Mindenképpen szétosztják a menekülteket

Nem tartható fenn a nyugati országokra jellemző bőkezű ellátás, ami már köztük is jelentős feszültségeket eredményez, véli Nagy József (Híd – Európai Néppárt) svédországi tapasztalataira hivatkozva. Az EP-képviselők egy csoportja Malmőben járt, helyi menekülttáborokat ellenőriztek. „A menekültek napi 9 euró zsebpénzt kapnak úgy, hogy a szállásuk és az étkezésük biztosítva van, ingyenes egészségügyi ellátás jár nekik és ingyen utazhatnak. Emellett dolgozhatnak is, ha akarnak – tájékoztatott Nagy. – Ez már Németországgal és Dániával összehasonlítva is túlságosan bőkezű.” Szerinte ez azzal jár, hogy a Dániából Malmőbe vezető tengeri hídon állandó határőrséget kellett felállítani, kénytelenek átvizsgálni minden áthaladó autót, amivel az átlagos utazási idő másfél órával nőtt. „Koppenhága és Malmö között naponta 24 ezer ember ingázik, akiket ellenőrizniük kell” – magyarázta Nagy, aki szerint a bőkezű szociális juttatások mindenképpen vonzóerőt jelentenek, főleg a már az unió területén tartózkodó menekültek számára. Szerinte a kvóták már csak a szociális juttatások terén mutatkozó viszonylag nagy eltérések miatt sem működhetnek.

Boris Zala (Európai Szocialisták) szerint viszont, ha állandó kvótákat nem is, de egy elosztási rendszert be kell vezetni az Európai Unióban. „Kell egy elosztási mechanizmus, ami alapján azt a mintegy 200 ezer embert el lehet osztani, akik jelenleg Olaszországban és Görögországban vannak – magyarázta Zala. – Hogy ezt kötelező kvótáknak hívjuk vagy rugalmas szolidaritásnak, az mindegy.” Szerinte az elosztási mechanizmus lényege nem az volt, hogy az egyes országokra rákényszerítsék a menekülteket, hanem az, hogy a menedéket kérők tudtára adják, nem Ausztriába vagy Németországba érkeznek, hanem az Európai Unióba, és az unió fenntartja magának azt a jogot, hogy meghatározza, hol fognak élni. „Ez ugyanaz, mint amint Németországba érkezők esetében a német állam tesz: megmondja, ki kerül Berlinbe, ki Karlsruhéba, ki Hamburgba, és nem válogathatnak” – magyarázta álláspontját Zala. Szerinte valamilyen mechanizmusban meg fognak tudni egyezni az unió tagállamai. „Nem tudom elképzelni Schengen működését a menekültek elosztásának európai szabályai nélkül” – jelentette ki a képviselő.

Abban mindketten egyetértettek, hogy a menekültek beáramlását lassítani lehet és kell, erre viszonylag jó példának tartják a Törökországgal kötött megállapodást. Azt ugyanakkor Nagy is elismerte, hogy a Szíriával szomszédos országokban létrehozott menekülttáborokban élőknek gyakran valóban a Nyugatra való menekülés látszik az egyetlen megoldásnak. „Ugyan a törökök rendben tartják a táborokat, de nem akarnék ott élni évekig” – magyarázta Nagy. Szerinte főleg a kilátástalanság az, ami elindítja a menekülttáborokban élőket, mert látják, hogy ott gyerekeiknek nincs jövője. Zala szerint azonban felesleges többmilliós menekülthullámokkal riogatni a következő években.

Nem tartanak attól sem, hogy Törökország eláll az unióval kötött menekültmegállapodástól, ha nem kapja meg az uniós vízummentességet. A vízumkötelesség megszüntetésére vonatkozó török kérést újra felülvizsgálják, ám már most is látszik, hogy Törökország nem teljesíti a vele szemben támasztott feltételeket. „Ha nem teljesül mind a 72 feltétel, az EP nem szavazza meg a vízumkényszer eltörlését” – jelentette ki Eduard Kukan (Európai Néppárt).