Moszkva a fő veszély Szlovákia számára

A jelentés leszögezi: Európa biztonságának romlása főleg az Ukrajna szuverenitását megsértő Oroszországnak köszönhető. Szlovákia 2030-ig 30 milliárd eurót önt az ország védelmébe, a kérdés, hatékonyan használják-e majd fel a pénzt.  A stratégiai dokumentum, melyet a külügyi és a védelmi tárca dolgozott ki, és tegnap fogadott el a kormány, megállapítja: Bármikor alakulhatnak ki előreláthatatlan válsághelyzetek, de annak esélye nagyon alacsony, hogy Szlovákiát fegyveres támadás éri. Szlovákia a NATO és az EU tagja, így Moszkva jelenti számára a legnagyobb stratégiai veszélyforrást. A biztonsági stratégia e téren egyértelműen fogalmaz: rendkívül nyugtalanítónak nevezi, hogy Oroszország egy illegálisan lebonyolított népszavazás alapján fegyveres erővel annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, megszegve a nemzetközi jogot. Emellett az oroszok részt vállaltak az ukrán fegyveres konfliktus életre hívásában és fenntartásában is, mely hatással van egész régiónk biztonságára.  Ondrejcsák Róbert (Híd-jelölt) védelmi államtitkár szerint olyan dokumentumra van szükség, amely reagál a világban zajló változásokra. „A dokumentum tükrözi az unió átalakulását is, az ún. uniós magról van szó, alakulóban van egy exkluzívabb klub, amelynek Szlovákia is tagja lehet“ – jelentette ki Ondrejcsák. Szerinte a stratégia abban is új, hogy míg a 2005-ben elfogadott dokumentum elsősorban az Európán kívüli műveletekre összpontosított, ez már főleg a szövetségesek és az ország területének a védelméből indul ki. Hibrid fenyegetés - bármi módon, ahogy csak lehetA biztonsági stratégia megnevezi a konkrét veszélyforrásokat is: elsősorban a hibrid fenyegetést emeli ki. Ez olyan támadások összessége, mely hadüzenet nélküli háborút jelent politikai nyomásgyakorlás, felforgató tevékenység, rejtett katonai, titkosszolgálati és kibernetikai akciók révén. Ez a fajta háború gyakorlatilag nem is titkoltan része Oroszország katonai doktrínájának. E fenyegetés megelőzéséhez és kivédéséhez nagyon fontos a belügyi és a védelmi tárca együttműködése. Radovan Bránik biztonsági elemző szerint az államigazgatás és az ország védelmi rendszere sokáig nem reagált megfelelően a hibrid fenyegetésre és arra, hogy Szlovákia ennek célországa lehet.  „A kulcspozícióban levő vezetők fokozatosan megértették, hogy ezek a fenyegetések igenis valósak és aktuálisak“ – mondja Bránik. Hozzáteszi: a hibrid háború azoknak az országoknak is eszköze lett, melyek egy konvencionális háborúban a rövidebbet húznák – hiszen ez az új típusú hadviselés összehasonlíthatatlanul olcsóbb, mint a hagyományos háború. „Már nem az infrastruktúra lerombolásáról szól a háború, a lakosság lelkéért és véleményéért folyik a harc“ - magyarázta Bránik.  Elavult technika Szlovákia hagyományos haderejének fejlesztését is előirányozza a kormány által jóváhagyott védelmi stratégia: 2030-ig a védelemre összességében körülbelül 30 milliárd eurót fordít, 2020-ig a GDP 1,6%-ára, 2024-től pedig 2%-ára emeli a védelmi kiadásokat. A katonai felszerelés ugyanis elavult, a műszaki élettartamának határán jár, Szlovákia pedig így nem tudja teljesíteni nemzetközi vállalásait. Ebből a pénzből elsősorban a földi erőket, a légierőt és a kommunikációs és információs rendszereket fejlesztik – harci járműveket, páncélos csapatszállítókat, tankelhárító rendszereket, helikoptereket, vadászgépeket vásárolnak belőle.  Politikai akarat Bránik szerint 30 milliárd euró olyan összeg, mely alapvetően meghatározhatja az ország védelmének jövőjét. A kérdés az, sikerül-e megfelelően felhasználni az említett hatalmas összeget – a hadiipar ugyanis az utóbbi időben gyakran volt spekulánsok vadászterülete. „A legfontosabb, hogy akad-e politikai erő és akarat arra, hogy megakadályozzák, hogy ezt a pénzt valaki saját meggazdagodására fordítsa az állam biztonságának rovására. Ha ez sikerül, működhet az állam terve“ – mondta Bránik.