Mit jelent a nem?

A nemi szerep politikájának alapja a gender, vagyis a szociális és kulturális szerep. A nőpolitika kifejezés, amelyet gyakran használnak, a nőmozgalmakból vezethető le, másféle stratégiát követ a nő és férfi egyenjogúságát elérendő, középpontjában a nő áll. A nemi szerep politikája hangsúlyozza, hogy elsősorban mindkét nemet érinti – a nőt és a férfit is – és a köztük lévő kapcsolatot. Nem csak a férfinek, a nőnek is van neme, a férfi tehát nem jelent valamilyen univerzális emberi értéket. Másik jellemzője pedig, hogy a nemek közti kapcsolatról szól, amely változó. A biológiai nemi különbségek nem elfogadhatóak a nemek társadalmi szerepe közti különbség megindoklásaként. A szociális és kulturális nemi szerepek történelmi fejlődésen mentek keresztül, tehát politikailag formálhatóak.

Ezek az alapvető feltételek csak a nemi szerep politikájának irányát határozzák meg, nem adnak konkrét politikai célokat. A nemi szerepek szempontja érvényesítésének esetében is ugyanez a helyzet: megvalósításának feltétele a felismerés, hogy a nemi szerepek kérdései fontosak, és ugyanazok a dolgok a férfiakat és a nőket különböző módon érintik.

Ha a fent leírtakra felhozunk néhány konkrét példát, könynyen megbizonyosodhatunk róla, mennyire természetesnek veszünk olyan mindennapi dolgokat, amelyek a nőt másodrendű emberré degradálják, hogy az uralkodó társadalomszemlélet szerint a férfi szerepe a meghatározó.

A nőnek nincs saját neve. Apja vagy férje vezetéknevét viseli, gyermekei pedig apjuk nevét. A gyermekek törvényes képviselőjeként magától értetődően minden hivatalos helyen és nyomtatványon az apát tüntetik fel. Ha egy házaspárnak címezik a levelet, a férj nevét írják a borítékra. Ugyanezt tüntetik fel elsőként bármely ingó vagy ingatlan vagyon megvásárlásakor.

A nő társadalomban elfoglalt helye a férj helyétől, pozíciójától függ. A nő szerepét a házasságban magyarul nagyon jól kifejezi a feleség szó.

Bármilyen mértékben növekszik is az önerejéből sikeressé váló nők és az egyedülálló, gazdaságilag önálló, sőt gyermekeit egyedül nevelő nők száma, az álatalánosan elfogadott vélemény róluk nem változott. Valami nincs rendben velük, ha nem tudtak férjet fogni, vagy nem tudták őt megtartani mindenáron, ha nem képesek gyereket szülni, nem is igazi nők. Értéktelenek vagy legalábbis csökkent értékűek. Nem is szólva arról, hogy ha egy férfi havonta váltogatja barátnőit, társai (és sajnos sok nő) körében is elismerésnek örvend, társadalmi értéke növekszik. Ha egy nő teszi ugyanezt, vajon milyen szóval jellemzik őt?

Az eddig leírtak alapján ne vonjuk le azt a következtetést, hogy visszájára kell fordítanunk a dolgokat, hogy csak az a nő sikeres és értékes, aki karriert csinál. Aki anyaként, feleségként érzi teljesnek az életét, ugyanolyan értékes ember lehet, mint az, aki különböző meggyőződések és életfelfogása miatt nem él társas kapcsolatban vagy nem vállal gyereket.

A lényeg tehát a választás lehetősége. Ne a biológiai nemi szerep szerint soroljuk egymást különböző kategóriákba, s tegyük félre a sok évszázada működő társadalmi előítéleteket, melyek a nő gazdasági és hatalmi elnyomása okán jöttek létre. A világ közben fokozatosan átrendeződött körülöttünk. Vegyük észre a változásokat, és tegyük helyére a dolgokat, hogy harmóniában élhessünk együtt.