Mik voltak a kampánytémák, és mik maradtak ki

Pozsony |

<p>Botrányok, ötletek, víziók. Mik voltak az elnökválasztási kampány legfontosabb témái? S mi maradt ki, mire nem mutattak rá a jelöltek, pedig megtehették volna?<br />&nbsp;</p>

Az elnökválasztási kampány több fázisból állt. A 2013-as előkampányban jórészt csak profilálódtak a jelöltek – sokan csak az év legvégén jelentették be indulásukat –, a tényleges korteshadjárat januártól indult.

A kampány témáit a résztvevők prioritásai és az aktuális ügyek mellett az államfői jogkörök is befolyásolják. Mivel a köztársasági elnök alapvetően reprezentatív funkció, a jelöltek eleve nem tehettek olyan jellegű és mélységű ígéreteket és vállalásokat, mint a pártok a parlamenti választások során. Ennek ellenére olyan területekre is be-betévedtek, amelyeken semmilyen mozgástere nincs az államfőnek.

Új politikusok kontra ismert arcok

A jelöltek egy része azzal kampányolt, hogy új színt vinne a nagypolitikába, mivel eddig nem vagy csak keveset szerepelt a közéletben. Ők azt hangsúlyozták, hogy a régi politikusok leszerepeltek, nem ismerik az emberek valódi problémáit, változás csak új arcokkal jöhet. A „hagyományos” jelöltek ezzel szemben azt hangsúlyozták, ők ismertek, pontosan tudni lehet, mire képesek, ha rájuk szavazunk, nem lesz meglepetés.

Az igazságügy állapota

Az utóbbi évek egyik standard, ám nem vezető témája. A bíróságok munkájával senki sem elégedett, ezt a témát általában a jobboldal szokta vinni. Év elején azonban meglepetésre Robert Fico vette át a kezdeményezést: kritikusan nyilatkozott az igazságügy állapotáról, majd alkotmánymódosító javaslatokat nyújtott be, amihez két héttel a választások előtt a KDH támogatását is megszerezte. Kérdéses, a választók szemében mennyire lesz hiteles az igyekezete.

Ellenkampányok

A két legesélyesebb jelölt ellen indult ellenkampány. Robert Fico ellen a „szokásos” hadjárat folyt, főként az internetes közösségi oldalakon – több tucat videó és mém jelent meg. Andrej Kiskával kapcsolatban vállalkozói múltjának vélt vagy valós visszásságait, meggazdagodásának módját domborították ki az ellenkampány során.

Egypárturalom

A jelöltek egy része azzal kampányolt a kormányfő ellen, hogy megválasztása esetén minden poszt egy párt kezében összpontosul, s ez veszélyes. Ilyen értelemben fogalmazták meg nyílt levelüket ismert honi értelmiségiek is. Fico ezzel szemben azt hangsúlyozta: az a jó, ha az államfő és a kormányzat harmonikus kapcsolatban van, nem egymás ellenpontja.

Házasság és melegek

Szinte váratlanul egy marginális ügy is fő kampánytémává nemesedett. A KDH és a jobboldali pártok „a házasság egy férfi és egy nő köteléke” formulát a családról szóló törvényből alkotmányos szintre akarták emelni. Liberális oldalról ezt erős kritika érte, majd két héttel a voksolás előtt a Smer–KDH megegyezés ráerősített a témára. Az üggyel összefüggésben a jelöltek arról nyilatkoztak, elnökként aláírnának-e egy ilyen alkotmány-kiegészítést, és mit gondolnak a melegek regisztrált kapcsolatáról. Előbbit egy kivételével az összes jelölt aláírta volna, utóbbival a jelöltek egy része értene egyet.

Kisebbségi jogok

Téma is volt meg nem is. A szlovák jelöltek kerülték és szőrmentén válaszoltak az ilyen jellegű kérdésekre, a témát a magyar nemzetiségű jelölt megjelenése hozta a kampányba – a szlovák médiában viszont csak minimálisan rezonált. Ha viszont Bárdos Gyula nem indul, valószínűleg teljesen háttérbe szorult volna.

Ukrajna

A kijevi forradalom és a Krím megszállásának ügye a vártnál kevésbé vált témává. Egyik oka, hogy a jelöltek véleménye nem különbözött nagyon, csak a hangsúlyok voltak mások. A jobboldali jelöltek itt elvileg megszoríthatták volna Ficót, ám kihagyták a helyzetet, s az ügy nem vált vezető témává.

Emissziós botrány

A 2009-es kvótaeladási botrányt főként Andrej Kiska célzatos hirdetései hozták vissza az év elején, miután kiderült, a svájci rendőrség pontos adatokat adott a szlovák szerveknek. Az ellenzék januárban az ügy miatt le akarta váltani a miniszterelnököt, ám februárban gyakorlatilag feledésbe merült a téma.

Ami ezúttal kimaradt: a magyarkártya

A marginalizálódó SNS-t leszámítva már a 2012-es parlamenti választás során sem húzta elő senki, így nem okozott különösebb meglepetést, hogy most sem került az asztalra. Szerencsére. Ám ne igyunk előre a medve bőrére, a második fordulót megelőző kampány még előttünk van, és tudjuk, hogy Robert Fico a megyei választások során is élt vele Nagyszombat megyében!

... a romakérdés

Szisztematikusan egyik jelölt sem dolgozott a témával, pedig minden politikus és elemző szerint az ország három legégetőbb kérdésének egyike. Robert Fico januárban pedzegetett még romaellenes húrokat, ám azóta a kérdés nem került elő. A jelöltek választási tézisei között is alig volt fellelhető. (M. Sz.)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?