Milyen feltételekkel érdemes megnyitnunk a szlovák munkapiacot a külföldieknek?

A szlovákiai cégek az idei első negyedévben átlagosan közel 85 ezer munkahelyet nem tudtak betölteni, ami alapos fejfájást okoz a munkáltatóknak. Ez a szám azonban csak addig tűnik magasnak, amíg össze nem hasonlítjuk a többi uniós tagországban mérttel. A 85 ezer betöltetlen állás a szlovákiai munkahelyek összlétszámának az 1,3 százalékát teszi ki, ami azt jelenti, hogy a szlovákiai munkáltatók által létrehozott állások 1,3 százaléka nincs betöltve. Ez az arány csak hat uniós tagországban alacsonyabb, köztük a szomszédos Lengyelországban is, ahol ez 0,9 százalék. Húszban azonban nagyobb. Magyarországon például az álláshelyek 2,2, Csehországban a 3,3, Ausztriában pedig a 4,5 százalékát nem tudják betölteni a munkáltatók. Ausztria ezzel egyébként az uniós csúcstartó, míg a lista másik oldalán Románia található, alig 0,7 százalékkal.

Annak ellenére azonban, hogy uniós összehasonlításban nem is állunk olyan rosszul, a több tízezernyi betöltetlen állás miatt Szlovákia gazdasági növekedése elmarad a lehetőségeitől, nem beszélve az állami költségvetés bevételeiről. Ez utóbbi emiatt évente több százmillió eurótól esik el. A Trend gazdasági hetilap számításai szerint, ha például csak 10 ezer embert sikerülne munkába állítani 1447 eurós átlagbérrel, az egy év alatt 104 millió euróval növelné az adóbevételeket.

A migránsok oktatása

A munkáltatók szinte az összes uniós tagországban arra panaszkodnak, hogy a viszonylag magas bérek ellenére már nem csupán szakembereket, de alacsonyan képzett munkavállalókat is egyre nehezebb találni. A rossz demográfiai trendek miatt a jövőben tovább romolhat a helyzet, ha a politikusok nem szánják rá magukat a munkapiaci reformok bevezetésére. „Európa munkaképes lakossága 2050-ig évente mintegy egymillió fővel fog zsugorodni” – figyelmeztet Ellen O'Connor, az európai munkaadók érdekeit képviselő szervezet, a BusinessEurope szóvivője.

A vállalkozások szerint a helyzet orvoslásához egy átfogó intézkedéscsomagra lenne szükség. Az egyik ilyen kulcsfontosságú intézkedés az Európai Unión kívüli munkavállalók foglalkoztatásának a megkönnyítése. Nemcsak a magasan képzett szakembereket kell megcélozni, hiszen már a kevésbé képzettek is segíthetnek. Ha érdekli őket a munka, a bevándorlóknak pár hónap alatt meg lehet tanítani például a szerszámgépek használatának az alapjait. 

„Svájcban sikeresen bevezették az ezzel kapcsolatos integrációs programokat, amelyek az alacsony képzettségű migránsoknak is lehetővé teszik, hogy érvényesüljenek a munkapiacon”

 – teszi hozzá Ellen O'Connor. A nagy kérdés ezzel kapcsolatban persze az, hogy ki fizesse a külföldiek oktatását? A BusinessEurope az Európai Szociális Alap+ forrásainak a felhasználását javasolja. A jövőben így nemcsak az európai munkanélkülieket, hanem a külföldi országokból érkező migránsokat is uniós forrásokból lehetne kiképezni. Ráadásul – a svájci modellt követve – ez a helyi szakiskolák segítségével történhetne.

Nemzeti vízum

A szlovák kormány a nemzeti vízumrendszer módosításával reagált a nagyszámú üres álláshely problémájára. Ezek megszerzése után az Európai Unión kívülről érkezők is dolgozhatnak a szlovákiai vállalatokban. A politikusok ígéretet tettek a cégeknek, hogy több ilyen engedélyt fognak kiadni, így az üres állások legalább egy részét segítenek betölteni. A buszsofőrök számára évente kiadott vízumok száma például kétszázról kétezerre, a teherautó-sofőröké kétezerről ötezerre emelkedik. Jóval több külföldi fog dolgozni azonban az iparban és más kiválasztott szakmákban is, ez utóbbiak közül példaként a kőműveseket vagy a szállodai szobalányokat említhetjük.

