Néhány sor egy vendégkönyv margójára

Kovács L. Attila, sepsiszentgyörgyi fotográfus gyönyörű, ugyanakkor megrázóan drámai erejű képeket készített egy kis erdélyi faluról, Verespatakról. A művész – esztergomi kapcsolatai révén – először a Szabadidőközpontban, utána pedig a kertvárosi Féja Géza Közösségi Házban állította ki képeit.

Látszólag egy falucska házait, lakóit, s az erdélyi tájat ábrázolják a képek. Idő marta arcú öreg emberek, düledező házak, roncsok, kóbor kutyák, magányos fák, ködbe burkolózó fenyőfák láthatóak a fotógráfiákon, s valami körülírhatatlan hanyatlás. A kiállításnak – az alkotások művészi értéke mellett – sajnálatos napi aktualitása is van. Aranykitermelés ürügyén egy több száz éves erdélyi falu lerombolásának embertelen terve sejlik fel.A kiállító művész által összeállított melléklet a fényképeken bemutatott dráma hátterébe ad betekintést. A melléklet rövidített változatát adjuk most közzé:

„Egy román-kanadai vegyes vállalat – Rosia Montana Gold – bejelentette, hogy Európa legnagyobb aranymezőjére bukkant ebben a térségében. Nem is csoda, hiszen ezen a vidéken évezredek óta folyik aranykitermelés. Verespatak egyedülálló római kori leletekkel ajándékozta meg a világot. Az ókori bányavájatok írásos viasztáblákat rejtettek. A bányavállalat azt tervezi, hogy a feltárás miatt lerombolja a község jelentős részét. Földalatti bányászás helyett óriási krátereket robbantanának a falu helyén, és abból ciánvegyülettel mosnák ki az aranyat. A külszíni bánya elnyelné a múlt emlékeit, falurombolás következtében elűzné a lakosságot. A bánya állandó környezeti veszélyt jelentene, a 180 méter magas gát mögött tárolt ciánvegyület, ha valamiképp elszabadul, pusztítóbb lenne, mint a néhány évvel ezelőtti katasztrófa Nagybányán! Még a ciánnál is nagyobb pusztítást terveznek az emberek. A helyszínre kiküldött aktivisták felmérése alapján kiderült, hogy három templomot, és hatszáz házat készülnek lerombolni a bányászat megkezdése érdekében. Feltűnő, hogy éppen Verespatak régi, műemlék jellegű, még ma is magyarlakta részét akarják elpusztítani. Halálra ítélnék a magyar református, katolikus és unitárius templomokat. Verespatak polgármestere, Narita Virgil-Nicolae mellébeszél, ködösít, kerüli az egyértelmű állásfoglalást, annak ellenére, hogy szakértők bebizonyították, falurombolás nélkül is hozzá lehetne jutni az aranyhoz. Petru Lificiu környezetvédelmi miniszter megerősítette, hogy két, egymástól független szakértőkből álló csoport, egy román és egy nemzetközi méri fel a bányászat környezeti hatásait. Az általuk összeállított jelentések alapján novemberben hozza majd meg a minisztérium a végleges döntést a munkálatok megkezdésének engedélyezéséről, avagy elutasításáról.”

Itt tartunk most. Bizakodunk. Kovács L. Attila a maga művészi eszközeivel sokat tett az ügy érdekében. A legtöbbet, amit egy fotográfus megtehet. Dokumentál, megörökít, figyelmeztet. A fotókiállítás október második felében tovább utazik, Békéscsaba a következő állomás. Reméljük, hogy ott is értő közönségre talál!