Mostantól törvény vigyáz az adatainkra

Változik az adatvédelmi biztos hivatalának státusa is: eddig a kormányhivatal hatáskörébe tartozott, az élén kormánybiztos állt, költségvetését a kormányhivatal biztosította. Az új hivatal önálló költségvetéssel rendelkezik majd, elnökét a parlament nevezi ki a kormány javaslatára. Megbízatási időszaka öt év lesz, leváltani gyakorlatilag lehetetlen. A megerősödött jogállását indokolja szélesebb hatásköre is: a polgári és a katonai titkosszolgálatokon kívül ellenőrzést végezhet valamennyi állami és önkormányzati szervben, valamint betekintése van a magáncégek adatbázisaiba is. A megnövekedett jogkörökkel együtt nő a hivatal alkalmazottainak száma is, Pavol Husár lesz az új hivatal vezetője is, tisztségét megőrzi az előző törvény által meghatározott időszak végéig. A régi-új adatvédelmi biztos a hivatal teljes kiépítése után mintegy harminc beosztott segítségére számíthat majd. Ez azonban még eltörpül a hasonló feladatokat ellátó csehországi megfelelője mellett: ott a hivatalnak már most hetvennél több alkalmazottja van, költségvetése 45 millió cseh korona, ami jóval meghaladja a szlovák hivatal 25 millió szlovák koronára tervezett éves büdzséjét.

A hivatal önállóságát erősítő rendelkezések mellett a törvény szigorúbban ellenőrzi a személyi adatok gyűjtését, tárolását és felhasználását. Meghatározza a szigorúbban védett személyi adatok csoportját, melybe ezentúl beletartozik a személyi szám is. Ezt az adatot a törvény hatályba lépésétől kezdve tilos nyilvánosságra hozni, ami gyakran előfordult egyes községi felhívások esetében. Tiltja, illetve az érintett írásbeli engedélyéhez köti a faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallásra és világnézetre, szakszervezeti tagságra, az egészségi állapotra és a szexuális életre vonatkozó adatok gyűjtését. Szabályozza az őrzött épületekbe való egyszeri belépéskor elkérhető adatok fajtáit is: ebben az esetben már tilos kérni a személyi számot. Egyes szolgáltatásokat nyújtó cégeknek is változtatniuk kell eddigi gyakorlatukon: a törvény ugyanis tiltja a személyes iratok fénymásolatainak felhasználását, ami például egyes mobiltelefon-szolgáltatóknak szokása volt szerződéskötéskor. Ezentúl nem köthetik a szolgáltatásukat személyazonossági igazolványról készült fénymásolat beszolgáltatásához.

A törvény szabályozza a direkt-marketing, azaz címre küldött reklámmal foglalkozó cégek működését is, ezek tiltakozás esetén kötelesek törölni adatbázisukból azokat, akik nem kívánják, hogy postaládájukat teletömjék az „olcsóbbnál olcsóbb” termékek reklámanyagaival. Az összegyűjtött adatok biztonságáért mindenkor az üzemeltető és az adatközvetítő felel, akik nyilvántartásba kell vétetniük magukat.