Nagy változás a jelzáloghitelek terén: emberek ezrei kapnak segítséget az államtól!

Az állam évente 64 millió eurót különített el a jelzáloghitelek törlesztésének segítésére mintegy 50 000 ember számára. A támogatás átlagos összege 86 euró, ami azt jelenti, hogy az adósok törlesztőrészlete átlagosan 115 euróval nőtt, amikor ismételten lekötötték jelzáloghitelüket. Ez nagyjából megfelel a jegybank által előrevetített növekedésnek, miközben a kormány 200 eurós összegről beszélt, ezért a támogatást legfeljebb havi 150 euróban határozta meg. 

„Az év elején mintegy 17 ezren igényelték a megemelt jelzáloghitel-törlesztési támogatást, ami körülbelül egytizede annak, amire a kormány számított. Ennek elsősorban az volt oka, hogy az átfinanszírozott jelzáloghiteleket kizárták a támogatásból” – mondta Marián Búlik, az OVB Allfinanz társaság pénzügyi elemzője. „A kormány ezt később egy törvénymódosítással próbálta orvosolni, mondván: a hozzájárulást visszamenőleg kifizetik januári dátummal, amire júniustól kerül majd sor” – tette hozzá Búlik. 

A támogatás nem vonatkozik azokra a hitelekre, amelyeket azzal a céllal vettek fel, hogy átfinanszírozzanak belőle valamilyen fogyasztási vagy amerikai jelzáloghitelt. 

 

Tomáš Boháček elemző szerint a támogatás kiterjesztése azt fogja eredményezni, hogy fokozódik az érdeklődés az állami támogatások iránt. „Először a törvény eredeti változata miatt érdeklődtek kevesen a támogatás iránt, hiszen az a hitelfelvevők több mint felét hátrányosan érintette. Az alacsony érdeklődés további okai közé tartoznak a tájékoztatási és kommunikációs pontatlanságok, amelyek átláthatatlanná teszik az egész rendszert, valamint egyesek attól félnek, hogy a támogatás igénylésével rontják a hitelképességüket, ami természetesen nem függ össze az egésszel” – mutatott rá Boháček. Hozzátette: nincs szükség ekkora mértékű segítségnyújtásra, ugyanis elég stabil azon ügyfeleknek a száma, akiknek gondjuk van a törlesztéssel, tehát a helyzet a hiteltörlesztések terén nem drámai. 

Marián Búlik most a kérelmezők érdeklődésének növekedésére számít. „Mivel már nem feltétel, hogy a refinanszírozást a szerződésben kifejezetten ingatlan építésére, vásárlására vagy rekonstrukciójára nyújtott hitelként határozzák meg, a megnövekedett kamatokkal küszködő hitelfelvevőnek csak a jövedelemhatárral kapcsolatos feltételt kell teljesítenie, és máris megkaphatja a hozzájárulást. A legmagasabb bruttó jövedelem egyedülálló személy esetében legfeljebb 2 086,40 euró lehet, házaspár esetében pedig 4 172,80 EUR. Ez egy átlagon felüli fizetés, ebbe a limitbe több tízezer hitelfelvevőnek kellene beleférnie” – véli Búlik. 

Ugyanakkor fel kell tenni a kérdést, hogy a rekord nagyságú deficittel és az ugrásszerűen megnövekedett államadóssággal küszködő állam megengedheti-e magának, hogy ekkora mértékű támogatást nyújtson. „Főleg, hogy olyan emberekhez kerül, akiknek túlnyomó többsége könnyedén elbírná a magasabb kamatot és a törlesztést” – tette hozzá Búlik. 

A ma érvényes feltételek mellett az igénylők alig 40 százaléka jutott hozzá a támogatáshoz. „A fennmaradó 60% nagy részét főleg azért utasították el, mert a refinanszírozási hitellel kapcsolatos törlesztőrészletük emelkedett. Az átfinanszírozási kölcsönök 2016 óta nagyon elterjedtek, mindennaposak, és amikor csökkentek a kamatok, a hitelfelvevők számára kifizetődő volt a refinanszírozás“ - magyarázta Pavel Škriniar, a Swiss Life Select társaság pénzügyi elemzője. Az, hogy az emberek nem érdeklődtek az állami támogatás iránt, Eva Šablová, a vállalat hitelekkel foglalkozó szakértője szerint nem igaz. „Inkább a kritériumok voltak úgy meghatározva, hogy sokan nem feleltek meg, és most ezek változnak. A kérdés továbbra is az, hogy ez a támogatás fenntartható lesz-e, és hogy a kedvezményezettek vagy a jövőbeni kérelmezők jövőre is számíthatnak-e rá” – tette hozzá.


(pluska)