„Minijobsszal” a munkanélküliség ellen

„Mindenekelőtt az úgynevezett inaktivitás csapdáját kellene elkerülni, amikor a rendkívül magas társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékok miatt, valamint a növekvő jövedelem miatt csökkenő segélyek azt okozzák, hogy a nagyon alacsony fizetéssel rendelkezőknek nem éri meg legálisan dolgozni” – magyarázta Goliáš az Ineko által szervezett konferencián. Szerinte a megoldást német példa alapján az úgynevezett „minijobs” és a „midijobs” jelentené, amely alacsonyabb járulékfizetést engedélyez. Jozef Mihál (SaS) szerint a munkanélküliséget növeli a Fico-kormány által módosított munkatörvénykönyv is, amely főleg a kis- és középvállalkozásokat riasztja el attól, hogy új alkalmazottakat vegyenek fel. Példaként említette a 2000 eurós bírságot, amelyet a Szociális Biztosító szabhat ki arra a munkaadóra, aki késve jelenti be alkalmazottját. A romló vállalkozói környezetre utal szerinte az is, hogy tavaly a Szociális Biztosító 20 százalékkal kevesebb egyéni vállalkozót regisztrált, mint egy évvel korábban. A szociális ügyi minisztérium ezzel szemben továbbra is az alacsony béreket és a nem megfelelő szakoktatást látja a munkanélküliség hátterében. Braňo Ondruš szerint növelni kell a GDP-arányos bértömeget és a szakközépiskolákban több gyakorlati oktatásra van szükség. A béremelés hasznát azonban általában cáfolják a gazdasági szakemberek, akik szerint már így is túl magas például a minimálbér, ami egyes ágazatokban – például a textiliparban – a cégek elvándorlását okozhatja. Johannes Schweighofer, az osztrák szociális ügyi minisztérium szekcióvezetője szerint a munkanélküliség csökkentésében a legfontosabb a rugalmasság. Az osztrák munkanélküliek aránya a válság idején is alacsony maradt, ma is hat százalék körül mozog, pedig az ország rengeteg külföldinek is munkát ad. „Ne a valóságot akarjuk elképzeléseinkhez igazítani, az nem fog sikerülni” – állítja az osztrák szakember. Figyelmeztetett arra is, hogy például Ausztriában nincs egységes minimálbér. A minimálbér ágazatonként változik, egyedi bért szabnak meg például a gyakorlati oktatásban részesülő tanulóknak is.