Nagyközségből kisváros

„Az új esztendőben köszönti önöket Bős város önkormányzata” – ez a felirat fogadja Bős határában a településre érkezőket. Bős várossá válásának ügye nem új keletű történet, ám idén meglehetősen felgyorsultak az események, amikor is a szlovák kormány, majd a parlament is jóváhagyta a helyi önkormányzat még 2013 augusztusában benyújtott kérelmét. Ahogy arról lapunkban korábban írtunk, a bősi kérelemmel azután kezdtek el foglalkozni, hogy a helyi önkormányzat visszafogta a község területén elhelyezett menekültek miatti tiltakozást.

1997-ben népszavazás útján próbálták elérni a helyiek, hogy Bős nagyközség városi rangot kapjon, ám akkor a csekély részvétel miatt ez a kísérlet meghiúsult, csak a szavazásra jogosultak 47 százaléka nyilvánította ki akaratát, bár közülük a túlnyomó többség a várossá válásra szavazott. Fenes Iván, Bős polgármestere azóta is napirenden tartotta ezt a kérdést.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"214103","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvételei","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Melyik falu lehet város?
A jogszabályok szerint a szlovák parlament a kormány javaslatára mindig január 1-jei dátummal ruházhatja fel városi ranggal azokat a településeket, amelyek megfelelnek a feltételeknek. A vonatkozó jogszabály öt feltételt szab meg: az adott településnek gazdasági, közigazgatási, kulturális, idegenforgalmi központnak vagy fürdőhelynek kell lennie, a környékbeli települések számára is szolgáltatásokat kell nyújtania, biztosítania kell a környező települések megközelíthetőségét, legalább részben meg kell felelnie a városi jellegű építészet elvárásainak, és legalább 5000 fős lakossággal kell rendelkeznie.

Bősnek több mint 5300 lakosa van, történelme folyamán korábban már viselt mezővárosi rangot. Az utóbbi évtizedekben elsősorban a bősi vízerőmű megépítése miatt vívott ki nemzetközi figyelmet, idén pedig az Ausztriából érkezett menekültek ideiglenes elhelyezése körüli konfliktus miatt került a település a sajtófigyelem előterébe. Bős mellett még a turócszentmártoni járásbeli Nagyturány lesz 2016. január 1-től város.

A városias jelleg
Bős elsősorban a vízerőmű miatt vált az utóbbi időben idegenforgalmi központtá, fontos kerékpárútvonalak húzódnak a település környékén. A helyi fürdő jelenleg nem üzemel. A településen több helyen is van szállás, javarészt panziókban. Az árak a fővárosiaknál jóval alacsonyabbak, de a környékbeli városokhoz képest is mérsékeltek. A Fő utca egyik nagyobb vendéglőjében 1,10 euróért kapunk kávét, három euró körüli áron megebédelhetünk. Wifi ugyan nincs, az étlap azonban kétnyelvű. A Fő utcán viszonylag sok ingyenes parkolóhelyet találhatunk.

A városias jelleg a Fő utcán és környékén nem igazán szembetűnő, az egyik pizzériában harsány kutyaugatás fogad bennünket, amire további ebek felelnek a környékbeli udvarokból. Szemben a nemrég épült Tesco bevásárlóközpont már az új időket jelzi, nem messze tőle egy régebbi áruházat találunk, egyebek mellett háztartási cikkekkel és biobolttal. Van azonban újonnan épült gyorsbüfé és cukrászda is.

A bősi kastélyban hosszú ideje öregotthon működik, a futballstadionon túl új építésű bérházak állnak. Régebbi emeletes bérházak a település túloldalán is találhatók, az egészségügyi központ közelében.

A bősi egészségügyi központ épülete meglehetősen elhanyagolt, a gyermekgyógyászati osztály mellett a falat végig falfirkák borítják. A tájékoztató feliratok hiányosak, az egyes osztályok elhelyezéséről csak magyarul tájékoztatnak, arról azonban már csak szlovákul olvashatunk, hogy melyik osztályt hova költöztették. Az egészségügyi központnál viszonylag kevés a parkolóhely, a parkolás körülményes.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"214104","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"320"}}]]

Nincs könyvesbolt
A bősi Amade László Alapiskola a környék nagyobb oktatási intézményei közé tartozik, a helyiek mellett elsősorban a nagybodaki, a doborgazi és a vajkai gyerekek tanulnak ott, ezekben a falvakban ugyanis nincs felső tagozatos alapiskola. A magyar és a szlovák alapiskola mellett művészeti alapiskolának is otthont ad a település.

Bős egyik központi épülete a katolikus templommal szembeni művelődési ház, itt zajlik a helyi kulturális események zöme. A nagyközség honlapján nem találunk közelebbi információt a művelődési házról. A helyi kulturális élet nem nevezhető meghatározónak a régió szempontjából. A településen egyetlen könyvesbolt sem üzemel, az utolsó évekkel ezelőtt bezárt, így a helyiek legközelebb a 12 kilométerre fekvő Dunaszerdahelyen tudják csillapítani olvasásigényüket.

