Mozgósítanák a magyarokat

1998-tól majdnem 30 százalékponttal csökkent a magyarlakta járásokban a parlamenti választáson való részvétel. Ez öt százalékponttal több annál, mint amennyivel az országos részvétel csökkent az elmúlt 22 évben.

A szakértők a legtöbb esetben az otthonmaradást a választók csalódottságával magyarázzák. Grigorij Mesežnikov politológus szerint a hazai magyar politikai élet fragmentációja az egyes választóknak kényelmetlen. „Továbbá a magyarok képviselete is csökkent az elmúlt időszakban, mert bár a Hídban vannak magyar nemzetiségű politikusok is, a kisebbség egy bizonyos része nem érzi, hogy képviselve lenne. Ez természetesen szintén befolyásolja a választókat” – magyarázta lapunknak a politológus.

Hozzátette, az egész társadalmat jellemző pesszimizmus ugyanúgy hatással lesz a választási részvételre. „Kívülről nézve azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a magyarok az eddigieknél kevésbé azonosulnak a kormánnyal, az országgal, a problémákkal” – vélekedik Mesežnikov. Elmondása szerint a nemszavazók megszólításához az óriásplakátok nem elegek, terepmunkára és személyes találkozásokra van szükség.

A megosztottság miatti otthonmaradást Lampl Zsuzsanna kutatása is igazolta: 2019-ben a megkérdezett, voksolni nem hajlandó magyarok 84%-a válaszolta, hogy az MKP és a Híd közötti összetartás hiánya miatt nem mennének el szavazni, 78%-uk pedig úgy vélte, a politikusok nem a választók érdekeit képviselik.

Új arcok

Mayer András marketing- és kommunikációs szakember szerint az új politikusok megjelenése mozgósító erővel bírhat, viszont új célcsoportok megszólítása kizárólag új üzenettel lehetséges. „Ugyanígy segítheti a választói aktivitást, amennyiben a választó azonosulni tud egy jelölttel. Azonban minden esetben a választó csalódása, és emiatti távolmaradása a fő ok, amit kezelni kell” – magyarázta lapunknak a marketingszakértő.

A szavazáson nem résztvevőkről általánosságban elmondható, hogy elsődlegesen férfiak, 45 év felettiek és középiskolai végzettséggel rendelkeznek. Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató intézet igazgatója lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a 2016-ban Smerre szavazók egy része idén szintén ezt a tábort fogja erősíteni. Slosiarik arra emlékeztet, hogy négy évvel ezelőtt Marian Kotleba pártja volt az, amelynek sikerült egy addig passzív réteget szavazásra ösztönözni. A 2012-ben nem szavazók közül Kotlebának négy éve leginkább a 29 év alattiakat sikerült megszólítania és a középiskolai végzettséggel rendelkezőket. 
 

A pozitív kampány kevés
A reklámszakember úgy véli, hogy sikeres lehet az egyes problémák felkarolása a kampány során. „Olyan témák reflektorfénybe emeléséről van szó, amely egy adott közösségnek vagy tájegységen élőknek fontos. Azzal aktivizálhatók, ha az ő problémáik is megjelennek a politikai kommunikációban – véli Mayer. – Eredményes lehet egy negatív kampány is, amelyben a passzív csoportok félelmére koncentrálnak. Ez a közösséget érintő félelem hatékonyan egyesítheti a szavazókat, és mozgósító erővel is bírhat. A pozitív kampányok nehezebben érik el a passzívak bevonódását.”

A reklámszakember szerint is segíti a választók aktivizálását a személyes ismeretség, mint mondja, a pártokhoz arcokat kell társítaniuk a szavazóknak. „Agyunk egyszerű-sít, ezért a pártot legtöbbször egy vezéralakkal azonosítja. Egy támogatott jelölt komoly eredményt hozhat pártja számára. Jó példák lehetnek erre a helyben sikeres polgármesterek, akiket több párt is szívesen szerepeltet listáján. A választókkal való személyes kapcsolat elengedhetetlen, ugyanis az interaktivitás lehetőséget ad a politikusnak a meggyőzésre, a szavazónak pedig a meggyőzhetőségre” – részletezi a szakember.

Közösségi hálon
Mesežnikov szerint a közösségi oldalakon indított kampánnyal is lehetőség van arra, hogy a választókat szavazásra ösztönözzék. Ez a fajta kampányolás a marketingszakértő szerint is sikeres lehet. „A bizonytalanok mozgósítására az utolsó pillanatokban, pontosan irányzott közösségimédia-kampá-nyok lehetnek hatékonyak, amelyben pontos – a választás mértékéhez képest – mikrocsoportokat hozunk létre” – magyarázza Mayer.

A pártok is tudják
A Magyar Közösségi Összefogás és a Híd is tisztában van azzal, mekkora potenciál van a választani nem járó magyarokban, és hogy milyen fontos az időzítés. Mindkét párt ugyanis a kampány utolsó szakaszára fog koncentrálni. Őry Péter, az MKÖ kampányfőnöke lapunknak úgy nyilatkozott, törekednek arra, hogy a kampány során megjelenjenek azok az üzenetek, amelyek az otthonmaradókat is megcélozzák. „A közvélemény-kutatók azt mondják, hogy az embereket akkor érdemes igazán ösztönözni, amikor azok kézhez kapják a választásról szóló értesítést, megtudják annak időpontját, hogy hova kell menniük. Erre az időpontra szeretnénk hagyni ezeket az üzeneteket, szeretnénk, hogy dél lakossága megmozduljon – mondta lapunknak Őry. – Ha valaki nem akarja a szélsőjobboldali pártokat, ha valaki nem akarja a baloldalt, és otthon marad, az pont azokat támogatja, akiket nem szeretne.”

A Híd a kampány utolsó két hetére a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fog fektetni – tudtuk meg a párt kampányfőnökétől, Ravasz Ábeltől. „Bár az előző kampányokon is dolgoztam, érzésem szerint a Híd keveset tett ezen a téren” – mondta Ravasz. Az erre az időszakra koncentráló kampányról azonban egyelőre nem árult el részleteket.

Az eddigi kampány Ravasz elmondása alapján a párt eredményeire koncentrál. „Szerettük volna bemutatni azokat az eredményeket, amelyeket sikerült elérni az elmúlt években, szeretnénk jobban összekötni az emberek fejében, hogy mi a szavazat és az eredmény közötti kapcsolat, tehát hogy csak a szavazatokkal lehet ezt elérni. Igyekszünk eredményorientált módon beszélni az emberekhez” – magyarázta a Híd alelnöke.