Mi történik a nyugdíjszámlánkra befizetett pénzzel?

Robert Fico kormányfő - Viera Tomanová szociális ügyi miniszter támogatásával - elérte a nyugdíjrendszer második, úgynevezett tőkefedezeti elven működő pillérének újranyitását azért, hogy az ügyfelek visszatérjenek a teljesen állami kézben lévő egypilléres rendszerbe. A lépés egyben azt is jelenti, hogy az egypilléres rendszer kliensei választhatják a kétpillérest, természetesen azokkal a megkötésekkel, melyek már korábban is megvoltak; beleértve 15 éves minimális takarékosság időt is. Dušan Muňko, a Szociális Biztosító vezérigazgatója még Ficónál is továbbment: kijelentette, a nyugdíjpénztárak ügyfeleinek már ma sincs egy vasuk sem, minden elveszett - a nyugdíjpénztárak jelenleg fontolgatják, hogy bepereljék-e hitelrontásért a biztosító főnökét. A nyugdíjpénztárak, és az általuk létrehozott nyugdíjalapok, melyek a vagyont a gyakorlatban kezelik, valóban nehéz helyzetbe kerültek a pénzügyi válság miatt. A tőzsde rossz mutatói, a részvények értékének jelentős esése miatt csökkent a nyugdíjalapok hozama, vagyis a hozamráta értéke is, mely egyes, elsősorban a progresszív alapok esetében már 1,0 alá került.

A válság és a rossz részvénypiaci eredmények azért hatnak a progresszív alapokra, mert az általuk kezelt vagyont nagyobb mértékben fektetik részvényekbe. Az arány 1520 százalék körüli volt a válság kezdetén, most már alacsonyabb. A konzervatív és a kiegyensúlyozott alapok „ellenállóbbak“, mivel a vagyont inkább államkötvényekben tartják, melyek értékállóbbak -igaz, a hozamuk alacsonyabb, mint „jó időben“ a részvényeké. A hozamráta értéke mutatja az alap teljesítményét. A mellékelt táblázatban szereplő példa azt mutatja, hogy az ügyfél a hozamráta értékén „vásárolja meg“ a nyugdíjpontokat a havi rendszeres befizetései során.

Ez azt jelenti, hogy ha az adott hónapban a Szociális biztosító 1300 koronát utal át a nyugdíjjárulékából a magán-nyugdíjpénztárban lévő nyugdíjszámlájára, akkor ezen az összegen vásárol nyugdíjpontokat, a hozamráta által meghatározott árfolyamon. Ha tehát a hozamráta az átutalás napján 1,0424 korona, akkor 1300 koronáért 1247,1220 nyugdíjpontot vásárolhat. A hozamráta mutatja meg a számláján lévő nyugdíjpontok értékét koronában is, ha tehát hat hónap elteltével a nyugdíjszámlán 7216,5159 pont szerepel, és a hozamráta értéke 1,0429 korona, akkor valójában a hat hónap alatt felhalmozott vagyon 7526,1045 korona. Ebből valóban az derül ki, hogy az ügyfél fél év alatt veszített néhány száz koronát, mivel 7800 koronát fizetett be a nyugdíjszámlájára. Ez azzal magyarázható, hogy a kezdetben magasabb árfolyamon -a hozamráta értékén - vásárolt nyugdíjpontok értéke az utóbbi hónapokban csökkent, vagyis most kevesebbet érnek, mint a megvásárlásuk pillanatában. Ez azonban azt is jelenti, hogy jelenleg „érdemes“ nyugdíjpontokat vásárolni -mert „olcsók“ - vagyis a várható hozamemelkedés jelentősebb lesz. A megtakarított vagyon értékét csökkenti a kezelési költség is.

A nyugdíjpénztár bevétele a kezelési költségből származik, melyre csak közvetett hatással van a hozam nagysága. Az pénztárak kétféle kezelési költséget számláznak. Az egyiket - egyszerűen megfogalmazva - közvetlenül a befizetett összegből vonják le, ennek értéke 1%, vagyis az előbbi példánál maradva, az 1300 koronából 13 korona. A második költség értéke százalékban jóval alacsonyabb, maximálisan 0,065%, jelenleg azonban minden nyugdíjpénztár a „maximumért“ dolgozik. Ezt azonban a számlán lévő vagyon, vagyis a nyugdíjpontok számából számítják, ami havonta emelkedik a befizetésekkel.