Nem hatja meg őket
A bősieket nem foglalkoztatja túlságosan, hogy januártól városlakókká válnak. A legtöbb helyen, ahol a helyiek véleménye felől érdeklődtünk, megvonták a vállukat, és még csak arra sem tudtak válaszolni, örülnek-e a városi rangnak. Az egyik helyi virágárusnál azonban olyan véleménnyel is találkoztunk, mely szerint Bős megérdemli a városi rangot, hiszen egykor mezővárosként tartották számon. „Majd január elseje után megmondjuk” – szól közbe aztán egy idős néni. Többen áremeléstől tartanak. Kérdésünkre, hogy eljutottak-e hozzájuk információk az önkormányzattól a várossá válásról, a fejüket rázzák.

„Az emberek attól tartanak, hogy magasabb lesz az adó és a polgármester fizetése. A törvény azonban nem rendelkezik ilyen módosításról. Mi tudunk örülni a városi rang elnyerésének, ami nagyon fontos és számomra nagy siker” – nyilatkozta lapunknak Fenes Iván (MKP), Bős polgármestere. Fenestől megtudtuk, a közeljövőben több fejlesztésre készülnek, elkészül a műfüves pálya, szerinte friss városként nagyobb eséllyel pályázhatnak a községi – péntektől városi – hivatal és az utak felújítására. Január 20-án Bősön tartja kihelyezett ülését Nagyszombat megye önkormányzata. Fenes elmondta, csak pozitív változások várnak a lakosokra. „Nem emelünk semmit, már korábban jóváhagytuk az általános érvényű rendeleteket. Minden marad a régiben, ugyanolyan magas lesz az adó és a szemételhordás díja, mint korábban” – közölte a polgármester.

A község honlapja meglehetősen hiányos, az Aktualitások menüpont alatt nem találunk információt a várossá válásról, a Bősi Hírmondó legfrissebb letölthető száma 2010-ből való. Ennél valamivel több információhoz juthatunk a település Facebook-oldalán, ahol naponta új fotót és szöveget tesznek közzé a várossá válásról. Ezeken a képeken tájékoztatnak arról, milyen előnnyel járhat a városi rang elnyerése: felgyorsulhat a tervezett körforgalom építése, új csatornahálózat és új egészségügyi központ épül, Bős a szűkebb régió oktatási központjává válhat, külföldi befektetőket csábíthatnak a településre, és a városias élet vonzóbb lehet a pályakezdő fiatalok számára.

A facebookos képeken arra is kitér az önkormányzat, mindenre nem gyógyír a városi rang: „Sajnos ez nem oldja meg a személyes problémákat. Nem orvosolja a rossz kapcsolatokat, a személyes sikertelenségeket, a keserűséget, az emberekben való csalódást, a világ igazságtalanságait. Ettől függetlenül azonban a közösség számára örömteli esemény!” Az önkormányzat közlése szerint a városi rang elnyerésével kapcsolatos tudnivalókról még a helyi újságban és a regionális kiadványokban tájékoztatják a lakosokat.

Nem minden helyi fiatal osztja azonban az önkormányzat véleményét arról, a városi rang segít-e itt tartani a pályakezdőket. „Először inkább az infrastruktúrát kellene kiépíteni, hogy lehessen új lengéscsillapító nélkül átjutni a helység egyik végéből a másikba, sőt akár bejutni Bősre” – mondta lapunknak egy helyi fiatal, Melinda. Egy másik általunk megkérdezett bősi fiatal, Gergely nem örül a városi rangnak. „Amikor még Bős egy helyes kis falu volt, addig volt itt mozi, termálfürdő, színvonalas futball… Most, hogy már mindent tönkretettek, most már újítsunk, legyen Bős város – ez érdekes felfogás” – mondta.

Lesz dínomdánom
Egy másik, neve elhallgatását kérő helyi fiatal szerint elsősorban a helyiek mentalitása az, ami miatt Bős nem érett meg a városi rangra. „Még így is működhetne ez a hely, ha abban próbálna meg jó lenni, amiben tudna is. Valahogy meg kellene értetni a helyiekkel, hogy az Amade-kastélyhoz tartozó angolpark nem szemétlerakó, hanem óriási kincs. Kisközösségeket kellene támogatni, amelyeknek valós lehetőségük lenne arra, hogy a saját lelkületük szerinti irányba mozdítsák el a dolgokat. Fel kellene ismerni a vidékiségben rejlő értékeket, és azokat fejleszteni. Felül kellene vizsgálni a helyi provincializmust, mert a lakosok, bár kevésszer adnak neki hangot, de szörnyen kiábrándultak a politikából, meg úgy általában mindenből” – mondta.

A városi rang elnyerését Bős nagy bulival ünnepli szilveszterkor. Kétezer embert várnak a kultúrház melletti térre, ahol ingyen virslit, forralt bort vagy teát osztogatnak az ünneplőknek. Bősi csoportok is bemutatkoznak a színpadon és a pontban szilveszter éjfélkor várossá váló község életéből vetítenek képeket a színpad mögött felállított LED-falra.