Milyen az on-line vásárló?

Vajon minden on-line shop látogatója vásárol is, vagy csak böngészik, aztán továbbáll? Amit Fi-sher, az IBM izraeli kutatója fogyasztói szokásokon alapuló előrejelző módszert dolgozott ki.

Természetesen az internetes áruházakban járók közül sokan csak nézelődnek, érdeklődnek, semmihez nem „nyúlnak hozzá”, és vásárlás nélkül távoznak.

Mások eljátszadoznak

a gondolattal, virtuális kosarukat alaposan megpakolják, de ugyanazzal a lendülettel ott is hagyják, és tovatűnnek a cybertérben. Van, aki hosszas dilemmát követően, közvetlenül fizetés előtt dönt úgy, hogy mégsem. Megint mások rendszeresen költik a pénzt on-line, és kellő ösztönzésre még többet vásárolnának.

Fisher fejlett statisztikai elemzésen alapuló technológiája több ezer korábbi fogyasztó szokásait modellezve próbál bizonyos viselkedési mintákat teljesen új látogatókkal azonosítani.

Az adatbányászatban, az operáció- és a mesterségesintelligencia-kutatásban használt algoritmusokhoz nyúlt, azokat számítógépes piackutató és más gazdasági eljárásokkal kombinálva igyekszik minél pontosabb és komplexebb előrejelzést adni hosszú távú vásárlói magatartásokról. De mi számít hosszú távnak? „Az Amazon.com típusú honlapoknak akár tíz év is lehet, míg más site-oknak talán csak egy” – véli a kutató.

Fisher a fogyasztók – általában korábbi vételeikből kikalkulált – értékéből indult ki. A bevett eljárás szerint a jelennel záró számításokból következtetnek arra, hogy mi várható tőlük. Csakhogy túl egyszerű a recept, mert „a múlt alapján nem tudjuk feltételezni, mi történik a jövőben.”

Módszerét egy népszerű izraeli on-line aukciós honlapon

tesztelte. A honlap tulajdonosaival közösen határozta meg a releváns változókat: nemcsak az adásvételeket, hanem például az árajánlatokat, ráígéréseket is. Megállapította, hogy valamennyi változó a különböző viselkedések függvényében alakul: „meghatározott periódusban mennyi időt tölt el valaki egy honlapon, hányszor tesz árajánlatot, mennyit vesz, mennyit költ. Az összes megfigyelés a fogyasztó cselekedeteire vonatkozik, és nem arra, hogy nő vagy férfi, harmincnál fiatalabb, vagy több negyvenötnél.” Az anonimitást szigorúan betartva, a fogyasztók személyiségi jogain sem esett csorba.

Egy éven keresztül tanulmányozták a honlapot, gyűjtötték az adatokat. Valamivel több mint hetvenezer vásárlást regisztráltak, körülbelül tizennyolcmillió dollár értékben. A tízezer látogatót az új technológia automatikusan tíz csoportra osztotta.

Fisher matematikai módszerrel számolta ki, mi várható egy meghatározott csoportba tartozó fogyasztótól, illetve hogy a fogyasztó minden egyes cselekedete milyen anyagi vonzattal lesz a honlapra. Biztató eredmény született: majdnem tökéletesen prognosztizálta a legnépesebb és egyben legfontosabb csoport tagjainak jövőbeli viselkedését. Ám a módszer nemcsak rájuk, hanem a legjelentéktelenebbnek minősített fogyasztókra is alkalmazható. Például felbecsüli, mivel járhatnak a kedvükben, mire lennének valójában vevők, és így tovább. (ap)