Minden területen alulteljesítettek a szlovákiai diákok

A természettudományok területén a szlovákiai diákok 461 pontot szereztek, ami 32 ponttal marad el az OECD tagállamainak átlagától (493), 10 ponttal a 2012-es, és 28 ponttal a 2006-os eredménytől.  A matermatikai készségek terén Szlovákia 15 ponttal marad el az OECD átlagától (490) és hat ponttal a 2012-es eredénytől. A szlovákiai diákokéhoz hasonló eredményt ért el Málta, Litvánia, Magyarország, az Egyesült Államok és Izrael. A leggyengébben a szövegértés terén teljesítettek a szlovákiai diákok. Az OECD átlagától (493) 40 ponttal maradtak el. Ennél is gyengébb teljesítményt csak Törökország és Mexikó nyújtott. A 2012-es eredményekhez képest átlagosan 10 ponttal csökkent a szlovákiai diákok teljesítménye, ami az oktatási tárca szerint nem számottevő változás. A felmérés során összesen 6350, 15 éves diákot teszteltek. Szlovákiában a felmérésre 2015 áprilisában került sor, és 292 iskola kapcsolódott be. A felmérés részletes eredményeit az oktatási minisztérium honlapján tették közzé. A legjobban a szingapúri diákok szerepeltek, őket követte Japán, Észtország, Finnország és Kanada.  A természettudományok területén Szingapúr után Japán és Észtország következik, a szövegértésben Hongkong és Kanada, a matematikában pedig szintén Hongkong és az ugyancsak Kínához tartozó Makaó teljesített a legjobban. A magyarországi diákok teljesítménye szintén elmaradt az OECD átlagától és romlott is az utóbbi évek eredményeihez képest.[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"257939","attributes":{"alt":"","author":"MTI-felvétel","class":"media-image","style":"width: 620px; height: 829px;","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]] A PISA-vizsgálat a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg.

Romana Kanovská, az Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetének (NÚCEM) igazgatója szerint riasztó, hogy a hazai diákok 30%-nak a természettudományos és a szövegértés kompetenciája a kritikus sávban mozog. „A rizikós csoportba azok tartoznak, akik a legalapvetőbb kompetenciákat sem tudják alkalmazni, amelyek nélkül gyakorlatilag nem lehet őket tovább képezni” – magyarázza Kanovská. A természettudományos és a matematikai kompetenciák szempontjából a rizikós csoportba leginkább a szakközépiskolák diákjai kerültek. A szövegértés terén viszont a rizikós csoportban gyakorlatilag minden iskolatípus diákjai megtalálhatók. „Még a 8 éves gimnazisták 3%-át is ebbe a sávba sorolja a felmérés” – mondta Kanovská, hozzátéve, hogy nekik nem gimnáziumban van a helyük. További negatív trend, hogy folyamatosan csökken a legjobban teljesítő gyerekek száma. A felmérésből az is kiderül, hogy a 4 és 8 éves gimnáziumok diákjai között alig van különbség, holott utóbbi a tehetséges diákok képzéséért van.

Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási minisztert nem lepték meg az eredmények. Állítja, hogy a készülő oktatásügyi reform reagálni fog a felmérés eredményeire. A reform mellett felvetette a pedagógusképzés módosítását is.

Hrbácsek-Noszek Magdaléna szerint a komplex eredményeket jelentősen befolyásolja, hogy a tanulók milyen szövegértési képességekkel rendelkeznek, ez ugyanis kihat a matematikában és a természettudományban elért eredményekre is. Az állami műveltségi program hatása is jelentős. „Befolyásolja ugyanis, hogy mekkora energiát fektetnek az értő olvasásra, milyen a követelményrendszer, az értő olvasás mennyire jelenik meg a tanításban, a mindennapokban” – magyarázta lapunknak a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának oktatója. Szerinte a helyzeten és az eredményeken is javítana, ha több órában oktatnák az értő olvasást az alsó tagozaton. „Óradotációt kellene adni, sokkal több olvasási óra kellene, és a hangsúlyt az értő olvasásra kellene fektetni” – magyarázta Hrbácsek-Noszek. Szerinte egyre nagyobb azoknak a gyerekeknek az aránya, akik ugyan elolvassák a szöveget, de nem értik az olvasottakat. „Ez a középiskolásokra is egyre jellemzőbb” – mondta a szakember. Szerinte már a szlovákiai szintfelmérők – akár a Tesztelés, akár az érettségi – 50 százaléka is az értő olvasásra összpontosít. „Az értő olvasás a tanulás maga. Aki nem tud értően olvasni – nem csak irodalmi szövegről van szó, minden másról, fizikáról, biológiáról, matematikáról – az nem tud tanulni, nem tud jegyzetelni, nem tud kikeresni információkat” – sorolta a problémákat Hrbácsek-Noszek.

Azt nem tartja meglepőnek, hogy Lengyelország eredményei javulnak. „Ott 10–15 éve tart a reform, nem zárták le egy év alatt. A másik oka a javulásnak, hogy határozott kormányzati akarat érvényesül, például 50 százalékkal megemelték a tanárok fizetését” – mondta az oktató. Emellett szerinte értékelni kellene a pedagógusok munkáját, pozitív motivációs programok kellenek, át kell alakítani az életpályamodellt. „Az oktatást minden oldalról meg kellene erősíteni, ez vonatkozik az egyetemi pedagógusképzésre is” – mondta a nyitrai egyetem oktatója. Fontosnak tartja a pedagógus-továbbképzést is. „Ma már nem lehet ugyanúgy tanítani, mint 30 évvel ezelőtt, megsárgult előkészületekből” – véli Hrbácsek-Noszek. (TASR, MTI, lpj, ie)