„Ne dobjuk ki a pénzt”

LAJOS P. JÁNOS

Az eddig nyilvánosságra hozott felmérés alapján Pavol Frešo vezet, Pozsonyt mindenki jobboldali megyének tartja. Ennek ellenére bízik a sikerben?

Én nem bal–jobb skálán mérem az esélyeket. A programom nem értékelhető baloldali vagy jobboldali megközelítésből. Olyan dolgokat tartalmaz, amelyeket a választások győztesének mindenképpen meg kellene valósítania, tekintet nélkül a pártállására. A cél jobbá tenni a megye lakóinak életét, a megye által kínált szolgáltatásokat az európai szinthez szeretném közelíteni. Az egyetlen releváns eredményt kínáló felmérés maga a választás.

Ön jelenleg EP-képviselő, miért akarja Pozsonyra cserélni Brüsszelt?

Már tíz éve Brüsszelben dolgozom, és látom, hogy a regionális politikát is lehet eredményesen végezni. Elég, ha arra gondolok, amikor télen Schwechatról autózom Pozsonyba: Ausztriában a hótól szépen megtisztított utakon autózom, amikor azonban átlépem az osztrák–szlovák határt, mintha egy másik világba érkeznék meg. Az Európai Uniónak már Szlovákia is tíz éve tagja, nálunk is lehetnének olyan körülmények, mint a szomszédunkban. Ezt meg lehet valósítani nálunk is, azért indultam a választásokon.

Nem tartja magát kicsit a Smer áldozati bárányának vagy kísérleti nyulának, hiszen pártjának itt a legkisebb az esélye a sikerre?

Az emberekkel való találkozásaim az elmúlt hónapokban nagyon pozitívak voltak, egyáltalán nem érzem magam áldozatnak. Nagyon örültem annak, hogy a Smer saját jelöltet indít Pozsonyban is, hiszen ez első alkalommal történt. Nem tudom, hogy Pozsony megyében rajtam kívül ki mást tudtunk volna indítani, hiszen minden ismert kollégám a kormányban van. Én nem vagyok miniszter, de ismernek, feltehetően ezért esett rám a választás.

Minden jelölt azt hirdeti, hogy jobbá szeretné tenni a megyét, de a megyei jogkörök nem túlságosan szélesek. Ezt is figyelembe véve megvalósíthatónak tartja programját?

A hatáskörök valóban nem túlságosan szélesek, de szerintem elégségesek. A hatáskörünkbe tartoznak a másod- és harmadrendű utak, a fővárossal nagyon jó kapcsolatot építhetünk ki, sokkal szorosabban együttműködhetünk a járási hivatalokkal. A szociális politika területén is viszonylag széles hatáskörökkel rendelkezünk, hiszen a megyéhez tartoznak a nyugdíjas otthonok, a szociális otthonok. A középiskolák fenntartója is a megye. Ezekkel a hatáskörökkel a korábbi megyefőnökök nem éltek megfelelően.

Az egyik legláthatóbb terület a közlekedés. Ön is említette az utakat, a közlekedés komoly probléma Pozsonyban és az egész megyében. Min javítana?

A közlekedés valóban az élet szinte minden területét érinti, el kell jutni munkába, de a vállalkozások fejlesztéséhez is jó úthálózat kell. Az utakkal az elmúlt tíz évben semmi sem történt. Még a kátyúzásra szánt pénzt sem teljes egészében a célnak megfelelően használták fel. Nyakunkon a tél, és azt tartom a legszomorúbbnak, hogy még mindig arról vitatkozunk, hogy ki fedezze a kátyúzás költségeit. Odáig még el sem jutottunk, hogy új utakat építsünk. Ezért örülök, hogy a közlekedési tárca már megkezdte a pozsonyi nullás körgyűrű és az R7-es projektek megvalósítását. Tudom milyen szörnyű a közlekedési helyzet, milyen nehéz bejutni Csölle és Dénesd irányából a fővárosba, hiszen én is arra lakom. A legrosszabb az, hogy ezt is politikai célokra használják. Ha új miniszter érkezik, az megszünteti a korábbi terveket, egy következő választással pedig minden kezdődik elölről. Az utak nem jobb- vagy baloldaliak, vagy vannak utak, vagy nincsenek. A kátyúk eltüntetéséhez pedig jobb együttműködés kellene a fővárossal, a megoldás a közös útkarbantartó vállalat lehetne. Ehhez kapcsolódhatnának például a Pozsonyon kívüli járások is.

A megye második legfontosabb hatásköre a szociális politika. Hogyan látja, megfelelő például a nyugdíjas otthonok állapota? Van elég férőhely a megyében?

Nem is a férőhelyek kérdése a legnagyobb probléma, én sokkal súlyosabb ügynek tartom, hogy a megye jogellenesen kér pénzt a lakóktól. Ezt a jogellenes gyakorlatot a kerületi ügyészség már megtámadta. Szomorúnak tartom, hogy Pozsony megyében a 21. században pénztelen nyugdíjasokon bírósági eljárással hajtanak be pénzt olyan szolgáltatásokért, amelyek ellentétesek a törvényekkel. Ezeket a díjakat azonnal el fogom törölni. A másik fontos probléma, hogy a szociális otthonokban olyan emberek élnek, akiknek a nyugdíja 150–170 euró. Az otthon költségei ezt a pénzt teljesen felemésztik, a lakónak nem marad semmi a nyugdíjából. Ilyen ügyfeleknek szociális támogatást akarunk majd adni, hogy legalább valami támogatást kapjanak.

Lesz elég pénze a tervei megvalósítására? Hogyan látja a megye költségvetését?

Pozsony megye eladósodottsága nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt időszakban.

Az eladósodottság mértéke azonban csak 38%-os.

Az igazság az, hogy Pavol Frešo a pénzt nem konkrét projektekre költi, csökkent az oktatás, a szociális terület költségvetése, ezzel szemben nőtt a megyeelnök irodájának költségvetése csaknem egymillió euróval. Ez szerintem feleslegesen kidobott pénz. Beszélni kell arról is, hogy az iskolák nem igényelnek felújítást, mivel arra közbeszerzést kellene kiírni, inkább kitalált javításokra kérnek pénzt, mert erre nem kell közbeszerzés. Az iskolaépületek sokszor életveszélyes állapotban vannak, de új a kazánházuk. A megyének van elég pénze, de nem szabad hülyeségekre elkölteni.