MKP–Híd: ketten folytatják

Pénteken még mindhárom szereplő tárgyalóasztalhoz ült, de az egyeztetésen, minden bizonnyal az MKP elnökségének korábbi döntése alapján, az MKP és a Híd közölte az Összefogással, hogy nélkülük folytatják tovább a pártegyesítési tárgyalásokat. Az MKP és a Híd egy közös sajtónyilatkozatot adott ki, amelyben azt írják, be kell látniuk, a két régebbi párt januári kompromisszumos javaslatai nem jelentettek elmozdulást a hárompárti megegyezés irányába, és a folytatódó tárgyalások sem vezettek eredményre. Ahogy arról mi is beszámoltunk, elsősorban az Összefogás és a Híd között alakult ki konfliktus amiatt, mekkora részesedést akarnak a közös párt vezetésében.

A Híd és az MKP szeretné lerakni az új magyar politizálás szervezeti alapjait, fogalmaznak a közleményben. Hangsúlyozzák, hogy minél több szereplőt szeretnének integrálni. Egy gyűjtőpártot akarnak létrehozni, amely széles társadalmi csoportokat képes hatékonyan képviselni a szlovákiai és európai politikában. A közös pártot egyrészt regionálisan, másrészt etnikailag határozták meg. A célok között a magyar közösség megmaradása, gyarapodása, valamint egy erős Dél- és Kelet-Szlovákia szerepel.

MKP–Híd közös párt
Kerestük az MKP és a Híd vezetését, hogy megtudjuk, a döntésük részletes okait. Sólymos László Híd-elnöknek és az MKP-t vezető Forró Krisztiánnak is csak írásban tudtunk feltenni a kérdéseket. Forró a döntésük okáról úgy nyilatkozott szerinte a polgárok nem tárgyalásokat, hanem eredményeket várnak.

Arra a kérdésre, nem tartanak-e attól, hogy az MKP-ból és Hídból létrehozott közös párttal hosszútávon szemben áll majd az Összefogás, így a szlovákiai magyar politikai tér továbbra is megosztott marad, Forró azzal válaszolt, hogy ők a közös hangot keresik mindenkivel. "Bízok benne, ezzel mások is így lesznek" - tette hozzá. Arról is nyilatkozott, az egyesülési folyamathoz csatlakozhat majd mindenki, aki egységes szlovákiai magyar politikai képviseletet szeretne. Ennek mikéntjéről azonban nem adott felvilágosítást, de arról sem, konkrétan kivel kívánnak együttműködést kezdeményezni. Forró szerint, minél több partner részvételével, a lehető legszélesebb egyesülést akarják elérni.

Forró szerint a Híddal elkezdték az évtizedes árkok betemetését. A pártvezetőnél aziránt is érdeklődtünk, hogy a Híd és az MKP milyen módon hozná létre a közös pártot, milyen arányban képviseltetné magát ez a két szereplő a közös szubjektum vezetésében, illetve ebben a felállásban is létrehoznák-e az elődpártok platformjait. Forró azonban azzal válaszolt, hogy ezeket a kérdéseket a következő tárgyalásokon tisztázzák, ahogy azt is, hogy milyen jogi megoldást választanának a közös párt létrehozására.

Sólymos a pénteki egyeztetés után kiadott sajtónyilatkozatában ugyancsak a minél szélesebb együttműködést hangsúlyozza. "Mindenki érdeke az lett volna, ha ezzel a történelmi lehetőséggel mindhárom párt élt volna" - teszi hozzá az Összefogásra utalva. A Híd elnöke a döntés okát, a közös párt részleteit, a további tárgyalások menetét firtató kérdéseinkre egy rövid nyilatkozatot küldött, a részletekről ő sem tájékoztatott. Ebben azt írja, az  elmúlt hónapokban sok dologban megegyeztek, de tovább kellett lépniük. "A polgárok az elhúzódó tárgyalások helyett a problémáikra várnak megoldásokat" - közölte.

Sólymosnál ugyancsak érdeklődtünk a pénteki döntés hátteréről, miszerint a Híd és az MKP kettesben folytatja tovább. A pártelnök úgy nyilatkozott, az elmúlt hónapokban sok dologban megegyeztek, de tovább kellett lépniük. Az MKP-val abban állapodtak meg, hogy az új párt szerkezeti alapjait, keretét az MKP és a Híd rakja le. „Az ajtó azonban mindenki előtt nyitva áll, aki a közös érdekképviseletet fontosnak tartja és egyet tud érteni a tárgyalások során 12 pontban megfogalmazott alapelvekkel” – tette hozzá Sólymos, arra a 12 pontra utalva, amit még decemberben publikáltak, és amely a közös párt általános alapelveit tartalmazza.

Az Összefogás tárgyalna
Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke lapunknak elmondta, sajnálatosnak tartja, hogy a háromoldalú tárgyalások helyett a másik két szereplő külön egyeztetésbe kezd. „Sajnálunk, hogy felálltak az augusztus 20-án felállított tárgyalóasztaltól” – mondta a nyáron Komáromban aláírt hárompárti nyilatkozatra utalva. Mózes arról is beszélt, hogy a régi pártok és az új szereplők között törésvonalak alakulhatnak ki, szerinte az így létrejött két oldal nem jutna a parlamentbe. „Ezért visszavárjuk őket a tárgyalóasztalhoz” – mondta.

Az Összefogás elnöke arról is beszélt, ugyan a Híd és az MKP külön fog tárgyalni, de a pénteki egyeztetésen az is elhangzott, hogy a közös párt vezető testületeiben a helyek egyhatod részét továbbra is fenntartják az Összefogásnak. Korábban ugyanis a tárgyalások során Sólymosék felvetették, hogy a közös párt vezetésében az MKP háromhatod, a Híd kéthatod, az Összefogás egyhatod arányban képviseltesse magát. Mózes ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, ők egynegyednyi részesedést szeretnének. A korábbi pártegyesítési tárgyalások során elsősorban a Híd és az Összefogás között alakult ki vita arról, hogy mekkora arányban részesedjenek a pártvezetésben. Az MKP 50 százalékos részesedését minden szereplő elfogadta, az Összefogás egynegyedes követelése a Híddal azonos részesedést jelentene, míg a Híd elnöksége viszont úgy döntött, ragaszkodnak az egyharmados részesedéshez.

Mózes a pénteki tárgyalás után elmondta, járni fogják saját útjukat, különböző témákat fognak megnyitni, példaként a népszámlálás időpontjának és tartalmának módosítását említette. Ezzel párhuzamosan a pártjuk tagfelvételt hirdet és megkezdik a regionális struktúrák kiépítését. „Eddig ezektől a lépésektől a másik két szereplő kérésére tartózkodtunk” – tette hozzá.

Az Összefogás a tárgyalás után egy sajtónyilatkozatot adott közre, amelyben azt írják, ha őket kihagynák a közös párt létrehozásából, akkor a következő parlamenti választást megelőzően előválasztást akarnak tartani, amin készek megmérettetni magukat.