<p>Töredékére csökkent a szlovákiai magyarok parlamenti érdekképviselete 10 év alatt, míg a 2002-es választások után 20 magyar képviselő gondoskodhatott a felvidéki magyarok érdekképviseletéről, a szombaton tartott előre hozott parlamenti választások eredményei alapján a Híd istáján 9 magyar és 4 szlovák jelölt jutott képviselői mandátumhoz - írja szerdai elemzésében az MTI.</p>
MTI: Töredékére csökkent a szlovákiai magyarok parlamenti érdekképviselete 10 év alatt
A 2012-es előre hozott parlamenti választásokon Szlovákia 79 járásából 77-ben Robert Fico pártja, a Smer-SD győzött. Két járásban nem a Smer nyert. Ezek a járások a Komáromi, ahol az MKP, valamint a Dunaszerdahelyi, ahol a Híd győzött.
A változást jó érzékelteti, hogy míg 2012-ben már együttvéve csak két járásban tudott nyerni magyar vagy szlovák-magyar vegyes párt, addig 2002-ben még 14 járásban nyerte a voksolást magyar párt, az akkori MKP.
Míg a 2002-es választásokon 14 járásban tudott győzni az akkori Magyar Koalíció Pártja, és így 20 képviselői mandátumhoz jutott, 2006-ban már csak 10 járásban sikerült győznie az MKP-nak, de ez akkor még mindig 20 képviselői szék megszerzését jelentette. Amikor 2010-ben először már két párt - az akkor még Csáky Pál vezette Magyar Koalíció Pártja és a Bugár Béla vezette Híd - versengett a magyar szavazók szavazataiért, akkor a Híd már csak négy járásban tudott nyerni, 14 képviselőt juttatva a szlovák törvényhozásba. A 2012-es választásokon még ennél is rosszabbul alakult a helyzet. A Híd ugyanis csak egy járásban, a dunaszerdahelyiben, az MKP pedig a két szavazókörre bontott érsekújvári járás egyik, párkányi szavazókörében és a komáromi járásban győzött. A parlamentbe való bejutáshoz szükséges 5 százalékot viszont csak a Most-Híd párt lépte át, 13 mandátumot szerezve. Ennek alapján Bugár Béla pártja 9 magyar és 4 szlovák képviselőt juttat a szlovák törvényhozásba.
Bár a 2002-es parlamenti választásokon lényegesen magasabb volt a választók részvételi aránya (70 százalék), mint 2012-ben (59 százalék), a magyar szavazók által leadott szavazatok száma a 2002-es és a 2012-es választásokon nem mutatott lényeges változást.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint viszont eközben - vagyis 2001-től 2011-ig - közel 62 ezerrel, azaz a 2001-es több mint 520 ezres létszámhoz képest közel 12 százalékkal nem egész 460 ezerre csökkent Szlovákiában a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma.
Ennek ellenére a magyar szavazók voksaira számító pártokra összességében leadott szavazatok száma lényegében nem változott, hiszen míg 2002-ben 321 ezer szavazatot szerzett az MKP, addig 2012-ben az MKP-ra és a Hídra leadott szavazatok összessége is hasonló volt.
Elemzői vélemények szerint ennek egyik oka az lehet, hogy a szlovákiai magyarok körében az idősebb - vagyis már szavazati joggal rendelkező - korosztályok nagyobb százalékaránnyal képviseltetik magukat, mint az országos átlag. Az okok közé számít minden bizonnyal az is, hogy a Hídra leadott szavazatok közül több tízezer szlovák szavazótól származott. Ez utóbbit a Bugár Béla pártja által megszerzett szavazatok járások szerinti megoszlása is alátámasztja.
Bár az adatok összesítéséből több mindenre is következtetni lehet, tényként megállapítható, hogy 10 év alatt a szlovákiai magyarság létszámfogyásánál is lényegesen nagyobb ütemben csökkent a felvidéki magyarok parlamenti érdekképviselete.
"Ami a 2012-es eredményeket és az egyes járásokban elért győzelmeket illeti, csalóka lehet a kép, ugyanis a két versengő pártot megelőzhette egy nevető harmadik" - mondta el az MTI-nek Öllös László politológus. Hozzátette: sokakat demotivált az, hogy a két magyar szavazatokra számító szlovákiai párt külön indult. Öllös szerint ezt az is bizonyítja a magyarok lakta területeken az országos átlagnál alacsonyabb volt a részvételi arány a most tartott parlamenti választásokon.
A politológus szerint amikor együtt indultak a két párt politikusai, a mostaninál nagyobb mozgósító hatást sikerült gyakorolniuk a választókra. Az előre hozott parlamenti választások meghirdetését követően 2011-őszén az MKP egy arányos közös lista felállítását ajánlotta a Hídnak. Bugár Béláék ellenben csak azt a lehetőséget tartották elképzelhetőnek, hogy helyeket biztosítanának saját listájukon az MKP politikusainak. A megegyezés ezt követően nem jött létre.
"A Most-Híd egy olyan képet festett az MKP-ról, hogy utána egyszerűen a saját maga tárgyalási pozíciójával került volna összeütközésbe, ha egyenlő alapon megegyezik vele" - mondta Öllös László. Rámutatott: az az ajánlat, amit végül a Híd tett - hogy hajlandó felvenni a saját listájára az MKP képviselőjelöltjeit - gyakorlatilag a Magyar Koalíció Pártjának a végét jelentette volna. Hozzátette: ez csak ürügy volt Bugárék részéről, hogy elkerüljék a koalíciót.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.