Mohi és Bohunice nem Paks

Marta Žiaková és Ľubomír KuchtaA szerző felvételeiAz apátszentmihályi és a mohi atomerőmű is a paksihoz hasonlóan VVER típusú. Mire alapozzák kijelentésüket, hogy nálunk ilyen üzemzavar nem keletkezhet?

Žiaková: A paksi erőműben történtek után az első kérdésem munkatársaimhoz az volt, vajon nálunk mi a helyzet, várható-e, hogy hasonló lerakódásokat kell majd eltávolítani az üzemanyag-kazettákról, mint Pakson. Azt a választ kaptam, hogy nem, mert nálunk a gőzgenerátor belső tisztítását más mosófolyadékkal végzik, így a kazetták sem korrodálódnak.

Kuchta: Az orosz tervezők annak idején nekünk is ajánlották, hogy térjünk át a gőzgenerátor vegyi tisztításra, de mi az eljárást túlontúl bonyolultak tartottuk, így maradtunk a jelenleg is alkalmazott módszernél. Pakson a gőzgenerátor több éves vegyi tisztítása miatt és következtében a reaktor üzemeltetése során az üzemanyag-kazettákon lerakódás képződött. Mivel ez csökkenti a reaktor teljesítményét, ezért a lerakódásokat időről időre el kell távolítani. Az üzemzavar a magnetitlerakódással terhelt kazetták tisztítása során történt.

Magyarországon élesen bírálták a paksi erőmű vezetését, amiért megkésve tájékoztatta a közvéleményt és a szakhatóságokat az április 10-én késő este történt üzemzavarról. Önök mikor kaptak hivatalos értesítést róla?

Žiaková: Április 11-én hajnali 5 órakor. A következő napokban pedig – több alkalommal – személyesen is konzultáltunk a magyar szakértőkkel a történtekről. A legfontosabb, hogy a tisztítás és a hibaelhárítás során nem indult be ellenőrizetlen láncreakció, a károsodott fűtőanyagot sikerült biztonságosan elhelyezni. Kényelmetlen viszont, hogy a fűtőtestek mechanikai károsodást szenvedtek, a hűtővízbe hasadóanyagok kerültek. Ezért a károsodott fűtőtestek eltávolítása és a reaktor belső szerkezeti elemeinek kitisztítása sok időt, akár fél évet is igénybe vehet.

Kuchta: Az értesítést követően azonnal ellenőriztük Szlovákia területén a sugárzás szintjét mérő állomásokat. A berendezések sehol sem mutattak semmilyen növekedést, rendellenességet.

Teljesen kizárható a most következő munkálatok során az ellenőrizetlen hasadás beindulása?

Žiaková: A magyar szakértők számításai szerint semmilyen váratlan eseménynek nem szabadna bekövetkeznie, a biztonsági szint a kritikus érték alatt van.

Csakhogy Pakson május 3-án történt egy másik üzemzavar is. Ezt a magyar legfőbb ellenőrzési szervek illetékesei úgy kommentálták: kapkodás, gondatlanság következménye, s ez a biztonsági kultúra szétesésének jeleit mutatja.

Kuchta: A hidrazinnal való helytelen manipulálással összefüggő eseményekről is tájékoztattak bennünket. Ám mivel kisebb, biztonsági szempontból jelentéktelen hiba történt, az értesítést már nem a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségen (MAAE) keresztül kaptuk. Pakson véleményem szerint az elkövetkezendő időszakban a legnagyobb fejtörést az atomerőművi szakértőknek az okozza majd, hogy miként kivenni és elszállítani a sérült fűtőelemeket. Ezzel ugyanis a környező, tehát a VVER típusú erőműveket üzemeltető országok egyikének sincs tapasztalata. Nálunk ugyan volt egy üzemzavar az A–1-es reaktoron, amely során az üzemanyag megsérült – a sérült fűtőelemeket akkor el is szállítottuk Oroszországba –, ám az más típusú, teljesen más töltésű üzemanyag volt. Problémás lesz a sérült kazettáknak a tárolása is a főkörben a 3 éves hűtési időszak alatt. Ez által ugyanis az egész reaktortér szenynyeződik, hacsak le nem választják, szigetelik, vagy másként meg nem oldják a problémát.

