Ne dőljünk be a telefonos csalóknak!

Az utóbbi időben terjesztett csalárd SMS-üzenetek a leggyakrabban azt a látszatot keltik, hogy azokat egy megbízható kézbesítő cég, például a Szlovák Posta küldi.

„Az üzenetben többnyire az áll, hogy a társaság nem tudta kézbesíteni a várt csomagot, mivel a címzettet nem sikerült elérni, érvénytelen címet adott meg, vagy a külföldről érkező csomagért nem fizetett vámdíjat. Ezt követően arra szólítanak fel, hogy nyissuk meg a beágyazott linket a pótküldemény igényléséhez. Ha erre rákattintunk, az így megjelenő oldal a fizetési adatok megadására ösztönzi a fogyasztókat, így próbálva megfosztani őket a bankszámlájukon levő pénzüktől”

– magyarázza Eduarda Hekšová, a dTest fogyasztóvédelmi szervezet igazgatója. Szerinte a csalók hasonló módon járnak el az e-mailek küldésekor is. Ebben az esetben az információt ráadásul a szóban forgó kézbesítőszolgálat logójával vagy grafikájával is kiegészítik, ami még hitelesebbé teszi az üzenetet, és könnyen összezavarhatja a fogyasztót.

Csalárd telefonhívások

A dTest az átverős telefonhívásokat is megvizsgálta. Ezek esetében a hívók gyakran banki alkalmazottaknak adják ki magukat, azt próbálva meg elhitetni a hívott féllel, hogy valakik ellopták a fizetési adatait, vagy hogy zárolták a számláját. A cél, hogy kicsalják a valódi banki adatokat vagy kártyaszámot.

„A csalók a meglepetés erejére támaszkodnak, és megpróbálják elérni, hogy a hívott félben félelmet keltsenek, vagyis, hogy tényleg elhiggye, veszélyben a pénze, és ha nem teszi azt, amit kérnek tőle, lenullázhatják a számláját. Sajnos az emberek gyakran bedőlnek ennek a trükknek, és olyan információkat is képesek megosztani a csalókkal, amelyeket egyébként gondosan őriznek”

– figyelmeztet Hekšová.

A telefonos csalók azonban nem egyszer teljesen bizarrnak tűnő forgatókönyvekkel is képesek előrukkolni. „Csehországban találkoztunk olyan esettel is, amikor egy csaló rábeszélte a hívott személyt, hogy gyorsan vásároljon egy ajándékutalványt, ezzel szeretnék ugyanis ellenőrizni a személyazonosságát, miközben az utalványon szereplő kódokat is elkérték tőle. Az ilyen magatartásnak ismét csak az a célja, hogy a csaló pénzhez jusson. Feltételezzük, hogy a szlovákiai fogyasztók is találkoztak már hasonlóval, ezért rendkívül óvatosnak kell lenniük” – tette hozzá a dTest igazgatója.

Nem árt az óvatosság

Hogyan védekezhetünk a fent jelzett csaló üzenetek, e-mailek vagy telefonhívások ellen? Hekšová szerint legelőször is, tisztáznunk kell, hogy ki is vette fel velünk a kapcsolatot. A telefonhívás esetében a hívónak be kell mutatkoznia, és közölnie kell az általa képviselt intézmény nevét. Ha csalóról van szó, természetesen egy szava sem lesz igaz, de legalább tudjuk majd, hogy kinek a nevében próbáltak meg tőlünk pénzt kicsalni. A cég neve azért is fontos, mert a hívott fél gyakran semmilyen kapcsolatban sincs az említett társasággal, vagyis már itt felmerül a gyanú, hogy csalóval állunk szemben.

„Mindig tegyük fel a kérdést, hogy a hívónak van-e valós oka arra, hogy kapcsolatba lépjen velünk. Ha nem rendeltünk árut, nem várunk semmilyen küldeményt, a kézbesítőknek általában nem sok okuk van arra, hogy kapcsolatba lépjenek velünk”

– figyelmeztet Hekšová.

A koronavírus-járvány idején azonban nagyon sok család kapott rá az online csomagküldésre, amely azóta még elterjedtebb lett. Sok háztartásban így szinte mindig várnak valamilyen csomagot, amelyekről gyakran meg is feledkeznek, így nem fognak gyanút, ha ilyesmivel keresik fel őket. Ez esetben sem szabadna azonban elhamarkodottan kiadni a hívó által kért összes információt. „Megéri ellenőrző kérdésekkel meggyőződni arról, hogy nem csalóval állunk-e szemben. Ha például azt állítja, hogy a csomagot nem sikerült kézbesítenie a címünkre, kérdezzünk rá, milyen áruról van szó, mely cégtől, és arra is, hogy milyen névre és címre próbálta meg kézbesíteni az adott csomagot. Közben figyeljünk a hívó fél által közölt ellentmondásokra; a csalók ugyanis könnyen belegabalyodhatnak a saját történetükbe. Ha ez a helyzet, hamar rájöhetünk, hogy csalóval állunk szemben” – tanácsolja a fogyasztóvédelmi szervezet vezetője. Szerinte nem árt az óvatosság akkor sem, ha nem sikerült időben felvenni a telefont, és megpróbáljuk visszahívni a számunkra ismeretlen számot. Sok emeltdíjas szolgáltatást nyújtó társaság ugyanis így próbálja meg átverni a hívott felet, amely aztán borsos telefonszámlára számíthat. „Mielőtt visszahívnánk a nem fogadott hívást, és nem ismerjük a számot, akkor például egy internetes keresőmotor segítségével mindenképp érdemes utánanézni annak, hogy milyen számról is van szó” – tette hozzá Hekšová.

Jelentsük az ügyet

Még ha ki is szúrjuk a csalást, ezt nem szabadna azzal elintézni, hogy mi ezúttal megúsztuk az átverést. Hekšová szerint a kevésbé súlyos esetek, például kéretlen vagy kellemetlen marketinghívások esetén az Elektronikus Hírközlési és Postai Szabályozási Hivatalhoz fordulhatunk, panaszt tehetünk azonban a nevyziadanevolania.sk oldalon is. Súlyosabb visszaélések esetén természetesen a rendőrségnek érdemes jelenteni az ügyet.