taroltak a független jelöltek. Szlovákia 2926 települése közül 1232-őt független polgármester fog irányítani. Michal Vašečka szociológus arra figyelmeztetett, hogy az Eurobarometer felmérése szerint Szlovákiában a lakosság 82%-a nem bízik a pártokban, ami elképesztően nagy arány. A függetleneknek természetesen megvan a maguk helye a politikában, azonban a képviseleti demokrácia pártokra épül. 

Samuel Abrahám politológus hozzátette, hogy a választáson lecsapódott az az érzület, hogy a nagypolitikát esetenként oligarchák befolyásolják. Vašečka szerint a függetlenek előretörését segítette az is, hogy már nemcsak a fiatalok, hanem az idősebb lakosság is generációváltást követel. „A hipszter külsejű, konvenciók nélkül viselkedő fiatalok egyfajta választ jelentettek arra a városi környezetből érkező igényre, melyet nyugati politikának nevezhetünk. Megszemélyesítői egy olyan új irányvonalnak, mely nem ragaszkodik a múlt századi tradíciókhoz, és magukban hordozzák a modernitás étoszát” – állítja a szociológus. 

Grigorij Mesežnikov elemző szerint a párthovatartozás a kettős gyilkosságot követően már teherré vált, s ezt a pártkatonák is tudatosították, hiszen többen látszólag inkább függetlenként indultak. Samuel Abrahám emlékeztetett, Ján Kuciak újságíró meggyilkolása más fénybe állítja a hazai viszonyokat, ezért nem véletlen, hogy a nagyobb városokban, a megyeszékhelyeken, ahol tavasszal tüntetések voltak, a pártok jelöltjei sorra vereséget szenvedtek. A Smer egyetlen kerületi várost sem tudott megnyerni, továbbá egyik erős bástyáját, Homonnát is elbukta. Ezért az idei választás legnagyobb vesztesének tartják Robert Fico pártját. A megyeszékhelyeken két kivételtől eltekintve az ellenzéki pártok sem remekeltek. Összességében a parlamenti jobbközép pártok is csak annak örülhetnek, hogy a Smer gyengül, mert ők ezt a parlamenti választás során a maguk hasznára fordíthatják majd. 

Grigorij Mesežnikov szerint az önkormányzati voksolás másik nagyon fontos momentuma az, hogy a Marián Kotleba szélsőséges ĽSNS pártja nem rúgott labdába. 

Az eredmények tükrében hogyan vélekedik az idei önkormányzati választásról? 

Úgy vélem, hogy a márciusi történések és az azokat követő társadalmi és politikai változások kontextusában kell az eredményeket vizsgálni. A változás nem egyszeri, hanem több szekvencióban zajlik. A kormányváltás, a politikusok cseréje, a nyomozással kapcsolatos előrelépések – gyakorlatilag ezek a változások folytatódtak az önkormányzati választás során. Jó eredményt értek el a független jelöltek, akik inkább polgári orientációjúak. A választás egy másik fontos vetülete, hogy a Smer a vesztese a választásnak. A párt, mely óriási problémákat okoz a sajátos hatalmi kormányzási stílusával, kezdi elveszíteni a támogatását a városokban. Bár még mindig képviselteti magát az önkormányzatokban, de már jóval kisebb mértékben. Azokat a kerületi és nagyvárosokat veszítette el, melyek a kormányzás szempontjából fontosak. Mintha már a Smer szavazóinak is látnák a párt morális arculatát. A változás szimbólumává a független jelöltek váltak. A lakosság a mainstream pártokat, a mainstream független jelölteket támogatják. Nagyon fontos az is, hogy a szélsőségesek nem tudtak teret hódítani. 

Miért tudtak már második alkalommal ilyen fölényes győzelmet aratni a független jelöltek? 

Az ő térhódításuk egyfajta trend, most 4-6%-kal emelkedett a független képviselők és polgármesterek száma, bár ez a korábbi voksolás fényében nem tűnik annyira jelentősnek. A lakosság elégedetlen a kormányzási stílussal, s ez úgy nyilvánul meg, hogy független, a dolgokat jobb irányba változtatni akaró jelölteket támogatnak. A pártok jelöltjei egyre kevésbé szólítják meg a szavazókat. Nem egy jelöltnek teherré vált a politikai hovatartozás felvállalása. Én személy szerint úgy vélem, a pártjelöltek között is akadnak rátermett személyek. Mégis a lakosság jobban bízik a függetlenekben. 

Az eredményeket majdnem minden párt győzelemként könyvelte el. Valóban valamennyien győztesek? 