Néhány évvel ezelőtt a Szlovák Atomenergia Hivatal vezetősége büszkén állította, hogy nálunk, a mohi atomerőműben a biztonsági kultúra magas szinten van. A paksi erőműben történtek arra utalnak, hogy váratlan helyzetekben a magas biztonsági kultúrával rendelkező csapat is hibát hibára halmoz, biztonsági előírásokat képes megszegni, figyelmen kívül hagyni...

Žiaková: Rendszeresen ellenőrizzük, hogy az atomerőműben dolgozók ismerik-e, megtartják-e a biztonsági előírásokat, s azt is, hogy észrevételeikhez vezetőik, illetve a cégvezetés miként viszonyul. Ha az ellenőrzés vagy a helyszínen dolgozó állandó inspektoraink révén szokatlan eseményt, viselkedést észlelünk, vizsgálatot indítunk. Még akkor is, ha az esemény, amely kiváltotta érdeklődésünket, közvetlenül nem a mi hatáskörünkbe tartozik. Az ilyen apró jelek ugyanis a biztonsági kultúra szétesésére utalnak. A vezérlőterem személyzetét például kétévenként vizsgáztatjuk.

Váltsunk témát. Az Európai Bizottság szervei folyamatosan monitorozzák Szlovákia atomerőműveit és a sugárszennyezett anyagok tárolására szolgáló lerakatokat. E téren vannak-e még olyan feladatok, amelyeket Szlovákia EU-csatlakozása előtt el kell végezni?

Kuchta: A legfontosabb teendő a jelentős módosításokkal, szigorításokkal járó új nukleáris törvénynek az elfogadása és hatályba léptetése lesz. A jogszabály tervezete már elkészült, és hamarosan, legkésőbb decemberig a kormány törvényalkotó tanácsa elé kerül.

Viszont Brüsszelben már készítik az EU új nukleáris biztonsági koncepcióját. Bár ez a csomag még csak tervezet formájában létezik, mennyiben felelnénk meg elvárásainak, ha az EU-tagországok a jelenlegi formájában szavaznák meg?

Kuchta: Üdvözlünk minden olyan kezdeményezést, amely a nukleáris biztonság növelésére irányul. A jelenlegi tervezet azonban olyan elemeket is tartalmaz – ilyen például az európai felügyeleti szervnek a létrehozása is –, amelyek véleményünk szerint a felelősség szétforgácsolásához vezetnek. Ezért ezzel mi nem tudunk egyetérteni, hasonló álláspontot képviselnek a finnek vagy a svédek is. Kitartunk amellett, hogy az üzemeltetési normák meghatározása terén továbbra is a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségre háruljon a fő feladat, a MAAE döntései legyenek a meghatározóak. Az erőművek biztonságos üzemeltetésére vonatkozó direktívatervezet főbb elvárásait teljesítjük. Viszont a kiégett fűtőtestek és a radioaktív hulladék tárolására vonatkozó szabályzattervezet nemcsak nekünk, hanem a tagországoknak is gondot okoz, okozna. A rendelet ugyanis a végleges atomtemető kiépítésének határidejét 2018-ban szabná meg. Jelenleg nálunk a helyszínek kiválasztásánál tartanak, ugyanakkor Szlovákia számára a végleges atomtemető kérdése csak 2060 után válik időszerűvé, akkorra telnek meg a jelenlegi átmeneti tárolók. A rendelettervezet jelenlegi formájában más országokat is kemény feladat elé állít; az olaszok például semmilyen kiégett fűtőelem-tárolóval nem rendelkeznek. A kiégett fűtőtesteket a reaktorban tartják, amelyet inkább üzemen kívül helyeztek.