Mihez van joga a szomszédnak?

Az egyes ingatlanok – annak ellenére, hogy egymástól el vannak kerítve – továbbra is kapcsolatban maradnak a földterület további részével, így rendeltetésszerű használatuk esetén is előfordulhat, hogy közvetlen vagy közvetett kihatással vannak a szomszéd ingatlanokra. Ezért szükséges az ingatlantulajdonosok jogait egymás érdekében korlátozni. Az erre vonatkozó úgynevezett szomszédjogokat a polgári törvénykönyv szabályozza (127. §). Ezen rendelkezések értelmében a szomszédok az egymás tulajdonosi érdekkörébe való szükségszerű beavatkozásokat kötelesek eltűrni. Másrészt minden ingatlantulajdonosnak tartózkodnia kell attól, hogy ez a beavatkozás meghaladja a szükséges mértéket. Ez a korlátozás a gyakorlatban a tűréshatárt meghaladó zaj, por, hamu, füst, gáz, bűz valamint mindenfajta hulladék kibocsátására, a háziállatok átjutására a szomszédos területekre, a túlzott megvilágítás, árnyékolás vagy vibráció előidézésére vonatkozik. A korlátozás továbbá vonatkozik a saját területen vagy épületen végzett munkálatokra is, amelyek nem veszélyeztethetik a szomszédos ingatlanokat. Ha az ingatlantulajdonos figyelmen kívül hagyja ezeket korlátozásokat, akkor az érintett károsult bírósági úton kérheti, hogy kötelezzék a szomszédját a pontosan meghatározott tevékenység beszüntetésére. A bíróság szakértő bevonásával vizsgálja, hogy valóban olyan tevékenységről van-e szó, amely mértéken felül terheli a szomszédos ingatlan tulajdonosát.

A szomszéd épület tulajdonosát viszont nem lehet abban korlátozni, hogy gazdasági épületen – amelynek elkészítéséhez nem volt szüksége építkezési engedélyre, elegendő volt csupán bejelentést tennie arról – hol és hány ablakot helyez el. Szomszédja csak akkor élhet panasszal, ha az ablakok elhelyezéséből kifolyólag túlzott füstnek, hang- vagy egyéb hatásnak van kitéve.

Alapvetően senki sem köteles bekeríteni a saját telkét. Kivételes esetekben kötelezheti erre a bíróság, ha ez – tekintettel a körülményekre, a szomszédokra – szükségszerű és nem gátolja az ingatlan rendeltetésszerű használatát.

Ha a szomszéd az esővíz elvezetését helytelenül biztosítja, úgy, hogy az a szomszédos területekre folyik és így kárt okoz, az illető kötelezhető arra, hogy tegyen ez ellen. Hófogó felszerelésére a szomszéd csak akkor kötelezhető, ha – tekintettel a körülményekre – feltételezhető, hogy károkozás (anyagi kár vagy személyi sérülés) lehetősége áll fenn. Ilyen esetben ugyanis mindenkinek alapvető kötelessége, hogy a károkozást megfelelő intézkedésekkel előzze meg.

Az építési törvény értelmében az épületek felújítása végrehajtható az építési hivatalnál (falu, város) tett bejelentés alapján. A felújítás ebben az esetben csak úgy hajtható végre, hogy közben nem változik jelentős mértékben az épület jellege, a munkálat nincs hatással az épület tartószerkezetére, az épület karbantartására, tehát – közvetve – annak állagára. Az új építkezés megkezdéséhez azonban elengedhetetlen a jóváhagyott dokumentáció alapján kiadott építkezési engedély. Szükség esetén az építési hivatal az építés folyamán jóváhagyhatja az eredeti tervek megváltoztatását. Ha az építkezés engedély nélkül zajlott, akkor utólagos engedély is kiadható, ha ez nem ütközik közérdekbe. Természetesen, az illetékes építési hivatal mulasztás esetén pénzbüntetést szabhat ki olyan esetekben, mikor az építkezés engedély nélkül zajlott le, s szélsőséges esetekben akár az épület lebontását is elrendelheti.

Gulyás Éva, a Kalligram Alapítvány Jogelemző Csoportjának – CLA munkatársa