Német konkurencia

Az elfogadott változások kiértékeléséhez több időre lesz szükség. Rövid távon azonban eddig nem sokat segítettek, így tovább nőtt a betöltetlen álláshelyek száma. Májusban már közel 95 ezer volt belőlük. Ennek a fő oka, hogy az engedélyek egyszerűsítéséről egyelőre csak vitatkoznak, miközben a munkaerőpiac számára nem fogadnak el valóban hatékony változtatásokat. Emellett van egy másik probléma is. A szlovákiai vállalatok arra panaszkodnak, hogy miután a külföldiek az itteni cégekben elsajátítják a szükséges készségeket, a magasabb fizetések csábításának engedve, más országokba távoznak.

A magasabb bérek miatt a célország elsősorban Németország, amely jobb karrierlehetőségeket is kínál. Mindazonáltal a szükséges számú munkavállaló megtalálása ott még nagyobb problémát jelent, mint Szlovákiában. A német gazdaságban az üres állások aránya az összes munkahelyhez képest eléri a 3,5 százalékot. Berlin ezért úgy döntött, hogy a munkaerőhiányt a munkapiac még nagyobb megnyitásával orvosolja. E hónap eleje óta működik a „lehetőségkártya” néven ismert rendszer. Ennek megszerzése után a kérelmezők akár egy évig is munkát kereshetnek Németországban. Az országba való belépéshez így már nem szükséges egy német céggel kötött érvényes munkaszerződés.

Szlovák szigor

A szlovák gazdaságban továbbra is érvényes a szerződéskötési kötelezettség, miközben a nemzeti vízummal rendelkezők nem mehetnek át más munkáltatóhoz. A külföldiek csak akkor mozoghatnak a cégek között, ha egy olyan munkaerő-közvetítő ügynökségnek dolgoznak, amely már legalább három éve aktív a szlovák piacon. Ám még ebben az esetben sem válthatják le az adott munkaerő-közvetítő ügynökséget.

Berlin azonban más radikális változásokat is elfogadott. A külföldieknek nem kell tudniuk németül, elég egy alapfokú angol nyelvtudás, az anyaországban szerzett végzettséget pedig nem kell igazolni a német hatóságok előtt. A munkáltató megítélésétől függ, hogy az illető alkalmas-e egy adott munkakör betöltésére vagy sem. Három év munkaviszony után a külföldiek automatikusan jogosultak állandó németországi tartózkodásra. Szlovákiában ezzel szemben gyakran előfordul, hogy a vendégmunkásoknak egy évnyi munkavégzés után vissza kell térniük a hazájukba.

Nagy képzési központok

A szlovákiai vállalkozásoknak komoly gondot okoz a középfokú szakképzettséget igénylő állások betöltése is. 

„Mindent megteszünk a jelenlegi kedvezőtlen helyzet visszafordítására. A vállalatok például részt vesznek a duális képzésben, a szakembereket valós körülmények között képezve ki. Ez lerövidíti az iskolákból kikerülők munkába állás utáni alkalmazkodását, mivel már elsajátították a munkaszokásokat, a vállalati kultúrát és ismerik a gépeket, amelyeken dolgoznak”

 – mondta el a Trendnek Andrej Lasz, az Ipari és Közlekedési Szövetség (APZD) főtitkára.

A vállalatok azonban az üres állásokat igyekeznek betölteni olyan álláskeresőkkel is, akik nem feltétlenül rendelkeznek minden szükséges tudással, és ezekre már csak a munka közben tesznek szert. „A hiányszakmák esetében a vállalatok általában már jól kidolgozott és szabványosított tervekkel rendelkeznek az alapképzésre” – teszi hozzá Lasz. A vállalatoknak azonban emiatt nőttek az alkalmazottak képzésével kapcsolatos költségei, amelyeket azonban az uniós forrásokból időnként legalább részben megtérít az állam. Tavasszal például elindult egy program, amely az iskolákból kikerülők bérköltségeinek a kilencven százalékát térítette meg a vállalatoknak, miközben a hozzájárulás mértéke alkalmazottanként legfeljebb 1318,50 euró lehetett.

Ilyen felhívások különböző formában rendszeresen megjelennek, ugyanakkor a vállalatok már évek óta próbálják meggyőzni a politikusokat egy hosszú távú megoldás elfogadásáról. Ez abból állna, hogy a szakközépiskolákat nagy, több ezer diákot befogadó oktatási központokká olvasztanák össze, így teremtve meg a lehetőséget a motivált tanárok magasabb fizetéseire. „Optimális esetben az ilyen központok délelőtt a tanulókat oktatnák, délután pedig átképeznék a munkanélkülieket” – mondta Mário Lelovský, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) az alelnöke, aki szerint az ilyen központok a külföldi munkaerő képzését is vállalhatnák. 

(trend.sk, mi, TASR)