Mi döntsünk idős napjainkról

Ivan Švejna: „Mindenképpen azt szeretnénk, ha az új nyugdíjrendszer 2004 elején életbe lépne.” A szerző felvételeÖnök előtt már két kormány próbálkozott a nyugdíjreformmal. Mennyire tudják hasznosítani az általuk kidolgozott anyagokat?

A reform nem jelenti mindenki számára ugyanazt. Ami nálunk eddig volt, azt mi nem tekintjük reformnak. Szeretnénk elérni, hogy az emberek választhassanak: maradnak a jelenlegi rendszerben, vagy pedig az új, úgynevezett tőkeszámlás megoldást választják. A jelenlegi rendszerben a mostani befizetésekből folyósítják a nyugdíjakat, az új rendszerben mindenki a saját nyugdíjára is takarékoskodik. Az előző kormány idején ugyan szintén beszéltek saját számlákról, de ezek virtuálisak lettek volna, úgy, hogy a megspórolt pénzt valamiféle befektetési bizottság kezeli. Célunk, hogy az emberek maguk döntsenek arról, melyik nyugdíjbiztosítóra bízzák a pénzüket.

Felfoghatjuk ezt úgy, hogy a cél egy olyan rendszer, amelyben a kötelező nyugdíjbiztosítási díj teljes mértékben a saját tőkeszámlánkra kerül?

Valamikor a távoli jövőben valóban ez lesz a helyzet. Jelenleg azonban csak egy kombinált megoldás képzelhető el, amikor csak a befizetések egy része kerül a tőkeszámlára. Javaslatunk, hogy a jelenlegi 28 százalékos elvonást csökkentsük 20 százalékra, ennek fele kerüljön a közös alapba, másik fele pedig a saját tőkeszámlára. Kérdés, mi lesz erről a pénzügyminisztérium, illetve a politikusok véleménye.

Az eddigi reakciók alapján milyen politikai támogatottságra számít?

Az általam vezetett Hayek Alapítvány elemezte a pártok választási programját és néhány esetben valóban szerepeltek ezek a számok. Tisztában vagyunk azzal, hogy az új rendszer elfogadtatásához nagy lakossági támogatásra van szükségünk, és fontos, hogy az emberek megértsék, ez valóban az érdekeiket szolgálja. Ugyanez érvényes a politikai támogatásra. Mivel több évtizedes váltásról van szó, jó lenne, ha nemcsak a kormánykoalíció, hanem ennél sokkal szélesebb kör is támogatná. A támogatás azért is indokolt, mert nem történhet meg, hogy beindítjuk a rendszert, az emberek elkezdenek takarékoskodni, majd pedig egy új kormány beavatkozik a rendszerbe. Ezért fontos az ellenzék részvétele a munkában, továbbá az, hogy megegyezzünk velük.

A reform az átmeneti időben nagyon sok pénzt igényel. Ľudovít Kaník miniszter már többször kijelentette, hogy a jövendő privatizációs bevételek nagy részét erre kell fordítani.

Hangsúlyozom, maga a reform nem kerül semmibe. Azt az összeget, amelyet a jelenlegi nyugdíjasoknak még ki kell fizetni, tekintsük belső adósságnak. A Szociális Biztosítóba most évente 65-70 milliárd koronát fizetünk be, és ezt azonnal ki is fizetik a nyugdíjasoknak. Viszont a jövőben nekünk is szükségünk lesz nyugdíjra. Ha tehát havonta 20 milliárd koronát átirányítunk a saját számláinkra, akkor majd ezt már nem igényeljük a Szociális Biztosítótól. A kérdés az, hogy az átmenet idején honnét teremtsük elő a mostani nyugdíjasok alapjából így kieső 20 milliárd koronát. Szerintünk elsősorban a privatizációs bevételekből. Azt ma már senki sem vitatja, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer a lakosság demográfiai összetétele miatt tarthatatlan, így az átállás költségeit mindenképpen elő kell teremteni.

Magyarországon annak idején a fiatalok számára kötelező volt az új modell, az idősebbek pedig egy bizonyos korhatáron felül választhattak. Vannak már ezzel kapcsolatban konkrét elképzeléseik?

Egyetértek azzal, hogy az újaknak már ne kelljen ebbe a jelenlegi rossz rendszerbe belépniük, amikor a világ egyik legmagasabb elvonása mellett egyre kisebb értékű nyugdíjra számíthatnak. Ennek ellenére megeshet, hogy politikai döntés alapján ez a rendszer a fiatalok számára szintén fennmarad. Az idősebbekkel kapcsolatban én személy szerint ellenzem, hogy bármilyen határokat vonjunk.

Azzal számolhatunk, hogy azok esetében, akik már korábban évekig fizettek, az új rendszerbe átlépve valamennyit jóváírnak a tőkeszámlájukra?

Ez természetes, erre mindenképpen sor kerül. Egy negyvenévesnek nem mondhatjuk, hogy eddig fizetett, ám az állam semmiféle tartozással nem rendelkezik vele szemben. Az igénye valódi, és ezt az új rendszerbe is magával viheti. Akik pedig egész életükben nem lesznek képesek a minimális nyugdíjhoz szükséges pénz megspórolására, azok esetében a hiányzó összeget az államnak kell pótolnia. Ezt a minimális garanciát mindenki számára biztosítani kell.

A régi, vagyis a jelenlegi rendszerben maradók számára viszont a nyugdíjkorhatár 65 évre nő?

Mivel az aktív dolgozók befizetései nem fedezik a nyugdíjakra szükséges összeget, ebben a rendszerben az egész világon emelik a korhatárt, illetve ilyen szempontból egy szintre kerülnek a nők és a férfiak.

Igaz, hogy a nyugdíjreformon dolgozó csapatban chilei szakértők is lesznek?

A reformmal foglalkozó csapatba a Világbank ajánlott fel segítségként szakembereket, a kiválasztásukhoz a chilei reformot levezénylő José Pinera ajánlását kértem. Chilével kapcsolatban annyit érdemes tudni, hogy elsőként ott mondták ki, hogy a király meztelen, vagyis az összeomló félben levő régi nyugdíjrendszert teljesen át kell alakítani. Mi egyébként nem a chilei modellt szeretnénk bevezetni.

A nyugdíjreformnak ezenkívül két további pillére is van. A járulékos nyugdíjbiztosítók eddig állami támogatást élveztek, a kereskedelmi jellegű nyugdíjbiztosításra fizetett összeg viszont szinte már csak nálunk nem volt levonható az adóalapból. Lesznek ezen a téren változások?

A nyugdíjrendszer három pilléren alapul majd. Az első továbbra is a szolidaritásra épül, a második lesz a tőkeszámlás, a harmadik, az úgynevezett önkéntes pillérben esélyegyenlőséget kell kialakítani. Ez azt jelenti, hogy az eddigi állami előnyöket élvező, úgynevezett járulékos nyugdíjbiztosítókat is úgy kell átalakítani, hogy teljesítsék az ilyen jellegű intézményekkel kapcsolatos uniós kritériumokat.

Mire számíthatunk tehát a közeljövőben? Milyen lépésekkel kezdődik meg a reform?

A koncepció az év végéig elkészül, hogy a miniszter a karácsonyi szünetben megfelelően áttanulmányozhassa. A jövő év elején elkészülnek a törvényjavaslatok, így az első félévben végigvihető a szükséges törvények elfogadása. Célunk, hogy a 2004 elején életbe lépjen az új rendszer.