„Nem állt le a reform”

– Ha a kórházi étkeztetést és egyéb szolgáltatásokat a beteg térítené, jelentősen csökkenne a kórházak kiadásaTASR-felvétel Ön szerint mennyi valósult meg a szükséges reformokból?

Azok, akik azt állítják, hogy az egészségügyben megállt a reformfolyamat, hülyék. Szándékosan használom ezt az erős kifejezést, mert aki nem látja, hogy az utóbbi 12 évben mekkorát változott az egészségügy, azt máshogy nem nevezhetem. Átalakultak a tulajdonosi viszonyok, megváltoztak az egészségügyi szolgáltatók, közeledünk az európai normákhoz, új egészségügyi technológiákat alkalmazunk, korszerűsítjük az egészségügyi intézmények irányítását, menedzsmentjét. Az önjelölt szakértők úgy képzelik, a reform azt jelenti, több pénz jut az egészségügynek. Ez nagy tévedés. Aki ért egy kicsit a gazdasághoz, az tudja, hogy a pénzügyi támogatás jelentős növekedésére nem lehet számítani.

Nincs, és várhatóan nem is lesz több pénz, az egészségügy adósságállománya azonban egyre nagyobb. Jelenleg mintegy 20 milliárd koronára becsülik. Miből tud ekkora összeget kifizetni az állam?

Az egészségügy olyan terület, mely szinte elkerülhetetlenül adósságot termel, ha kevés a ráfordítható pénz. A műtétet akkor is el kell végezni, ha nincs rá pénz, mert veszélybe kerül a páciens élete. Bár a kormány megállapítása szerint az egészségügy költségvetése mintegy 3 milliárd koronával alacsonyabb a szükségesnél, idén csak 1,9 milliárd koronával emelték. Ráadásul vissza kell fizetnünk egy 1997-ből származó 700 millió koronás kölcsönt is. Tehát idén legalább 2,1 milliárd korona új adósság keletkezik.

Ha kevés a pénz, nem kellene csökkenteni az ingyenes orvosi kezelések körét?

Mi nem csökkenthetjük az ingyenes kezelések körét. Az alkotmány kimondja, hogy az egészségügyi ellátás ingyenes. Véleményem szerint az a járható út, hogy megszüntetjük a betegellátás azon részének finanszírozását, mely közvetlenül nem függ össze a gyógyítással. Meg lehetne fizettetni a beteggel a kórházak szállodai szolgáltatásait, például az étkeztetést. Ha a beteg otthon van, maga vagy családtagja gondoskodik az étkeztetéséről, ha kórházba kerül, automatikusnak veszi, hogy ingyen étkezhet. Természetesen más a helyzet, ha diétát rendel el az orvos. De említhetném a gyakran kifogásolt toalettpapírt is. Ezt a házi kezelésben részesülő betegnek sem téríti a biztosító. Az alkotmány értekmében csak az egészségügyi ellátás ingyenes. Ha ezeket a szolgáltatásokat térítené a beteg, jelentősen csökkenne a kórházak kiadása.

Idén változott a kórházak finanszírozási rendszere is. A biztosító már nem az általános működést finanszírozza, hanem a megrendelt és elvégzett gyógyászati kezelést fizeti ki.

Az áttekinthetetlen finanszírozási rendszert akartuk megváltoztatni, a kórházak mind ez ideig egy öszszegben kapták meg az anyagi támogatást, és ellenőrizhetetlen volt, mire mennyit költöttek, mennyit fordítottak az ambuláns kezelésre, mennyit a fekvőbetegekre. A kórházak tiltakozását az váltotta ki, hogy a legnagyobb biztosító, az Általános Egészségbiztosító (VšZP) kevés kezelést rendelt meg náluk. Ennek oka az, hogy a VšZP költségvetésének 40 százalékát a parlament gyógyszerekre hagyta jóvá, ami miatt nagyon kevés maradt a kórházaknak.

Ez viszont veszélybe sodorja a kisebb kórházakat. Egyes vélemények szerint a kormány ezzel közvetett módon akarja csökkenteni a kórházak, a kórházi ágyak számát.

Valóban csökkenteni kell a fekvőbetegek számát, a kórházban töltött időt, és növelni az otthoni kezelés támogatását. Az utóbbi két hónap tapasztalata azt mutatja, hogy ez a rendszer a kisebb kórházakat sújtja kevésbé, több megrendelést kapnak, mint eddig. Szülészként úgy gondolom, hogy annak a szülészeti osztálynak például, ahol évente csak 100 gyerek születik, nincs létjogosultsága. Milyen gyakorlata lehet annak a szülésznek, aki 3 naponta vezet le egy szülést? Az orvosi szakmában nem csak a tudás számít, nagyon fontos a gyakorlat is, mivel gyakran nincs idő a gondolkodásra. A kis kórházakban nem lehet megfelelő gyakorlatot szerezni.

Folyik a kórházak és más egészségügyi intézmények átalakítása, privatizációja, melynek során számtalan alkalom adódik a korrupcióra. Nagy vihart váltott ki a pozsonyi Egyetemi Kórház (EK) és a Ružinovi Kórház összevonása. Sokak szerint az intézkedés célja az volt, hogy az EK osztályait Ružinovban helyezzék el, és a városközpontban levő üres épületeket előnyösen privatizálják.

Újra erős kifejezést kell használnom: csak a hülye állíthatja ezt. Valóban szeretnénk új épületekben elhelyezni az Egyetemi Kórház egyes osztályait, de ez a folyamat 4–5 évig is eltart, új épületeket kell emelni Ružinovban, hogy az egész Egyetemi Kórházat el tudjuk helyezni. Mire sor kerül a privatizációra, sem én, sem a kollégáim nem leszünk a posztunkon.

Legutóbb a minisztérium egyik főosztályvezetője kétmillió koronás kenőpénzt fogadott el a rendőrség egyik ügynökétől. Nem érzi úgy, hogy le kellene mondania? Tavaly Pavol Hamžíkot kisebb botrány miatt váltotta le a miniszterelnök.

A két eset között különbség van: Hamžík úr leváltása mögött az Európai Unió előcsatlakozási alapjaival való visszaélés gyanúja állt, az én beosztottamat nem a minisztériummal kapcsolatos ügyben tartóztatta le a rendőrség.