Miről döntenek a biztosok és ki választja őket

ÖSSZEFOGLALÓ

Pozsony. Az EU kormánya – akár így is nevezhetnénk az Európai Bizottságot (EB), melynek elnökéről közvetve az EP-választáson dönthetünk. A bizottságnak annyi tagja van, ahány tagországa van az uniónak – minden tagállam egy biztost küld a testületbe. A bizottságban – hasonlóan a nemzeti kormányokhoz – minden szakterületnek megvan a maga felelőse. Ahogy bővült az EU, úgy kellett újabb és újabb posztokat kreálni.

A fontosabb pozíciókat általában a nagyobb tagállamok politikusai szerzik meg. A „külügy” a briteké, az energiapolitika a németeké, a franciák pedig a belső piacért és szolgáltatásokért felelős biztost adják. A tagállamokhoz nincsenek konkrét „ágazatok” hozzárendelve, így minden öt évben újraindul az alku a tárcákért.

A szlovák Igor Ševčovič alelnökként az intézményközi kapcsolatokért és igazgatásért felel (az EB-nek összesen 30 ezres hivatalnokserege van), a magyar Andor László a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért. A biztost a tagállam kormánya jelöli, a jelölést az EP hagyja jóvá, megbízatási ideje öt évig tart – akkor is posztján marad, ha közben országában kormánycserére kerül sor. Így maradhatott például biztos a 2009-ben az MSZP által jelölt Andor László.

Mivel a biztosokat nem az Európai Parlament jelöli, a testület politikai színezete azt tükrözi, az EP-választáskor milyen kormányzatok vezették a tagállamokat. A második Barroso-bizottságban 13 jobboldali, valamint 7–7 baloldali és liberális biztos foglalt helyet.

A bizottság különbözik az EU rendszerének többi intézményétől, a jogalkotásban nagyrészt kizárólagos kezdeményező szerepe van. Az Európai Unió Tanácsa (ezt a kormányfők alkotják) és az Európai Parlament hivatalosan felkérheti az EB-t egy adott témájú jogszabály megalkotására. Ahol a szerződések lehetővé teszik számára, normákat bocsáthat ki.

Bizonyos esetekben a végrehajtás is a bizottság feladata, főleg akkor, ha a végrehajtásnak egységes szemlélet szerint kell megtörténnie. Ebből adódóan vannak ellenőrző funkciói is, például a versenyjog terén, valamint az uniós szerződések őreként kötelezettségszegési eljárást indíthat a tagállamokkal szemben. Az EB készíti el az EU költségvetésének a tervezetét és előterjeszti azt, és felelős annak végrehajtásáért, például felügyeli az uniós programokat és pénzalapokat. (MSz)