Nem, bár ez nézőpont kérdése. Vegyük a jobbközép ellenzéket, mely nem tudta megnyerni a választókat. Igaz azonban, hogy önkormányzati szinten a korábbi voksolás során sem volt jelentős képviseletük. Kivétel a KDH, mely ismét előretört. A parlamenti ellenzéki jobbközép pártok annak örülhetnek, hogy a Smer elveszítette a választást, hiszen a kerületi városokban kudarcot vallott. Ráadásul a kisebb településeken is csökkent a polgármestereik száma. Nem értem milyen győzelemről beszél a Smer, mikor az előző választásokhoz képest közel háromszáz polgármesteri széket veszítettek. Ez kétség kívül vereség. Evidens, hogy a pártok győzelemként próbálják beállítani az eredményt. Például a Spolu egy teljesen új párt, 301 polgármestere és képviselője lesz, ez valóban fantasztikus eredmény. Az SNS – tekintve, hogy parlamenti párt – gyengén teljesített, csak a korábbi számokhoz viszonyítva jobb a párt mostani eredménye. Hasonlóan teljesítettek az ellenzéki pártok is. Utóbbiak kizárólag azt ünnepelhetik, hogy legnagyobb parlamenti riválisuk tovább gyengül. Igaz, hogy a függetlenek javára gyengül. 

Kérdés, hogy az ellenzéknek vane bármi szerepe is abban, hogy a Smer gyengül. 

Ez ebben a helyzetben mellékes. Az ellenzéknek magába kellene szállnia, és keresnie kellene az okokat, hogy miért nem ők, hanem a független jelöltek tudták megszólítani a választókat. Ugyanakkor az ellenzék tisztában van azzal, hogy a parlamenti választás során a függetlenek nem rúghatnak labdába. A Smer gyengülése nekik kedvez, ők tudnak hasznot húzni belőle, hiszen nekik Robert Fico pártja a legfőbb politikai ellenfelük. 

Az önkormányzati választás eredménye jelzésértékű lehet a parlamenti választás szempontjából? 

Ez nagyon nehéz kérdés. Jelenleg jobbára kiegyensúlyozottnak mondanám a politikai palettát. A Smer stabilan 20, az SNS 8% körül mozog, kiegyensúlyozottnak látom a versenyt több jobbközép párt között, melyek jó eséllyel bekerülhetnek a parlamentbe. Ha ez sikerül, akkor akár többségi koalíciót is kialakíthatnak. Nagy kérdés, hogy mi lesz Marian Kotlebával, s milyen támogatottságot kap. Még fontosabb Andrej Kiska köztársasági elnök szerepvállalása. Tény viszont, hogy a jelenlegi kormánykoalíció már nem tudna kormányt alakítani. Úgy vélem, az SNS helyett a Híd is inkább a jobbközép pártokat választaná, ha akceptálnák. Inkább kormányozna velük, mint egy olyan párttal mely nemcsak az ország külpolitikai irányultságát vonja kétségbe, hanem lassan a demokrácia alapelveit is. 

Robert Fico a voksolást követően felvette a választási rendszer módosítását. Szükséges ilyen alapvető átalakítás? 

Ez óriási ellentmondás. Egyrészt sikerről beszél, másrészt azonnal átalakítaná a választási rendszert. Vajon miért? Netán mégis probléma van? Érdekes, hogy míg a Smer toronymagasan vezetett a polgármesterek számát illetően, addig nem volt gond a választási rendszerrel. Fico ezzel a javaslattal a közvetlen polgármester-választást törölné el. Ez botrány. Úgy vélem, a polgárok ebbe nem mennének bele, nem járulnának hozzá, hogy különböző politikai alkuk tárgya legyen a polgármester személye. Ez a felvetés további két dologra is rávilágít. Egyrészt azt jelenti, hogy Robert Fico nem tanulmányozta át alaposan a választás eredményét. Hiszen például a kerületi városokban nem szerzett a párt annyi képviselőt, hogy kényelmesen megválaszthatnák a számukra megfelelő polgármestert. De ezt a gondolatot alapjában kell elutasítani. Másrészt ez a felvetés tökéletes képet ad Fico irányultságáról. Ha valamit oldani kellene az az, hogy működőképes önkormányzataink legyenek, és hogy a megválasztott önkormányzatoknak erős legitimitásuk legyen. 

Ön módosítana valamit a jelenlegi választási rendszeren? 

A választási rendszer 1990-től változatlan és én megfelelőnek találom, módosítanám viszont a szabályait. Azonnal eltörölném például a moratóriumot, hiszen a szavazókat nagyon fontos információktól fosztja meg. Nyilván vannak olyan választók, akiket a felmérések adatai nem befolyásolnak, és voksukat mindentől függetlenül az általuk támogatott jelöltre adják le. Vannak viszont olyan szavazók is, akik az esélyesebb jelölt mellé állnak. Szlovákiában azonban pont a választások előtti két hétben, amikor a leginkább változik a jelöltek támogatottsága, nem lehet nyilvánosságra hozni az aktuális adatokat. A választók gyakorlatilag vakon szavaznak. Továbbá gondolni kellett volna arra is, hogy az önkormányzatoknak azonnal nyilvánosságra kelljen hozniuk az eredményeket. Ez korábban működött, de a legutóbbi módosításkor erről megfeledkeztek a törvényalkotók. Ezt mielőbb orvosolni kellene.