Mit mutatnak és mit nem a közvélemény-kutatások

MÓZES SZABOLCS

„Amint a felmérések is mutatják…”. „Nem hiszek a közvélemény-kutatásoknak” – megszokhattuk, hogy a politikusok, attól függően, milyen támogatottságot mérnek nekik és pártjuknak, vagy az egyik, vagy a másik mondatot alkalmazzák a felmérésekkel kapcsolatban. Mit lehet kiolvasni a közvélemény-kutatásokból?

Nem jósda

Kezdjük talán azzal, mit nem. A felmérések – ez egy tipikus félreértelmezés – nem azt mutatják, ki fogja megnyerni a választásokat, hanem hogy az adott pillanatban ki milyen erős. Tehát nem jósolnak, hanem pillanatfelvételt készítenek. Így fordulhat elő, hogy pár héttel a választások előtt egy jelöltnek 5–10 százalékponttal többet vagy kevesebbet mérnek, mint amennyit a választásokon elér. Ennek két magyarázata lehet: a kampányfinisben ennyit erősödött/gyengült a jelölt támogatottsága, vagy ennyire rosszul mért a kutató.

Szlovákiában több tucat ügynökség foglalkozik közvélemény-kutatással, többségük cégek számára végez felméréseket. Rendszeresen három ügynökség – a Focus, a Polis és az MVK – készít politikai témájú kutatásokat, adataikat nyilvánosságra is hozzák. Olykor egy-egy más cég is közöl felmérést, ezek eredményeit a média általában fenntartásokkal kezeli – azért is, mert egy „névtelen” cég kutatása esetén sokkal nagyobb az esélye, hogy egy párt által rendelt felmérésről van szó.

Omnibuszoznak

Ki fizeti őket? Felméréseik nagy részét nem rendelésre készítik, nem is önköltségen, „hobbiból”, hanem ún. omnibuszfelmérésként. Ez több megrendelő által készített kutatást jelent. Például egy üzletlánc és egy telefonos társaság reprezentatív kutatást rendel, amihez az ügynökség „hozzácsap” egy-két politikai jellegű kérdést, amit havi rendszerességgel nyilvánosságra hoz – rendszerint ilyen a pártpreferencia-felmérés, elnökválasztás előtt az államfőjelöltek támogatottságának mérése.

Mi kell ahhoz, hogy egy felmérés a valóságot tükrözze? Az, hogy reprezentatív legyen. Ez azt jelenti, hogy az egyes társadalmi csoportok megfelelő arányban legyenek benne képviselve. Az ügynökségek általában a nemet, kort, nemzetiséget, végzettséget, régiót és a település nagyságát veszik figyelembe. A minta az esetek nagy többségében 1000 körüli szokott lenni: ez már elegendő a társadalom modellezéséhez. Vagyis ezer megkérdezettből kb. 510 nő és 490 férfi, nagyjából 90 magyar, kb. tizede a fővárosban lakik stb.

Különbségek

Ha mind ugyanazt mérik, hogyhogy más számok jönnek ki? Ennek egyik oka, hogy általában nem pontosan egy időpontban végzik az ügynökségek a kutatásokat. Másik oka lehet a mérés módja: a cégek egy része kérdezőbiztosok útján, személyes lekérdezéssel végzi a kutatást, egy másik része telefonosan.

Fontos különbség a kérdésfeltevés módja is: van ügynökség, amely csak rákérdez, a válaszadó kire voksolna, mások felsorolják a lehetőségeket. Kissé más eredményhez vezethet az is, ha a megkérdezettnek a kérdezőbiztos előtt kell beikszelnie egy lehetőséget, vagy ha egy borítékba dobhatja válaszát.

Nem hagyható figyelmen kívül a rejtőzködő szavazók hatása sem: néhány párt szimpatizánsainak egy része nem meri elárulni – vagy szándékosan nem vallja be –, hogy kire voksolna. Vagy azért, mert szégyenkezik érte vagy azért, mert ellenségnek tartja a közvélemény-kutatókat. Szlovákiában korábban a HZDS szavazóira volt ez igaz, Magyarországon általában a baloldalt vagy a Jobbikot szokták alulmérni ilyen okokból.

Hibahatár

A különbségek megértéséhez fontos tisztázni a statisztikai hibahatár fogalmát is. Az ügynökségek általában 95%-os megbízhatósági intervallummal dolgoznak. A Focus ügynökség pl. pont ezért a konkrét adatok mellett a hibahatárt is megadja. Legfrissebb felmérése szerint pl. Robert Fico 35 százalékot szerezne, pontosabban 31,7 és 38,3 százalék közötti a támogatottsága. Minél kisebb egy mintán belül egy speciális alcsoport mintája – pl. az ezres országos mintán belül a százas magyar minta –, annál nagyobb a torzulás lehetősége. A Híd és az MKP támogatottsága közötti különbség mérésére ezért az országos felmérések csak korlátozott mértékben alkalmasak.

Melyik mérésekre érdemes odafigyelni? Nálunk a három már említett ügynökség kutatásai számítanak relevánsnak, főként a Focus és a Polis eredményei. Az MVK méréseivel kapcsolatban az utóbbi időben több kérdés is felmerült: pl. gyanúsan jól szerepel rajtuk a Nova. A Median ügynökség nem használ magyar mintát, ezért általában alulméri a magyar választókat megszólító pártokat.