Módosítani kell a választójogi törvényt

Pozsony. Bonyodalmakat okozhat, ha Rudolf Schuster aláírja az adatvédelemről szóló törvényt. „Az államfő még nem látta el kézjegyével” – közölte lapunkkal Ján Füle elnöki szóvivő. Schusternek június 26-ig kell aláírnia a törvényt, vagy visszautalnia a parlamentbe újratárgyalásra. „Az elnök úr minden körülményt figyelembe vesz, ellenőrizteti, a norma nincs-e ellentétben más törvényekkel” – erősítette meg Füle. Ivan Šimko belügyminiszter úgy nyilatkozott, a választási törvény ütközik az adatvédelmi törvényt. „A választási törvény petíciós jogról rendelkező része ellenkezik az adatvédelmi jogszabállyal. Ha egy párt tízezer aláírást gyűjt ahhoz, hogy indulhasson a választáson, az adatvédelmi törvény szerint a petíciós íveken nem lehet feltüntetni a születési számot, amit a választójogi norma megkövetel. Ebből bonyodalmak származhatnak, a központi választási bizottságban bármelyik párt megtámadhatná, alkotmánybírósághoz is fordulhatna” – ismerte el A. Nagy László (MKP), a parlament emberjogi bizottságának elnöke. Két megoldás van: az elnök nem írja alá az adatvédelmi törvényt, vagy módosítják a választójogi normát. Az első megoldás A. Nagy szerint kellemetlen helyzetbe hozná Szlovákiát; alkotmányunk és a jogharmonizáció miatt ugyanis szükség van adatvédelmi törvényre, NATO-csatlakozásunknak pedig feltétele a jogszabály. Ha ugyanis bekerülünk a NATO-ba, akkor nemcsak az Észak-atlanti Szövetség használja majd a szlovákiai adatokat, hanem mi is a többi tagállaméit, ezért az adatvédelmet szükséges szigorítanunk. A. Nagy a választójogi törvény módosítását tartja jó megoldásnak, és Ivan Šimko már bejelentette: ha az államfő aláírja az adatvédelmi jogszabályt, előterjeszti a választási törvény módosító tervezetét. Csakhogy ő nemcsak a petíciós jogról szóló részt változtatná meg, hanem az elektronikus médiumokkal kapcsolatosat is, azaz lehetővé akarja tenni, hogy például a Markízában is lehessen kampányolni. A közelmúltban az MKP elhatárolta magát a választójogi törvény bárminemű módosításától. „Egy évvel a választások előtt sem, most, néhány hónappal előtte pedig egyáltalán nem jó megváltoztatni a játékszabályokat, ezért az MKP egyetlen, a választási törvény megváltoztatását célzó javaslatot sem fog támogatni. Az előző garnitúra nyolc hónappal a választások előtt módosította ezt a jogszabályt, ne kövessük az ő példájukat“ – jelentette ki másfél hónapja Bugár Béla a Markíza televízió Rosta című műsorában. Fennáll ugyanis a veszély, hogy a tervezetről folytatott parlamenti vita során módosító indítványokkal a választási törvény egyéb részeit is megváltoztatják, például az ellenzék a baloldallal szövetkezve a saját érdekeinek megfelelően módosítaná a választási rendszert néhány hónappal a voksolás előtt – akárcsak négy évvel ezelőtt, amit a jelenlegi kormánypártok akkor élesen bíráltak. A. Nagy László e veszély ellenére is úgy véli, csak a választójogi norma módosításával lehet megoldani az adatvédelmi törvény elfogadásával kialakult helyzetet. „Biztos vagyok benne, hogy más pártok is támogatnák a választójogi törvény kis módosítását. Ha nem csak a petíciós jogra vonatkozó részt akarnák módosítani, azt az MKP természetesen nem szavazná meg, és ha a parlamenti vita során más javaslatok is bekerülnének a tervezetbe, a törvényt mint olyat nem támogatnánk. Azt sem támogatjuk, hogy a magánmédiumokban is lehessen kampányolni. Több pártnak komoly problémát okozhat politikai hirdetéseket megjelentetni a Markízában, a TA3-ban vagy a Jojban. Az MKP sem tudná ezt megfizetni” – tette hozzá A. Nagy. (sza)